2014. december 28., vasárnap

Nyuszikalamajka


Történt, hogy idén a választási nyulaink közül elég sok elpusztult. Míg a mamájukkal voltak együtt addig szépen cseperedtek, de amint elkezdtük leválasztani őket elkezdtek hullani, nem mind de elég sok. Kipróbáltunk sok mindent, állandóan takarítottuk a helyüket, nem kaptak inni csak lédús zöldség vagy gyümölcs formájában, meg még nem tudom Zoli miket próbált. Egy szó mint száz egy idő után belefáradtunk. Eddigre újabb nyulat nem búgattunk fel, így csak az anyák voltak a már leválasztandó kicsikkel.Gondoltunk egyet és az összes nyulat ami még életben volt leraktuk a baromfik és a kecskék közé, lesz ami lesz. Láss csodát, az elhullás abbamaradt, hetekig figyeltük őket de egyikkel sem volt semmi baj. Élvezettel ugráltak szabadon, ettek, ittak, játszadoztak és nagyon jól elvoltak a többi állattal és szépen elkezdtek növekedni. Mivel nem akartunk egyelőre több nyulat tartani a bakokat és a nagyobb anyákat elkezdtük levágni. Rendesen abban a hitben éltünk, hogy már nincs is bak közöttük. Na ezt csak mi gondoltuk :D


Pár héttel ezelőtt óltakarítás végett az egyik kiakasztott ólajtó becsukását követően a fal mellett egy nagy szőrcsomót fedeztünk fel. Zoli ráfújt és egyszer csak óriási mozgolódás indult meg alatta. Óvatosan kivett közölük egyet, egy hetesekre saccoltuk őket, még zárva volt a szemük. Úgy döntöttünk, hogy egyenlőre otthagyjuk őket, a szőrcsomó elé a mamanyuszi elég sok szénát odapakolt, így nem tudtak elmászni. Az ajtót visszaakasztottuk, a kecskék nem tudtak odaférni, kb. annyi rés volt, hogy a mama be tudott menni hozzájuk. Gyors kilestük, hogy melyik nyuszi lehet a mama, elég hamar kiderült, hogy a fekete-fehér foltos az. Így még két hetet elvoltak az ajtó és a fal közti résben.


Lassan kinyílt a csipájuk és kezdték volna felfedezni a világot. Még éppen időben elcsíptük a grabancukat. Mivel tudtuk, hogy öten vannak így gyors felkutattuk őket. Zoli eszkábált nekik egy házikót és a fészkük fölé rakta a fal és az ajtó közé és lezárta egy magas bútorlappal a helyüket, hogy a kecskék ne kíváncsiskodjanak ott felettük. Addig is az öt rosszcsont a pulóverembe belebújtatva rakoncátlankodott. Nagyon vadak mivel nem nagyon nyúlkáltunk hozzájuk, így nem szokták meg a közelségünket. A házikót rögtön birtokba vették, a mama előlük általában a tetőre jár fel sziesztázni. Nagyon jól vannak egyenlőre, szépen gyarapodnak. A legbátrabb az egyik fekete-fehér foltos, tiszta anyja :)



2014. december 24., szerda

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!


2014. december 8., hétfő

A kert befejezte idei szezonját

Ködfelhőben
Na jó, már pár héttel ezelőtt befejezte. Amit tudtunk azt még felszedtük. Pár szál répát és néhány zellergumót egy kisebb ládában helyeztünk el és a pincébe levittük. Most nem raktuk földbe, mert ez a mennyiség elég hamar el fog fogyni. A cékla több nagyobb ládában szintén a pincében várja a sorát, hogy finomság készüljön belőle. Hála elég jól bírja a pincében tárolást, így folyamatosan tudjuk feldolgozni, nem kell egyszerre az egészet. A fás zöldségeket benne hagytuk a földben a malacok és a baromfik örömére. Már csak a takarmányrépának kellett valahova elpakolni. Na ezt Géza bácsi oldotta meg. A kert legtávolabbi részén lévő komposzttárolóban (ez a legrégebbi kupac is, már jól összeállt) ásott egy jó nagy lyukat amit fóliával bélelt ki, ide bepakolta a répákat, majd a fóliával betakarta, lefedte egy deszkával (a baromfik kapirgálásától megvédve), visszahányta a komposztot, így nem fognak télen megfagyni és jó melegben vannak a komposzt alatt.


