A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kamrapolc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kamrapolc. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 16., csütörtök

Kamrapolc

Kezdenek feltöltődni a polcok

Idei évben is kezd alakulni a spájz tartalma, illetve a fagyasztók feltöltése. Mondjuk a fagyasztókat nem nagyon kell töltögetni mert így is tele vannak, leginkább az év végén és már az idén levágott malacságokkal, amik látszatra mintha nem is akarnának fogyni pedig tényleg pakolgatom kifelé főzéshez a húsokat. Idén eddig a fagyasztóba sóska, zöldbab és különböző gyümölcsök (pöszméte, málna, eper, fanyarka) kerültek, inkább próbálok mindent befőttes üvegbe elrakni (nem mintha azoknak több helye lenne).



Ebben az évben sikerült megvenni a befőzőautomatát, vagyis anyáéktól kaptam mindenféle alkalmakra (szülinap, névnap, karácsony) ajándékba kettőt is. Végre ők is örültek, hogy olyat vettek amit nagyon szerettem volna :) Nekem ez nagy segítség, mert általában a  munka után esek neki a befőttek készítésének és tavaly volt olyan eset, hogy a gázra felrakott fazék egész éjszaka dunsztolódott. Ezzel a géppel pedig csak beállítom a hőfokot és az időt és mikor lejár a program akkor magától kikapcsol. Ezen kívül azért más előnye is van, nem kell mellette álldogálni, hogy fő e már, illetve teljes mértékben elhagyható a tartósítószer használata.
Már több minden készült benne, de a főpróba az a cseresznyebefőtt volt, majd következett a pöszméte, meggy, őszibarack és most utoljára a sárgabarack, illetve majd még jön a többi. Közben kipróbáltam a natúr befőtteket, vagyis csak a gyümölcs van az üvegben, nincs sem édesítő sem víz hozzáadva, így készült ribizli, málna és fanyarka. A fanyarkán kívül minden levet eresztet, úgy látszik a fanyarka nem egy lédús bogyó de nagyon finom :)







Befőtteken kívül amit elsőnek kipróbáltam az a joghurt volt, készítésének a lényege, hogy 10-12 órán át (kecsketej esetében) azonos hőmérsékleten kell tartani, hát nagyon szupin megoldotta az automata, azóta is ezzel készítem, mert így legalább többet tudok csinálni mint a kis joghurtkészítő gépemmel.
A másik ami még szuperül működött az a kovászos uborka érlelése volt. Egy szedd magad kertészetből hoztunk pár kiló uborkát, hogy kirakjuk a napra kovászolódni, hát mire kikerült volna az idő is elromlott. Van a facebookon pár befőzőautomatás csoport, az egyikben olvastam, hogy valaki már kovászolta benne az uborkát mert ő is azzal a problémával szembesült mint én. Próba szerencse elvén belepakoltam és láss csodát két nap múlva készen is volt, de még azért visszaraktam egy kis időre tartósítás végett, hogy kikerülhessen a kamrapolcra.
A harmadik pedig a rántani való cukkini volt. Igaz erről majd később tudok véleményt mondani. Állítólag, hogy befőttként lében raktam el nem roncsolódik annyira a zöldség mintha le lett volna fagyasztva (nem panírozva), így mikor ha előveszem csak át kell mosni, lecsepegtetni és panírozható is. Na erre nagyon kíváncsi vagyok :) Azt már elhatároztam, hogy bepanírozott cukkini szeleteket le fogok fagyasztani egyesével tálcán, majd egy zacskóba vagy dobozba gyűjtöm, így lesz pár adag télire előkészítve.





