2012. július 2., hétfő

Dobálós savanyúság

Múlthéten vettem ki az utolsó adagot a tavaly eltett savanyúságos hordóból. Még mindig ropogós volt minden benne lévő. Ezt a receptet kb. három éve találtam a neten. Nem tudtam, hogy mit csináljak az éppen szedhető savanyúnak valókkal, mert mindig annyira kevés volt. Akkor mondta a szomszéd néni, hogy van egy olyan savanyúság, amit a nyáron folyamatosan  el tudom tenni egy hordóban. A receptet nem ismerte, csak a nevét. Rögtön rákerestem a neten és találtam is jó pár variációt. Végül is ez volt nekem a legszimpatikusabb, és nem bántam meg, már harmadik éve ez alapján készítem a dobálós savanyúságot.

Hozzávalók egy 23 literes hordóhoz:
  • 10 liter víz
  • 10g borkénpor
  • 10g timsó (Háztartási és vegyi-áru boltban vettem, kg-os kiszerelésben lehet kapni)
  • 10g citromsav
  • 15g Na-benzoát
  • 1,2 liter 10% ecet
  • 1 kg kristálycukor
  • 1/2 kg só
  • 1 csomag egészbors
  • 1 csomag babérlevél
  • 1 csomag mustármag
  • 1 csokor kapor
Kimértem a sót, a timsót, a bórkénport, a citromsavat
Az előzőekben kimérteket beleöntöttem a hordóba, a kristálycukorral és a Na-benzoáttal együtt
Ezt felöntöttem a folyékony hozzávalókkal, a vízzel és az ecettel
Jól el kell kavarni a folyadékban a por hozzávalókat, hogy feloldódjanak. Csak fa vagy műanyag kanállal lehet a hordóba nyúlni, fémmel nem szabad
Az egész borsot, babérlevelet és a mustármagot összekevertem egy tálba és ezt is a hordóba tettem
Végül a kertben szedtem kaprot, jól megmostam, összehajtogattam és ezt is a hordóba tettem
Lezártam a hordót és fél napot állni hagytam ezt a levet, hogy jól összeérjenek az ízek és rendesen el tudjon minden por hozzávaló oldódni a vízben. Ebbe a lébe aztán folyamatosan lehet mindenfélét dobálni: uborka, gyöngyhagyma, zöld paradicsom, cukkini, patisszon, sárgarépa, paprika, brokkoli, karfiol stb. Az a lényeg, hogy mindent jól meg kell mosni, illetve nem szabad, hogy valamilyen hibája legyen, nehogy megrohassza az egészet.

Először gyöngyhagymát, uborkát és zöld paradicsomot tettem a hordóba
Ugye milyen jól néz ki :)
Az én hordóm kb. 30 literes. Egy idő után, mikor már jó sok minden van benne, és hogy a zöldséget a lé alatt tartsuk, beleteszek fából készített két félkör alakú súlyt, amire még egy vízzel teli kannát is rá szoktam rakni, és úgy zárom le a hordót. De egy idő után a kanna sem kell, mert már elég magasan lesz benne a zöldség, hogy a fa is lent tartsa őket. Simán eláll egy évig az egész, csak ne legyen napon. Tavaly a nyári konyhában tartottam, azelőtt lent volt a pincében.

3 megjegyzés:

Unknown írta...

Kedves Lidike!
Ezt a kiváló savanyúságot tavaly fedeztem föl, itt az oldalon. Sajnos, kis dinnyét már nem tudtam dobálni, de uborkát, apró hagymát, cseresznye és apró macska-mony paprikát, valamint apró sárgarépát igen!
Fantasztikusan finom, most is ugyan olyan ropogós. Minden alkalommal, amikor szedek a hordóból, emlegetem a "Faluvégi kurta portát"... s Téged, hogy voltál olyan kedves és megosztottad ezt a csodálatos receptet!!!! Voltak próbálkozásaim, az elmúlt években, de egyik sem lett tökéletes, kivéve a TE receptedet, amit ezerszer is köszönök!
Üdvözlettel: Myrna

Lidike írta...

Kedves Myrna!
Nagyon örülök a visszajelzésednek, bár a dicséret nem engem illet. Én is jó pár évvel ezelőtt találtam valahol a neten a receptet és gyorsan kiírtam hátha egyszer szükségem lesz rá. Hála szükség is lett, én is azóta minden évben legalább egy hordónyit elrakok. További jó savanyítgatást :)

Rambo Gjon írta...

Kedves Lidike és Myrna!

Úgy látszik, nem tudjátok,hogy a nátrium benzoát egy halálos méreg, amit ki sem lehet izzadni a szervezetből, mert olyan erős benzol kötéseket tartalmaz a vegyület.
Aki nem hiszi, járjon utána.

Hiba történt a modul működésében
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...