Mikor már mindent felszedtünk a kertben ami még használható volt akkor átvették az uralmat a baromfik és a malacok nagy élvezettel. A szárnyasok segítenek széthordani a komposztot, olyan őrületes kapirgálásokat tudnak végezni. A kis malacok pedig átváltoztak rodeó bajnokokká, állandóan kergetőznek és futkároznak. Na a mama malacok ettől már egy cseppet nyugodtabbak, ők inkább turkálnak a földben finomságok után kutatva. A csicsókát már meglelték, de hála még nem sikerült nekik az egészet kiszedni a földből. Próbáljuk őket minél többet leengedni, nagyon élvezik a szabadságot. A nagyok maguktól feljönnek a helyükre, boci szemekkel tudnak nézni a kertkapuban, hogy engedjük fel őket és szépen bevonulnak a helyükre. Na a kisebbekről ez nem mondható el, őket rendesen meg kell hajkurászni, élvezik a kinti rohangálást, eszük águkban sincs, hogy hazamenjenek.


Mi nem szoktunk ősszel semmit sem elvetni a kertben, mert nincs időnk vele foglalkozni. Hajnalban elmegyünk dolgozni, este hazajövünk és még hétvégén is dolgozunk olykor, főleg a gazda. Így megegyeztünk, hogy ilyenkor parlagon hagyjuk a kertet, a jószág jól összeturkálja és majd tavasszal nekiesünk a rotációs kapával. Így most ők uralkodnak a hátsó részen :D


2014. november 24., hétfő

Boszorkánykonyha - visszérkrém házilag


Hát számomra biztos, hogy boszorkányos, nagyon tisztelem azokat az embereket akik ennyire értenek a természet csodáihoz. A párom lévén pedig megismerhettem közelebbről egy ilyen embert. Természetesen az apukájáról van szó, Géza bácsiról. Már többször is meséltem, hogy gyógynövényekkel foglalkozik a papa, gyűjti őket, feldolgozza. Ő maga is készít különböző teakeverékeket, tinktúrákat, krémeket illetve a feldolgozott gyógynövényeket le is adja nagyobb cégeknek. Van két óriási fóliája ahol a gyógynövényeket szárítja vagy a lebetonozott alapon, vagy fémből készített óriási szitakereteken. A feldolgozó, rostáló és egyéb gépeket amikkel tovább munkálja a növényeket mindet maga állította össze. Mondanom sem kell, hogy rengeteg szárított növény található nálunk, isteni illatok lengedeznek abban a helységben. A mi konyhánkban az egyik konyhaszekrényünk is különböző gyógynövényekkel van tele, ezeket teaként szoktuk fogyasztani.
Zoli szokta használni az apukája által készített visszérkrémet. A sok állástól és fizikai munkától egy kicsit visszeresedik a lába, de lehet, hogy van benne öröklési hajlam is. Természetesen ezzel a krémmel nem váltjuk meg a világot, de házi tüneti kezelésre alkalmas, legalább is Zoli nagyon kedveli.
Jó pár féle gyógynövény hatékony a visszerek kezelésében, ilyen például a körömvirág, vadgesztenye, varázsmogyoró (hamamelisz), somkórófű, szúrós csodabogyó vagy egértövis (nálunk ez egy védett növény). Az apukája most somkórót hozott nekünk, ennek felhasználásával tanította meg nekem egy egyszerű változat elkészítését könnyen beszerezhető alapanyagok hozzáadásával. Így ha fogyóban van a krém bármikor tudok újabb adagot készíteni. Géza bácsi látja rajtam, hogy nagyon érdekelnek ezek a dolgok így nagyon szívesen tanít nekem dolgokat. Na nem lesz belőlem gyógynövény szakember (én még egy gazt is képes vagyok nevelgetni, mert azt hiszem, hogy valami szép növény), de azért ragad rám pár okosság :D


