2013. április 1., hétfő

Áldott húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak!


2013. március 30., szombat

Talán most már tavasziasodunk

Igaz ez még nemigen tűnt tavasznak kedden reggel. Nem térdig érő hóra ébredtünk, de azért bokáig belegázoltunk. Remélem ez volt az utolsó hólapátolásom ez év elején, majd év vége felé jöhet a következő menet.





A hét második felétől pedig a havat felváltotta az eső. Az elmúlt egy-két napban csak esett. Azt hiszem pár hétre a kert vízellátása teljesen rendben van, nem nagyon kell majd locsolgatni. Igaz most meg a sár miatt ültetni nem tudunk.








Csütörtökön Zoli apukája is megérkezett hozzánk. Kaptam tőle egy gyönyörűséget, remélem nem fogom kipusztítani. Az az igazság, hogy én a virágot vagy túllocsolom, vagy egyáltalán nem locsolom. Ebbe még bele kell jönnöm. Egyenlőre keresem a helyét a lakásban, hol érzi jól magát.




Zoli és az apukája, mivel az eső miatt nem tudnak a kertben dolgozni, úgy döntöttek, hogy elbontják a kerti WC-t, kell majd a hely a kemencének. Illetve a hulladékfát aprítják felfelé a műhelyben. Elrakjuk a fásba, hogy a következő téli időszakra tudjon kiszáradni.

A WC hűlt helye

Ezt a latyakos időt egyedül a vadkacsák élvezik, az esőben állnak kinn és fürödnek.



2013. március 25., hétfő

Hol van már a tavasz?

Én itt vagyok, ültetésre készen, erre a tavasz sehol sincs. Most is mikor kimentem a jószágot megnézni, hogy van e elég vizük és tápjuk, hát nem hópelyhekbe ütköztem. Nem elég, hogy éjszaka fagy, nappal hűvös van de megint lehet hajnalban lapátolni a havat.



Pedig már egypárszor megmutatta az arcát, voltak olyan szép napsütötte napjaink. A tavaly elültetett medvehagymám (kemény hat szál) is kibújt már és a fügebokor alatt is megjelent valamilyen virág.



Remélem már jövőhéten azért eljutok oda, hogy a fűszernövényeimet el tudjam ültetni. És már nem nagyon akarnék begyújtani, az az igazság. Majdnem minden fánk elfogyott. Tavasz már nagyon vár mindenki!

Napfelkelte

2013. március 20., szerda

Töltött zsemle reggelire

 
Vasárnap reggelire ezzel leptem meg Zolikámat. Erről az ételről kering egy ideje fotó a facebook-on, de nincs hozzá leírás, leginkább az ember képzeletére van bízva. Ez hát az én verzióm a témára. Először a sütőt bekapcsoltam 175 fokra, hogy előmelegedjen.


Levágtam a zsemlék tetejét és kiszedtem a belsejét (ezeket kiszárítottam, majd zsemlemorzsát készítettem belőle). Olvasztottam egy kis vajat, ezt sóztam, borsoztam, majd ecset segítségével kikentem a zsemlék belsejét. Sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket.


Sütöttem le egy kis kacszsíron szalonnát, majd hozzáadtam apró darabokra vágott hagymát és sonkát. Ezt jól összepirítottam. Mikor elkészült egy fém szitába öntöttem az egészet, hogy lecsepegjen a zsírja.


Míg pirult a szalonna a hagymával és a sonkával, addig feldaraboltam a többi hozzávalót. Tulajdonképpen azt használtam amit találtam itthon. Szalámit, paprikát, aszalt paradicsomot és petrezselymet összevágtam, a trappista sajtot pedig lereszeltem. De ezeken kívül még bármit lehet hozzárakni.


Ezután jött a zsemlék megpakolása. Az aljába öt felé osztottam a lepirított hagymát, sonkát és szalonnát, erre került szalámi, reszelt sajt, paprika, petrezselyem és az aszalt paradicsom. Majd minden fészekbe ütöttem egy tojást. A tojások tetejét sóztam, borsoztam, a maradék paprikát és petrezselymet szétosztottam, végül beborítottam a maradék reszelt sajttal.


Beraktam 15 percre a sütőbe, majd mikor lejárt az idő letakartam alufóliával és még visszaraktam 15 percre, tehát összesen fél órát sütöttem.