Ami még üvegbe került, az a főzőtök illetve a zöldbab, mindkét esetben a már jól bevált receptet használtam. Mindkettőből pár hete bontottam ki tavaly elrakottakat, semmi gond nem volt velük.
Ezeken kívül elraktuk az idei meggyszörp adagot, idén kb. 45 liter sikeredett, illetve pár összetört őszibarackból 4 liternyi baracklevet is készítettem, ezt apránként eliszogatjuk :).
Azért az aszalógépet is bekapcsolom olykor, eddig egy kis meggyet és sárgabarackot aszaltam, 1-1 kis üveggel.




Hát egyenlőre így állunk, több mint 100 befőttes üveg megtöltve (nem számoltam meg pontosan), az italosokból is rengetegben szörpök és ivólevek tárolódnak és még folytatása következik :)


2015. április 1., szerda

Kamra mustra

Álomkamra (kép forrása)

Nagyon is él bennem egy kép, hogy milyennek szeretném látni az én kamrámat/spájzomat. Minden befőtt, savanyúság, lekvár teteje szépen fel lenne öltöztetve, mindegyiken saját készítésű címke. Katonás sorrendbe felrakva csipkeszéllel szépen feldíszített polcokra. A polcok szélein különböző hagyma és paprika füzérek lógnának. A házilag készített száraztészták vagy üvegben vagy felcímkézett dobozokban lennének fajtánként. Meglenne a helye a zsírosbödönöknek, tésztanyújtó gépeknek, vajlingoknak, fazekaknak, a falra fel lennének akasztva a különböző szűrő. És még tudnám sorolni, hogy mi hogy lenne elrakva, de szerintem ehhez már egy nagy szoba is kevés lenne :D Természetesen a mi spájzunk meg sem közelíti ezt a képet, főleg, hogy a horgászfelszerelés is oda van bepakolva. De remélem szép lassan ki tudom alakítani az álomhelyet és álomkinézetet :)
Mikor elkezdjük beültetni a kertet, előtte azért átforgatom a spájzokat (kettő is van, na jó másfél :) ) és mindhárom fagyasztót, hogy miből mennyi maradt, mi fogyott el, mi az ami kevésbé kellett. Általában "kevésbé kellett" kategória nincs, mert azért rakom el a sok finomságot, hogy e is használjam.
Ami elfogyott abból így utólag azt mondom, hogy inkább nagyon keveset készítettem.
Az egyik ilyen a ketchup, na ezt totál alulteljesítettem. Szerintem idén a tízszeresét is elrakhatom a tavalyi próbaadagomnak, tényleg isteni finomra sikeredett. Kentük mi ezt sokféle ételre, akár kellett, akár nem, plusz ízt adott mindennek.
A másik pedig ami totál eltűnt a fagyasztóból az a paprikába töltött zöldséglevél. Szerintem ez az egyik legjobb tartósítási ötlet. Nemcsak azért mert nagyon sok ételhez el lehet használni ízesítésként, például levesekhez, pörköltekhez, hanem mert ezt folyamatosan lehet fagyasztani. Mindig marad ki valamennyi petrezselyem vagy zeller zöld, csak egy-két paprika kell hozzá amibe beledugdossuk és már mehet is a fagyasztóba.


Ami még elfogyott és nagyon hiányzott az a házi készítésű ételízesítő. Úgy látszik ebből sem lehet eleget készíteni. Eddig az aszalt változatot csináltam de idén megpróbálkozok a nyersen ledarálttal is, abból többet tudnék egyszerre készíteni és ugyanúgy fel lehet használni mint a szárítottat.
Kevésnek bizonyult a kovászos uborka is amit elraktam télire. Igaz ebből még van de csak azért mert eléggé spórolósan ettük, mondhatnám, hogy csak ünnepi alkalmakkor bontottunk ki egy-egy üveget. Annyira eteti magát, hogy el is fogy egy üveggel egyszerre.