A somkóró gyógyhatásai:
Az orvosi somkóró egynyári és kétnyári változata ismert, 30-80 cm közötti magasságot érheti el, ami a környezeti adottságoktól is függ. Európában és Észak-Ázsiában terjedt el leginkább. Lágyszárú növény, melynek barázdált, ismételten elágazó szárain fogazott levélkékből álló levelei vannak. Apró sárga virágai illatosak, hosszú fürtökben rendezettek, tojásdad alakú hüvelytermést növeszt.
A somkóró kedvenc területe a meszes talaj, mezőkön, parlagon hagyott területeken, szőlősökben és útszéleken található meg leginkább.
A virágos hajtásvégeket használják leginkább, melyeket júliusban gyűjtenek be, majd megszárítják.
Az orvosi somkóró számos gyógykészítmény alapanyaga, több más érfalerősítő hatású gyógynövénnyel, például az őszi csodamogyoróval, a fekete áfonyával vagy a vadgesztenyével együtt alkalmazzák. A kumarint, érfalerősítő hatású melilotozidot és flavonoidokat tartalmaz hatóanyagként. Amennyiben gombafertőzést kap a növény, dikumarolt, vagyis véralvadásgátló vegyületet termelhet. Et helytelen szárítás során is termeli a növény, ekkor a trombózis kezelésére válik alkalmassá.
Az orvosi somkóró leginkább vénafal-erősítő, ödémaellenes és érvédő tulajdonságai által ismert gyógynövény. Szabályozza emellett a májműködést és a nyirokműködést, valamint véralvadásgátló. Az orvosi somkóró vénás keringési zavarok, vénás és nyirokelégtelenség esetén alkalmazható, mint például aranyér, lábdagadás, ödéma vagy visszér esetén.
Felfúvódás, renyhe emésztés és bélgázkezelésére is kiváló. Gyakran hasznosítják más gyógynövényekkel együttesen, mint például a vörös bortermő szőlővel vagy a vadgesztenyével együtt. Zúzódásokra, felszíni vérzésekre is ajánlott az alkalmazása. Emellett hosszan tartó megerőltetésből vagy füstös környezetből fakadó szemproblémák kezelésére is jól alkalmazható.
Flavonoidtartalmának köszönhetően vízhajtóként és görcsoldóként is alkalmazható.
Felhasználása:
  • Teaforrázat - 1-2 kanál szárított virágos hajtásvéget tegyünk egy csésze forrásban lévő vízbe, és 5 percig áztassuk majd szűrjük le. Napi 3-4 csészével igyunk meg aranyér, visszér, ödéma és emésztési zavarok esetén.
  • Tinktúra - 35 cseppet keverjünk egy pohár vízbe és naponta 3 alkalommal étkezés közben igyuk meg emésztési zavarokra, visszérproblémákra, ödémára, lábdagadás kezelésére.
  • Borogatás - 20g szárított virágos hajtásvéget tegyünk 1 dl vízbe és forraljuk 15 percig. A főzetbe mártsunk bele egy rongydarabot és naponta 2-3-szor borogassuk vele a szemünket szembántalmak esetén.
  • Meleg borogatás - az előbbi módon elkészített folyadékkal naponta 2-3 alkalommal borogassuk a zúzódásos, rándult vagy felszíni vérzéses testrészeket.

A krém elkészítéséhez a következő anyagokat használtuk:
  • 3 evőkanál szárított somkóró
  • 50g olívaolaj
  • 50g marhafaggyú (ezt Géza bácsi náluk a hentestől szerezte be, már régebben is hozott belőle, előkészítettük- lásd lentebb - és a fagyasztóban tároltuk)
  • 25g méhviasz
Az olaj az a közeg amelybe a gyógynövényt áztatva adja ki a hatóanyagokat, a marhafaggyú adja a krémalapot és a méhviasz kell ahhoz, hogy az olaj és a faggyú egyneművé váljon (elnézést ha valamit még nem szakszerű, mentségemül szolgáljon, hogy most tanulgatom). Ez egy eléggé zsíros krém lesz és keményebb a boltban kapható krémekhez képest.


