2016. április 7., csütörtök

A kis ápolt


Ott hagytam abba a fájós lábú kis gidával akire az anyja rálépet, hogy múlthéten csütörtökön kellett visszavinni, de még pénteken is voltunk állatorvosnál. A menet mindig ugyanaz volt, kötéseket leszedte, a sebben lévő gennyet kitakarította, kimosta betadinos vízzel, újrakötözés majd a szúrik következtek. A harmadik orvosnál történt látogatásnál megtisztelte az orvosbácsit, pisilt is neki és hagyott ott bogyót is, de hát ez van, gondolom fájt neki a kezelés ezért történtek ezek a balesetek. Pénteken kiderült, hogy az egyik mellső lábában is gennyes terület van, végül az is tisztogatás után kötözésre került. Itt már rendesen elfilóztam, hogy hogyan tudott így rálépni az anyja erre a csöppségre, hogy három lába is fájt már neki, ezek után végképp nem csodálkozom, hogy nem tudott lábraállni.
Szóval pénteken úgy jöttünk el az állatorvostól, hogy innentől minden nap mi tisztogatunk, kötözünk és majd a héten szerdán kell visszavinni, illetve adott egy gyulladáscsökkentő injekciót amit 4 nap alatt kellett beadnunk neki. Mindent beszereztem a patikában amire szükségünk volt és esténként átvedlettünk a nyári konyhában műtővé. Én próbáltam lefogni a gidát, minden egyéb Zoli dolga volt/van. Mondanom se kell legalább félórás művelet, közben a kecske mekeg ezerrel, erre a kutyák nyüszítenek, szép kis hangzavarral jár az egész. De megcsináltuk. Szerdán a doktorbácsi meg is dicsért minket, látta, hogy nagy becsben van tartva ez a kis jószág.
Most ott járunk, hogy úgy tűnik két lábából kitisztult a genny, mondjuk az egyikben tagnap még lelt az orvos, de ott pl. mi előző nap nem találtunk. De ezeket a lábakat már nem kell kötözni csak ellenőrizni. A harmadik lábát még egy jó ideig kezelhetjük, itt a sarkán egy szép kis lyuk tátong, ez még mindig gennyes rész, illetve itt le is tört a sarkából egy kis porcrész, sok idő lesz mire begyógyul, de erre a lábára már biztos, hogy sántítani fog, injekciókat pedig már nem kell kapnia.
DE!
Lábra állt :) Igaz még nem futja le a maratont de legalább felállt és tartja magát. Az étvágyával semmi gond nincsen, ahányszor csak tudjuk az anyja alá rakjuk és azt az utolsó cseppig leszívja. Állva kezdi, a felénél elfárad és fekve folytatja, de még így is tudja bökdösni az anyja cicijét :) Tegnap este kilenc körül mentem megint megetetni, hát őkelme éppen álldogált és a raklapon lyukjain keresztül próbálta az anyja cicijét megszerezni. Az az igazság, hogy míg nem erősödik meg annyira, hogy ha kell hirtelen elugorjon az anyja elől addig nem merjük visszarakni hozzá, azért még nem tudja annyira stabilan tartani magát. Szóval gyógyulgat :)



5 megjegyzés:

Sylvia írta...

Megható olvasni ennek a kis gidának a történetét: igazán életrevaló, szívós jószág!
És gratulálok a kitartásotokhoz is! Az ember mennyi mindenre képes, amire nem is gondolt volna - lám-lám, Ti is szakápolók lesztek lassan!
Gyors gyógyulást kívánok a kis betegnek!

Holdgyöngy írta...

Az előttem szólónál jobbat én sem tudok írni. Ügyesek vagytok!

Muskátli Büfé írta...

Ügyesek vagytok!!!!

BoGyo írta...

Jaj de örülök, hogy jobban van! Kicsit félve olvastam a beszámolód, az elején nem tudtam eldönteni, hogy jó vége lesz-e. De jó! De jó! Minden elismerés Nektek! A kis gidának pedig mielőbbi gyógyulást!

Gyógyír Pozsegovics írta...

Öröm volt olvasni, hogy milyen felelősséggel vagytok egy kiszolgáltatott kis állattal. Gratulálok! Ha megengeded, nekem van egy ötletem, ami nálam már bevált. Nem kell méreg drága orvosra és mű termékekre költeni. Nekünk nyulaink vannak. Az egyik fiú nyúl elkezdte megharapni a másikat. Sajnos csak akkor vettük észre, mikor már elkezdett gennyesedni. Azonnal mentem a kertbe és szedtem egy jó marék útifüvet. Összetörtem mozsárban és alaposan, óvatosan belenyomogattam az egész sebbe és a kerületére is. Ezt többször megismételtük. Nagyon csúnya volt az egész, mert a genny mellett még zöld is lett, de hatott. Mostanra ép bőrrel és gyönyörű szőrrel él tovább nyuszi pajtás. Tudom, hogy az embernek vannak kétségei és gyors gyógyulást akar az állatainak, de megér egy "misét". A gyógynövények mindig segítenek. Lassabban, mint egy drasztikus injekció, de segítenek.

Hiba történt a modul működésében
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...