A különféle aszalványokra, de legfőképpen a gyümölcsökből készültekre is rá kell gyúrnom, mert azok mintha ott sem lettek volna a polcon úgy eltűntek. Az aszalt alma már az üvegbe zárást sem éri meg, hát az egy mennyei csemege, de azért jó lenne ha pár üveggel ott lenne a kamrapolcon. Az aszalt paradicsomot magába megenni na az egy ízbomba, olajban fűszerekkel elrakva pedig isteni ízesítő lehet pl. tészta ételekhez de én már gyúrtam bele kenyérbe, bagettbe is. Az aszalt gomba pedig levesekben nagyon finom.


A különböző gyümölcsbefőttek, lekvárok, a lecsó, a paradicsomlé, és a szörpök, na ezekből van még mindig bőven. De esszük is folyamatosan őket. A befőttből van mikor három félét is felbontunk és összeöntjük, de hát olyan finomak :P A lecsót és a paradicsomlevet pedig folyamatosan használom főzéskor, elég sok ételhez fel lehet használni őket. Azt hiszem maradok az elmúlt évek adagjánál, inkább több legyen mint elfogyjon :D


Ami nagyon bejött az a laskatök és a zöldbab befőttes üvegben elrakva. Túl sok helyet foglaltak a fagyasztóban és ezért kerestem alternatívát számukra. Amit elraktam nyáron üvegben azok még most is olyan szép fehérek és egy sem romlott meg. De a zöldbab leírása alapján elrakott karalábé az mind megbuggyant, úgy látszik annál marad a fagyasztás. Majd szeretném kipróbálni a zöldborsót is üvegbe zárni, de még nem találtam olyan leírást ami jó lett volna, csak befőző automatára ami pedig nekem nincs (na lehet idén beinvesztálok egyre még, majd meglátom).
A különféle savanyúságokból is maradt még, így azok mennyiségével sincs gondom. Van köztük kedvenc, de általában csak olyanokat rakok el amiket meg is eszünk, szeretünk. A nagy sztár most a vegyes vágott volt (csak a kovászos uborka után), idén ebből többet kell elraknom mert ezt a család is elhordja.


A három fagyasztó látszatra nemigen apad, még van benne zöldborsó, fejtett bab, különböző gyümölcsök, padlizsán krémnek való, sóska, különféle gombák és folyamatosan pakoljuk bele a húsokat ahogy vágunk jószágot. És lassan kezdődik az idei idény :D Meg is beszéltük, hogy azt kell elhasználni amit a spájzban és a fagyasztóban találunk, csak abból főzünk (na jó húsvétra azért veszek pár dolgot), mert nem lesz helye az idei terméseknek.

Elmondható, hogy nincs spájz és fagyasztó pánik, még :)



2012. november 28., szerda

Bespájzoltunk mint télen a mókusok

Most már csak úgy tudtam befőtteket bepakolni a mélyhűtős helységbe, hogy az összes üres üveget Zoli felvitte a padlásra. A nyári konyhából kb. hatvan üveget kellett áttelepítenem mert ott be lesz gyújtva a kutyusoknak és a macskáknak ha már nagyon hideg lesz. Illetve a hétvégi körtebefőtteket is valahova kellett raknom. Most már tényleg  ki lehet írni, hogy telt ház.





A kis zsírosbödönöm és tele van :)


Az almából még négy ládával van a pincében is
És akkor még nem láthatók a képeken a pincében lévő savanyúságok, alma, zöldség és a három fagyasztóban lévő finomságok. Így a betakarítások és a befőzések végén már elmondhatom, hogy teljesen büszke vagyok magunkra, hogy ennyi mindent sikerült megint eltennünk (ne értsetek félre nem magunkat akarom fényezni). Lett volna ennél több is, csak olykor a lustaság győzött. Annak örülök leginkább, hogy mindig van mihez nyúlni ha az ember akar valamit főzni, nem kell állandóan a boltba rohangálni. Mindent megér ez az egész, a sok munkát tavasztól őszig a kertben, illetve a befőzések folyamán. Én mindenkit bátorítok arra, hogy ha bele akar kezdeni egy ilyen életmódba próbálja ki mindenféleképpen, utána már nem is akar visszaállni.