Felraktam az olajat melegíteni alacsony hőfokon amiben elkavartam a szárított növényt. Itt nem forralni kell, hanem kb. addig melegíteni, hogy a kezünk ne bírja már a meleget. Közben kavargattam nehogy megégjen. Ezt 2-3 óránként többször elvégeztem, hogy minél jobban kiadja a hatóanyagot a növény. Mivel ezen a napon már nem volt idő elkészíteni a krémet mert Géza bácsi nagyon dolgozott valamit, ezért ezt a folyamatot másnap estig többször elvégeztem. Minden alkalommal pár percet vett csak igénybe. Mikor eljutottunk a krémkészítéshez, akkor egy ritkás anyagon keresztül leszűrtük az olajat.


Az így kapott olajat újra felraktam melegíteni de már hozzáraktuk a marhafaggyút és a méhviaszt is. A marhafaggyút már előző nap kivettem a fagyasztóból így könnyebb volt belőle kanalazni. Kicsi lángon olvasztottam össze az összetevőket folyamatos kevergetés mellett. Szép lassan egyneművé vált az egész elegy.


Mivel nekem nincsenek krémes tégelyeim ezért vajas dobozokba adagoltam ki krémet. Mivel a krém még folyékony és forró ezért a vajas dobozokat hideg vízzel teli tálba raktam és így öntöttem bele a folyékony elegyet. Ahogy hűlt kifele úgy sűrűsödött be a krém, a folyamat alatt a színe is átváltozott, sötétből kezdett kivilágosodni. Abban az esetben ha túl keményre sikeredett akkor vissza lehet olvasztani és még egy kicsi olajat lehet hozzá keverni, amennyiben nagyon híg lett akkor pedig marhafaggyút tehetünk hozzá pluszban.

Marhafaggyú előkészítése: tulajdonképpen simán csak ki kell sütni, mint a zsírnak valót. Mikor nagyjából kihűlt akkor érdemes több kisebb adagra kiporciózni és úgy berakni a fagyasztóba. Ami nálunk van azok tejfölös poharakban vannak.



2014. november 11., kedd

Savanyú káposzta, ahogy mi késztjük


Ez az ami minden évben biztosan készül. Imádja az egész család és isteni finom ételeket lehet vele főzni. Van mikor csak egy kisebb hordóval, de készült már kettővel is illetve egyszer egy naggyal is elraktunk, olyan 80-100 literes lehetett. De nekünk kettőnknek általában elég a kisebb hordónyi mennyiség.
Most nem kezdem el ecsetelni, hogy milyen folyamatok mennek végbe a savanyodás alatt, erről és egyéb élettani hatásáról nagyon jó dolgokat tudtok itt és itt olvasni, szépen össze van foglalva, illetve más fűszerezéssel készített leírást találtok. Illetve itt egy leírás annak aki egész fejeket szeretne lesavanyítani.
Most mikor Zoli otthon járt, gyors gyalultak le kb. 30 kg káposztát nekünk (ez már a gyalult mennyiség súlya). Itt most nem arra kell gondolni, hogy a nővére nekiállt egy kis kézi káposztagyaluval és elkezdte gyalulgatni :D Mivel ők több hordónyival raknak el minden évben és leginkább a nagyobb fajtából (folyamatosan eladják ott náluk a faluban), így Zoli és az apukája készítettek egy lábon álló, óriás gyalut. Úgy néz ki mint egy repülőgép hajtóműve, kézzel kell ezt is tekerni, csak itt a kések nagyobbak és penge élesek. Satuval egész fejeket nyomunk neki ennek a vágórésznek, közben valaki kézzel hajtja és az alá rakott ládába pedig hullik bele a vékonyra szeletelt káposzta. Legközelebb lefotózom a masinát, de higgyétek el rövid idő alatt leszabdaltunk vele több tíz kiló káposztát.


