2014. június 24., kedd

A zöldborsót és a cseresznyét kivégeztem


Az elmúlt heteim e kettő dolog körül keringtek. Még az első két hét nem is volt olyan gázos, mert csak hétvégén szedtünk egy-egy adaggal mindkettőből és dolgoztam föl. De ez az utolsó hét már minden napja erről szólt. Munka után mikor hazamentünk akkor szedett Zoli egy-egy vödörrel a borsóból és a cseresznyéből is amit nekem még aznap el kellett tennem. A borsó fejtés után zacskózva a fagyasztóba került (végül nem lett kipróbálva a befőttes üvegbe való elrakás), régebben még blansíroztam is de erről az elmúlt években már leszoktam, a cseresznye pedig befőttként lett elrakva. Mindezt általában éjfél körül fejeztem be minden nap és reggel négy körül keltem a munkába menetel miatt. A borsófejtéstől már rendesen fájtak az ujjaim. A cseresznye magvalást pedig még az első négy üvegnyi elrakásakor feladtam, pedig az hétvégére esett. Ha még magvalnom is kellett volna szerintem még egy hónap múlva sem végzek, addigra pedig minden tönkremegy.




Az utolsó kör amit vasárnap délután szedett az két vödör cseresznye és egy nagy láda borsó lett. Na ekkor határoztam el, hogy hétfői napra szabit fogok kérni, mert a hét is kevés lenne a feldolgozásra munka mellett. Így hétfő délutánra befejezettnek tekintettem e két projektet. A végeredmény pedig 48 üveg befőtt a polcon, 20 kg zöldborsó pedig a a fagyasztóban. Volt már ennél jobb termésünk is e kettőből, de szerintem ez is szép már :) Igaz, borsó fejtés közben a nagyon szárazakat külön gyűjtöttem, Zoli még el akarja ültetni, így lehet, hogy idén még lesz egy kisebb menetem, ha igen akkor lehet abból lesz a befőttesüvegbe rakás próbája.


Idén már a borsószárat és a héját is hasznosítottuk. Szó szerint befalták a kecskék, kicsik és nagyok egyaránt :)



Sokaknak gondolom megfordul a fejében, hogy minek csináljuk, rengeteg idő és munka például a borsó szedéstől az elrakásig, igazuk is van, tiszta ráfizetés szerintem is e két szempontból, de nekünk mindennél többet ér, mi termesztettük, mi dolgoztuk fel és a mi kertünk ízei találhatók benne. Mikor majd télen esszük, tudni fogjuk, hogy mi hoztuk létre :)


4 megjegyzés:

Aranyalma írta...

Nagyon ügyesek vagytok! Komolyan csodállak benneteket, hogy munka mellett egy ekkora kertet tudtok üzemeltetni!
Nekünk csak 10 kg borsónk volt ami nem fog sokáig tartani, mert nagyon szeretjük, de elég volt azt is kifejteni.

Sylvia írta...

Jó sok termésetek lett ! Idén nekünk sajnos rosszkor jött az eső/hideg, és a májusi cseresznyénk teljesen tönkrement, csak 11 üveg befőtt és jó néhány finom süti sikerült belőle. A borsó szedés/pucolás/elrakás közben mi is mindig leszögezzük, hogy ez anyagilag tuti, hogy nem éri meg, na de amikor esszük .... és tudjuk, hogy a mienk !!! Teljesen egyetértek Veled ! Most hogy már nem blansírozod a borsót ugyanolyan amikor előveszed ? (én még csinálom, de bizony rengeteg idő/energia )

Lidike írta...

Na én akkor hagytam fel a blansirozással mikor jó 3 éve egynapi családi fejtegetés után 30 kg borsó volt, amerre csak néztem csak zöld bogyókat láttam. Az volt a pillanat mikor eldöntöttem, hogy nem fogok még ki tudja mennyi időt a tűz mellett állni. Kajakészítéskor pedig így is úgy is meg kell a borsót is főzni. Én nem érzek különbséget egyáltalán, a fagyasztóban így még egy csomag sem romlott meg. Ki kell próbálni akár egy vásárolt adaggal és jövőre már dönthetsz, hogy miként rakod el. Én is még idén a befőttes üvegbe való elrakást mindenképpen ki szeretném próbálni, akár 2 üvegnyi adaggal, hogy jövőre tudjam, hogy működik e vagy sem :)

Csipkerózsa írta...

A borsóban az a csodálatos, hogy sosem tudsz olyan finom, zsenge, mézédes borsót venni, még piacon sem, mint ami kertedben terem. És akkor már mindegy, mennyi munka is volt vele... :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...