2012. június 25., hétfő

Bogyósaim

Még annyira kicsik a pöszméte fáim és a ribizli bokraim, hogy nem sok termény volt rajtuk, talán 1-2 kg. Leszedtük mindkettőt a hétvégén, és a cseresznyét is. A cseresznyefa is fiatal még, azon 1 kg termés volt.



A pöszmétét pucolás, mosás és szárítás után bezacskóztam, a fagyasztóba került. A ribizliből ás a meggyből dzsemfix-szel és édesítővel lekvárt készítettem (Zoli ezt szavazta meg), 3-3 kis üveggel lett.


Bal oldali három üveg a cseresznye lekvár, a jobb oldali pedig a ribizli
 Most már valamilyen címkét is kellene készítenem, mert egy idő után nem fogom tudni megkülönböztetni a piros lekvárjaimat (az idén eddig csak ilyen készült).



2012. június 11., hétfő

Eperszörp és eper lekvár

Egy nagyon kedves kolléganőm még kedvesebb anyukájának köszönhetően hozzájutottam 10 kg eperhez (egyszerre). Úgy döntöttem, hogy 3 kg-ból készítem a lekvárt, 7 kg-ból pedig a szörpöt. Mivel eddig eperszörpöt nem főztem és a neten otthon nem működik valami miatt a kereső (google) ezért improvizálnom kellett. Először is megpucoltam az epret, kivágtam ami rossz volt benne és két lével átmostam.


Felvágtam a lekvárhoz a három kilót és beleraktam egy lábasba. Mivel szörprecepthez nem jutottam hozzá és a szomszéd néni sem csinált még ezért gondoltam egyet és előkaptam a gyümölcscentrifugámat. A 7 kg epernek kifacsartam a levét, kb. 3 liter tömény eperlé lett belőle.



A levet beleöntöttem egy lábasba, tettem hozzá 1 zacskó citromsavat (kicsi zacskós, 10g) és 1 dl folyékony édesítőszert. (Én mindent édesítővel rakok el. Szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat. Ez azért van, mert a családban a szülők, nagyszülők cukrosak (vagy azok voltak akik már meghaltak), a hajlam 100x-osan megvan bennünk, illetve nem egy pehelysúlyom van, úgyhogy nekem sem és Zolinak sem használ a sok hozzáadott cukor.) Ezt felraktam főzni a tűzhelyre. A keletkezett habot leszedtem a tetejéről mikor elég ideig főtt már (kb. 15-20 perc).


Utána a kimosott kis üvegekbe kiöntöttem a szörpöt, mindegyik tetejére egy késhegynyi nátrium-benzoátot tettem, rá bevizezett celofánt és így zártam le a kupakkal. Nyolc kis üveggel lett, amit beraktam száraz dunsztba. Elég tömény, 10-15x-ére lehet hígítani, a kimaradottal kipróbáltam. Nagyon finom lett.


A gyümölcscentrifugában bennmaradt eperhúst hozzáraktam a lekvárnak valóhoz és ezt is felraktam a tűzhelyre főzni. Nem turmixolta össze simára az epret, hanem darabosra hagytam. Mivel nem vagyok egy türelmes típus aki órákig kavargatja a lekvárnak valót, így a dzsemfix lett bevetve. Ehhez a mennyiséghez 3 zacskó 3:1 dzsemfixet és 0,5 dl folyékony édesítőt tettem főzés közben.


Felrottyanást követően még kb. 3 percig főztem (a dzsemfix zacskó hátulján van leírva, hogy miként kell ezzel az a anyaggal elkészíteni a lekvárokat), majd kis üvegekbe kikanalaztam. Minden üveget lezártam és fejtetőre állítottam, hogy légmentesen lezárja az üvegeket. 12 üveggel lett az eperből és egy kis kóstoló is, nagyon finom lett ez is.





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...