Ehhez a kb. 30 kg káposztához elhasználtunk 1-1 zacskó babérlevelet és egész fekete borsot, egy nagy birsalmát, pár erős fűszerpaprikát (tényleg csak az íze kedvéért) és kb. 80-90 dkg sót (nem jódozott és nem tengeri só!). Tulajdonképpen ezeket kezdjük el rétegezve belerakni a hordóba. Egy sor káposztára szórunk minden fűszerből és ízesítőből majd alaposan le kell döngölni. Mivel a párom asztalos, így ő eszkábált egy döngölőfát, de ökölbe szorított kézzel is lehet nyomkodni. Az a lényeg, hogy minél jobban szétroncsoljuk a káposztát, hogy minél több levet adjon ki. Ezt a rétegzést és döngölést addig csináltuk míg a hordónk teljesen tele lett (vagy ha hamarabb elfogy a káposztánk :D).


Az a lényeg, hogy mire a végére érünk lében álljon az összes káposzta. Zoli a hordó szájának megfelelő méretű fakorongot vágott (akár több darabból is lehet) és ezt tettük a káposztára, ez tartja a lé alatt, majd ráraktuk a tetejét. Míg az erjedés folyik (pár hét, nem lehet pontosan megmondani) addig fent szoktuk tartani a nyári konyhában és amikor befejeződött akkor visszük le a pincébe. Az első hetekben mikor lezárjuk figyelni kell folyamatosan, mert gázok képződnek és ha nem tud kijutni, mint pl. jelen esetben nálunk, mert még rá is kapcsoztuk a tetőt, elkezdett felpúposodni. Óvatosan kivittük az udvarra, Zoli ráült és nagyon lassan nyitotta ki a zárt, de még így is jó nagyot ütött a tető a fenekén. Inkább csak rá kell tenni a tetőt, de ne legyen lezárva. Mikor elkészült akkor pedig kötelezően folyamatosan rá lehet járni :D
Az eltarthatóságról annyit, hogy a tavaly októberben elrakott savanyú káposztából még most is készítettem székelykáposztát és isteni finom volt (tavaly két kicsi hordóval raktunk el, ezért van még belőle :D).


2014. október 27., hétfő

Szívtipró a csajok közt

Egy szépség :D

Sodri a becsületes neve és falunk béli. Olyan mint egy öleb, hallgat a nevére és már az első találkozásunkkor hozzánk dörgölőzött mint egy macska. Szerintem tudja magáról milyen csini bak.
A csajok eddig nem nagyon adták jelét ivarzásuknak (elvileg ilyenkor állandóan mekegnek, állandóan jár a farkuk és meg van dagadva a pérájuk), vagy legalább is mi nem vettük észre (szerintem ennek van nagyobb eshetősége). Már pár héttel ezelőtt körbekérdeztük a faluban, hogy helyben van e bak, így jutottunk el Kecskés Karcsihoz (így nevezik a faluban). Nála leltünk erre a szépségre. Így hétvégén megkértük, hogy hozza már át Ő uraságát, hátha a közelségétől a csajoknak is megjön a kedve. Volt nagy kergetőzés, összeaggancsolás, de mi egyenlőre akciót nem láttunk, vagy nekünk nem mutatták be :D Nálunk tölt egy hetet, hétvégén visszük vissza a gazdájának. Elvileg 21 naponként ivarzanak a kecskék, így ha most nem fedeződtek be akkor a jelek jelentkezni fognak csak nekünk kell majd szemfülesebbeknek lennünk. Fontos, hogy felpároztassuk a lányokat, mert ha nem fognak leelleni jövőre akkor nem lesz tejük, én meg nem fogok tudni csinálni finom sajtot.


