Szilvalekvár sütőben sütve

Őszintén bevallom, hogy eddig szilvalekvárt dzsemfix-szel készítettem csak (meg bármilyen lekvárt). A fazék melletti állás és több órás kevergetés valahogy nem akaródzott. Már pár évvel ezelőtt utána jártam ennek a sütőben sütős változatának, csak eddig nem jött ki úgy a lépés, hogy el is készítsem. Hát most kijött. Szombat este Zoli lerakott elém egy nagy vödör szilvát, hogy főzzek belőle lekvárt, de olyan igazi főzős szilvalekvárt. Na gyorsan előkerestem a papírjaim közt, hogy a sütőben sütős változatról mit írtam fel és úgy gondoltam, hogy este még gyorsan be is rakom sülni.
Tehát a szilvákat átválogattam, ami rossz volt az ment a cefrébe a többit pedig alaposan átmostam, majd kimagvaltam. Ez este 11-re lett kész.

A zománcozott tepsit (azt írtam fel anno magamnak, hogy csak zománcozott tepsiben lehet csinálni) 3 evőkanál 10%-os ecettel jól kikentem mindenhol és a megmaradt ecetet az aljában hagytam. A szilvákat kisebb adagokban botmixerrel pépesítettem és úgy rakosgattam a tepsibe, de végül az egész mennyiség belefért.

Beraktam a sütőbe (amelyet már előzőleg bekapcsoltam közepes lángra) és megvártam, hogy elkezdjen forrni, majd levettem takarékra (legkisebb lángra, nem mertem nagyobbon hagyni) és a sütő ajtajába tettem egy fakanalat, hogy távozni tudjon a gőz. Ekkortájt éjfél lehetett. Reggel hatkor mikor felkeltem reményekkel teli indultam ki a konyhába, hogy én most mily csodálatosat alkottam az éjszaka. Belenézek a sütőbe és látom, hogy nem történt semmi. A teljes tepsinyi szilva megvan, pedig minimum a felére kellett volna csökkenni. Úgy látszik a takarék nagyon alacsony volt neki, vagy sok volt a tepsiben. Meg az az igazság, hogy mivel nem csináltam ilyet, nem is nagyon mertem jobban sütni, főleg éjszaka. Így felvettem a lángot közepes fokozatra és öt órán belül kész is lettem vele. Anno azt írtam fel magamnak, hogy nem kell kavargatni, de azért egyszer-kétszer a felső megkeményedett réteget óvatosan beleforgattam az alatt lévő lágy részbe, hátha így jobban párolódik belőle a nedvesség.

Szépen elfőtte a levét. Zoli azt mondta, hogyha fakanállal belekavarok és felfordítom azt, akkor van kész ha a lekvár a fakanálon maradt. Na az enyém ott maradt. Nagy örömömben, hogy végül sikerült megcsinálni, gyorsan üvegekbe szedtem, azokat lezártam és fejre állítottam, és természetesen, hogy ez se menjen simán, a cukrot totálisan kifelejtettem belőle. Lett öt üveg szilvalekvárom cukor nélkül. Most a dunsztban pihennek.