2012. május 11., péntek

Csibeségek, hatodik fejezet

Na tegnap reggel és este is megvolt a tornaadagom. A majdnem négyhetes csibéim lógásra adtak a fejüket. Hajnalban mikor megtettem a szokásos körutamat munkába menet előtt, látom, hogy kb. 10-en a kertben kódorognak és vagy öten a nagy tyúkoknál. A munkába menős ruhámba felöltözve elkezdtem kergetőzni velük. Természetesen egyik sem akarta, hogy megfogjam őket, de vissza akartak jutni csak nem találták a visszavezető utat, a kifelét bezzeg igen. Közben természetesen káromkodtam mint egy kocsis, amit Józsibácsi meghallott. Rohant átfele hozzánk, mert azt hitte nagy a baj. De addigra sikerült őket bepakolnom a kerítésen belülre. Erre látom, hogy az egyik egy fele akkora lyukon amekkora ő, passzírozza kifelé magát a kertbe. Gyorsan ott teremtem, a lábánál visszahúztam. Ezek után úgy döntöttem, hogy akkor visszazárom őket a helyükre.
Délután hat körül értem haza. Gondoltam elég büntetés volt nekik az egész napi bezárás, ezért kitártam ajtójukat, hagy repdessenek, rohangáljanak egy kicsit. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy olyan édesen tudnak már repülni, remélem azért a kerítés magasságával még nem akarnak megküzdeni, mert akkor az egészet boríthatjuk befele.) Kb. egy negyedórát voltam távol, erre mikor viszem nekik a vizet mit látok? Egy adag kinn a kertben, egy adag pedig bent a tyúkoknál. Úgyhogy kezdtem elölről a reggeli műsorszámot. Mikor végre sikerült összeszednem őket szépen be lettek zárva. Este mikor Zoli hazaért elmeséltem neki az egészet. Arra jutott, hogy ma vesz csibehálót és a kerítés oldalát körberakja vele.


1 megjegyzés:

Edit írta...

Nagy kópék azek a csibék :D :D :D :D

Hiba történt a modul működésében
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...