Én Sodriba első pillantásra beleszerelmesedtem, ez a séró és ezek a csavart szarvak, hát nem egy gyönyörűség :D Reméljük jól érzi nálunk magát és a csajokkal is csak összejön a hancurság :D

2014. október 16., csütörtök

Kecskék új etetője

A fóliát már szétrágták amit a havazás miatt tekertünk körbe az ólnál, hogy ne essen be hozzájuk. Nem tetszett nekik, hogy nem láttak ki :D
Ezt már hamarabb meg kellett volna lépnünk, de valahogy sosem volt rá idő. A nagy kecskéknél három etető is van, mindhárom fából készült, lécek közt rés hagyva, hogy beférjen a fejük hamikázás közben. Csak ezzel az volt a gond, hogy általában kétszer annyit kirántottak mint amit megettek. Finnyás Őnagyságáék aztán a földre lehullottat nem voltak hajlandóak megenni. Így szerintem simán elpocsékoltak egy nagy körbála szénát, hanem kettőt. Így hétvégén Zoli nagy barkácsolásba kezdett, na jó nem akkorába, csak egy kicsit alakított a dolgokon. Tulajdonképpen kaptak egy nagy etetőt ami körbe lett kerítéshálóval borítva. Így csak a pofikájuk fér át a lyukon, illetve az etető alá be lett rakva egy tálca, hogy ami csak lehullik azt felfogja. Így elvileg csak annyit szednek ki ami a lyukon kifér és azt jóízűen elmajszolgatják.



Ami a tálcára hullik, azt vissza tudjuk rakni az etetőbe, így az sem megy pocsékba. Úgy néz ki beválik, az egy hét alatt elég jóllakott óvodás kinézetük volt a lányoknak, illetve este mikor hazaértünk és megtömtük az etetőjüket nem az volt az első dolguk, hogy rárontsanak. Még az alattuk lévő szénamennyiség sem nőtt látható módon.. Még egy dolgot kell megoldani ezzel kapcsolatban. Magasabbra lett nekik rakva, így a tálcára felrakott lábbal esznek belőle. Kapnak még egy kisebb dobogót hozzá, hogy ne kelljen ennyire nyújtózkodniuk. Most még nem annyira gáz, de ha hasasok lesznek nem szeretném ha emiatt történne valami bajuk.


2014. szeptember 1., hétfő

Vegyes vágott vagy vegyes savanyúság


Ki hogyan szereti nevezni, vagy éppen mely tájegységen hogyan hívják. De ez mindegy, mert akár így vagy akár úgy hívják ez egy isteni finom savanyúság. Nálam benne van a Top 3-ban a kovászos uborka és az ecetes gyöngyhagyma mellett. Ha télen ezt eszem olyan mintha még mindig nyár lenne :)
A receptet Zoli nővérétől kaptam anno, azóta minden évben készítek és el is fogy idő előtt.

Hozzávalók:
  • 1,5 kg uborka
  • 1,5 kg paprika
  • 1,5 kg káposzta (nekem most 1 kg fehér és 0,5 kg lila)
  • 1,5 kg zöldparadicsom
  • 0,3 kg hagyma
  • 2 dl 20% ecet
  • 20 dkg cukor
  • 7 dkg só
  • 1 kk borkénpor
  • 1 kk Na-benzoát (a receptben szalicil volt írva) 


A megmosott és megtisztított zöldségeket vékony szeletekre gyaluljuk vagy vágjuk. Nekem van egy nagyon jó kézi gyalum, én mindent ezzel szeletelek, a laskatököt is ezzel gyalulom. Ez a legnagyobb munka az elkészítés alatt. Vigyázni kell, nehogy megvágjuk magunkat, nekem ilyenkor egyszer tuti mindig sikerül, mert már nagyon unom a végén a gyalulást és minden mással elkezdek foglalkozni mellette. Én a legnagyobb befőzős fazekamba pakoltam folyamatosan a gyalult zöldségeket, majd amikor az összessel elkészültem akkor jól összeforgattam. A cukrot, a sót és a kétféle port összekeverem egy tálban és eloszlatva rászórom a zöldségekre és az ecetet is ráöntöm majd újra jól összeforgatom. Ha valakinek van seb a kezén vigyázzon, mert állatian tud marni, nekem természetesen volt és akkorát visítottam, hogy Zoli tokostul rontott a házba. Azt hitte valami nagy baj van.


