2013. január 3., csütörtök

Év végi disznóság

Történt még tavasszal, hogy Zoli nővéréék vettek választási malacokat (azt le se írom, hogy mit gondoltam én, hogy mik azok a választási malacok) és az apukájuk nekünk is vett egyet ajándékba. Az szépen cseperedett náluk, mi meg teljesen elfelejtkeztünk róla, hogy nekünk is van egy malackánk. Csak november vége felé telefonált az apukája, hogy megkérdezze mikor legyen a disznóvágás. Zoli munkája miatt végül a december végében egyeztek ki. Nekem addig át kellett úgy variálnom a mélyhűtőket, hogy egy disznó beleférjen.
Elkövetkezett a nagy nap december 29-én, hajnali fél négykor felkerekedtünk és reggel hatra apukájáéknál voltunk. A hentes a segéddel hét körül érkezett addig előkészítettük e terepet. Asztalt és a teknőket kihordtuk a garázsba, mindent letakarítottunk. A hentesre azért volt szükség, mert mint kiderült két disznó került levágásra (az egyik maradt a papáéknál) és mi aznap jöttünk is haza a hússal így gyorsabban ment minden.

Ők már az utánpótlás, ott születtek, négyen vannak és már hat hetesek

A kisebbik lett a miénk, az bőven elég nekünk
Perzselik a disznót
Míg perzselték a disznókat én elkészítettem a hagymás vért és lepároltam a savanyú káposztát
A húst később sütöttük meg hozzá
A kettévágott és a belseje már eltávolítva
A már feldarabolt malacka, felül sok szalonna és egy sonkának való, lent a húsok
Mindkét disznóból gyűlt a zsírnak való
A hurkához a belsőség egy nagy kondérban főtt
A kész hurka
Sül a tepertő
A kész tepertő, nem sok lett mert inkább szalonnákat hagytunk meg
A kis bödön zsírom
Három óra körül lettünk kész mindennel. Minden húst bezacskóztam, feliratoztam és próbáltam a ládákba úgy elrakni, hogy fajtánként egy helyen legyenek. Öt után indultunk haza, jött velünk Zoli apukája is, velünk töltötte a szilvesztert. Fél nyolc tájékán értünk haza. Míg én a húsokat próbáltam elpakolni a fagyasztókba (sikeresen), addig Zoliák besózták a szalonnákat és a sonkát, majd bekavarták a kolbásznak és a szaláminak való húst. Ezt darálva hoztuk el, mert Zoli itthon akarta megcsinálni.

A lesózott szalonna és a sonka
A szalámi és kolbász hús
A bekavart hús másnapig állt, majd gyorsan betöltötték. Nem sok lett, tíz kilónyi húsból készült. Négy szalonnát abáló lében megfőzött, majd mikor kihűlt fokhagymával jól bekente őket és porpaprikával megszórta. Ezek kerültek a füstölőbe. Már azon a  héten a sütőnek a nyílásait Zoli lezárta és csinált már egy próba begyújtást, hogy megfelelően fűstől. Úgyhogy füstölhettek kedvükre napokon keresztül.

A világosabb színű kolbászokat a hentes csinálta Violáéknak


Az abált szalonna
A füstölővé avanzsált sütő
Én meg a disznó hájáról eltávolítottam a hártyát, feldaraboltam majd ledaráltam. Közel 3 kilónyi lett. Egy adag hájas tésztának valót átadtam Erzsike néninek is, hogy ne csak én szenvedjek vele, egy adagból megcsináltam életem első hájas tésztáját (Zoli apukája szerint nagyon ügyesen csináltam), e többi pedig adagokban kimérve a fagyasztóba került.

Disznóháj
Hájas tészta szilvalekvárral



4 megjegyzés:

Eper írta...

Köszönöm a disznóvágásról a beszámolódat. Nagyon jó volt újra kicsit átélni, ami gyerekkoromban természetes volt. Évente egyszer-kétszer disznóvágás volt nálunk is. De mióta szüleim sajnos nem élnek már sajnso disznóvágás sincs.
Boldog új évet Neked!

Fernel írta...

Ez csodajó volt!
Úgy szeretnék újra disznóvágáson szorgoskodni. Már három éve, hogy utoljára visított a malacka nálunk!
Remélem, az idén sikerül nálunk is vágni!

Mazsianyu írta...

Óóóóó!

Gitta írta...

Gyerekként még csak a szag és a sok víz cipelése maradt meg bennem:-(( Aztán mire nagy lány lettem, vége lett a disznótartásnak. Ez is egy generáció sajátja volt.Mondom én, hogy neked egy falusi elemózsiás (vagyis) gasztoblogot) kéne csinálnod!:-))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...