Leszedtük a téli körtefáról a termést (már ami még rajta volt, mert ennek a fának sem kedvezett az idei időjárás). Annak rendje és módja szerint megtisztogattam a gyümölcsöket, megmostam, üvegekbe pakoltam, tettem bele édesítőt, tartósítót és felöntöttem vízzel. Mindet lezártam és bepakoltam az egészet legnagyobb fazekamba.
Eddig minden úgy történt ahogy a nagykönyvben meg van írva. Csakhogy ekkor már este kilenc óra volt. A fazekat felöntöttem vízzel és felraktam a tűzhelyre dunsztolni. Én meg elvonultam tévét nézni, gondoltam, hogy ezt az 1-1,5 órácskát csak kihúzom valahogy. Hát nem ez történt. Annak rendje és módja szerint elaludtam és hajnali fél négykor riadtam fel, hogy nem zártam le a tűzhelyet. Én még ilyen fürgén nem ugrottam ki az ágyból. Bent a szobában még nem éreztem semmit de mikor kinyitottam a konyhába vezető ajtót, akkor már igen. Állt a gőz az egész helységben, alig láttam valamit és rendesen égett szag terjengett. Gyorsan elzártam a tűzhelyet, kinyitottam az ablakokat és a bejárati ajtót. Na ekkor a bent alvó macskám úgy lőtt ki az ajtón mintha valami vadállat kergetné kifele. Szegény már jól be lehetett rezelve. Máskor reggelente alig tudom kipakolni a lakásból. Zolikát is felébresztettem és kivitettem vele a fazekat az udvarra mert én aztán nem mertem megfogni. Hült egy kicsit majd felnyitottam a tetejét.
Azon csodálkoztam, hogy egy befőtt sem robbant fel az éjszaka folyamán. nem pocsékolunk elv alapján a befőttes üvegek tartalmát megkapták a malacok és a tyúkok én meg hétvégén megpróbálom a fazekat megmenteni. ha nem sikerül akkor majd készül belőle valamilyen kerti dekoráció.