A fazekat lefedtem a tetejével és egy napra hűvös helyre tettem, beraktam a nyári konyhába a földre. Ez alatt az idő alatt összeesik és levet ereszt. Másnap kimosott üvegekbe jó szorosan belenyomkodtam, tettem rá annyi levet, hogy ellepje, de van amikor a nyomkodástól is levet ereszt és csak egy picit kell hozzárakni. Celofánnal borítottam, majd lezártam az üvegeket és bepakoltam a spájzba.
Elvileg rögtön is fogyasztható (míg pakoltam az üvegekbe addig Zoli a szájába, nem mondta, hogy nem jó), de volt olyan üveggel is nekem amit egy év múlva bontottam ki és ugyanolyan volt mint frissen elrakott korában.





2014. augusztus 27., szerda

Ketchup házilag


Nem is értem mért nem csináltam eddig ketchupot, de tényleg, sosem készítettem ezelőtt. Pedig a gazda nagy fogyasztó. Az utóbbi időben egyre inkább kezdett nem tetszeni a bolti kínálat. Sem a színe, sem az állaga de még az íze sem volt az igazi, látszódott és érződött rajta, hogy "mű". Én nem azt mondom, hogy mind ilyen ami a boltban kapható, gondolom a legmagasabb kategóriák azért már tartalmasabbak.
Mivel ez volt az első próbálkozásom ezért segítségül hívtam Alíz receptjét. Igaz az elkészítés vége fele derült ki számomra, hogy jó pár zöld fűszerem elfogyott, így ezek most nem kerültek bele. Ezt eredményezi ha az ember hirtelen felindulásból készt el valamit és nem készül rá előtte :) De így is isten finom lett.

Hozzávalók:
  • 2 kg paradicsom
  • 8 db kápia paprika
  • 10 db közepes hagyma (nálam vegyesen vörös, lila és saláta hagyma)
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 2 db közepes sárgarépa
  • 1 nagy zellergumó fele
Fűszerezés:
  • 2 dl almaecet
  • 1 evőkanál só
  • 4 evőkanál cukor
  • 1 teáskanál szegfűbors
  • 1 teáskanál szemesbors 
  •  
  •  Na-benzoát


A zöldségeket megmostam, megpucoltam és feldaraboltam. Egy nagyobb edénybe felraktam főni, aláöntöttem egy kis pohár vizet. Mikor megfőtt én botmixerrel pépesítettem az egészet majd átpasszíroztam. Így az összes zöldségnek nemcsak az íze hanem maga a húsa is benne maradt, igaz így nem lett sima az állaga.
A zöldségpépet visszaraktam a tűzhelyre, belekevertem a fűszereket, a kétféle szemes bors teatojásba téve raktam bele, hogy majd a végén egyszerűbb legyen kiszedni. Közben azért kóstolgattam, hogy megfelelő e az ízesítése. Addig főztem míg megfelelő lett az állaga. Nyugodtan otthagytam a tűzhelyen, nem csapott ki, nem ragadt le, csak párszor kavargattam át. Mikor elkészült levettem a tűzhelyről, belekavartam egy kis tartósítószert (amilyen rövid életű lesz lehet nem is kellett volna bele) forrón üvegekbe szedtem, lezártam a tetejükkel és fejre állítottam 10 percre, majd száraz dunsztba hagytam kihűlni. Ebből a mennyiségből öt kis üvegnyi lett.


Egyik este grilleztünk egy kis pácolt húst így felbontottunk egy üveggel, hogy megkóstoljuk hozzá. Azt hiszem isteni finomra sikeredett és állagra is elég sűrű lett. Mondanom sem kell, hogy el is fogyott a felbontott üveggel, így szerintem elég rövid életű lesz ez a kis adag. Szerintem hétvégén csinálok egy dupla mennyiséget, de azt már tovább turbózom zöld fűszerekkel és talán egy kis almával is, ezt az első variációt pedig alapnak meghagyom hozzá :)






2014. augusztus 23., szombat

Farmer-Expon jártunk

Elmentünk egy kicsit tátani a szánkat mivel itt rendezték a közelünkben. Láttunk gyönyörű jószágokat, óriási gépeket, lovas és fogathajtó bemutatót is. Egy jót sétáltunk, én közben próbáltam mindent lefotózni, de természetesen félúton lemerült az aksi. Nem is én lennék ha nem történt volna meg velem :)

















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...