Oltári finom lett. A zsemle ropogós mint egy pirítós,  a beltartalom összesült, egyáltalán nem száraz. Zoltánom már követelte is tőlem a következő kört :) Azt hiszem ez lesz az egyik kedvenc reggelink. Ezt már csak azzal lehetne megspékelni ha a zsemléket is mi magunk sütjük.



2013. március 19., kedd

Hóvihar és napsütötte hétvége március idusán

Nem tudom ki hogy volt vele, de én marhára be voltam rezelve csütörtök este. Hála itthon voltunk, és Zoltánom sem ment vissza a dolgozóba (ennek külön hálát rebegtem). Kezdődött azzal, hogy 6-7 óra tájékán elment az áram. Amit még tudtunk a sötétben, megcsináltuk, kis fejlámpákkal rohangáltunk. Ellenőriztük, hogy a jószágok mind elzárva, illetve az ajtók bírni fogják e a szelet. Nyolc körül lefeküdtünk aludni, ez nekem egy kicsit nehezebben ment, így egyfolytában forgolódtam, fel is ébredtem éjfél körül. Ekkor már ütötte verete a szél a redőnyt. Gyorsan magamra kaptam valamit és kimentem megnézni a kutyusokat, összebújva szundiztak a macskákkal a nagy ólban. Ahogy kinn állok látom, hogy majd kicsavarja a fákat a helyéből a szél, úgy borultak össze vissza, a hó pedig már teljesen belepte a két ház közötti részt. Reggelig alig bírtam visszaaludni, hallgattam a süvítő szelet, rendesen irigyeltem Zoltánomat ahogy horkolászott mellettem.
Másnap mint amit elvágtak, a szél teljesen elvonult. Csak fél-egy méternyi havat hagyott maga után. Mivel még mindig nem jött vissza az áram így volt időnk havat lapátolni. Közlekedési útvonalakat ástunk magunknak, a többi pedig majd elolvad. Azért pénteken még szállingózott egy kicsit a hó, de ez már a többihez viszonyítva elenyészőnek tűnt. Az áramot végül péntek délután három körül kaptuk vissza. Leginkább a fagyasztók tartalma miatt aggódtam, mivel nem tudtuk, hogy meddig leszünk áram nélkül, de mivel jól össze volt fagyva minden így nagy gond nem történt. A hűtő tartalmát pedig kipakoltam a műhelyben, ott szerintem hidegebb is van mint a hűtőben.




Reggel mikor Zoltánom kiment a jószágot megetetni és kiengedni, vihogva jött vissza, hogy menjek ki én is és nézzek be a tyúkólba. A baromfi udvarba új kotlós költözött:

Chowder cicó a tojóládában vészelte át a viharos éjszakát
Hétvégére pedig megjött a napos idő, igaz éjszakai fagyokkal. Mivel a kertben minden hó alatt és még a föld alatt van így szerintem a fagy ott nem igen tett kárt. A fóliában kikelt hagymák és retkek is úgy tűnik megúszták a fagyos éjszakákat. Végül úgy döntöttük, hogy a fóliát nem húzzuk újra, mert jövőre az egészet elbontjuk és újat építünk, így a rajta lévő lyukakat megfoltoztuk. Illetve elültettünk pár palántának szánt magot, paradicsom, karalábé, káposzta, articsóka, kelbimbó, rebarbara stb. Volt olyan nappal, hogy 35 fok volt a fóliában, rendesen izzadtam :)

Foltozás a fólia bejárata mellett
A hátsó fal foltja
A retkek már szép nagyok a fóliában
Ültettünk
Articsóka és rebarbara
Itt még csak 30 fok van a fóliában
Hétvégén rengeteg cinege és veréb jött a kerti madáretetőhöz magért, többször kellett feltöltenem. Biztos szegényeket is megviselte ez a viharos éjszaka.


A néma kacsa már öt tojást rakott a fészkébe amit Zoli készített neki. Az öt előtt volt már 3 db, de azt elvettük tőle, mert akkor még nem volt mellette gácsér így azok nemigen voltak fiasok. A vadkacsáknál még nem láttam tojást, de Zoli szerint már az is tojt csak eldugta a szalma bála alá, neki nem tetszik a fészek amit kapott. A tyúkok pedig rendületlenül tojnak, az egyik napon 5-6 tojást tudunk behozni, a rákövetkezőn pedig 9-11 darabot. Nagyon rendes tőlük.

A néma kacsa fészke
Még Bátor is megmosolyogta a sok tojást


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...