2013. június 28., péntek

Dobálós savanyúság előkészítve


Igaz még tavalyról van egy fél hordóval, de hát az uborkának nem mondhatom, hogy ne nőjön már addig míg a maradék el nem fogy. Vittem már be a munkahelyre és adogattam is már oda barátoknak. De elég jól bírja, júliusban lesz egy éve, hogy megpakoltam és levittük a pincébe. Semmi baja nincs. Tényleg csak annyi a titka, hogy ne nyúlkáljunk bele csak fa vagy műanyag kanállal, a belekerülő zöldségek egészségesek és tiszták legyenek. Illetve legyen egy olyan helyünk (akár pince, akár spájz) ahol elég hűvös van még a legnagyobb melegben is. De tavalyról volt mellette egy fél hordónyi savanyú káposzta is, és még az is rendben van.
A recepthez képest annyit változtattam, hogy tettem még bele egy zacskó koriander magot is a többi fűszer mellé. A bekavart levet állni hagytam addig míg az összes por hozzávaló fel nem oldódott a folyadékban. Majd beleraktam az első adag uborkát amit a kertben szedtem.



2013. június 27., csütörtök

A kecskék beköltöztek

Az ól olyan állapotra került, hogy a kecskéket át lehetett költöztetni. Teteje van, körbe van kerítve, csak még a téliesítés nincs megoldva, de erre van még időnk. Lakótársakat is kaptak, közösen bitorolják a japánokkal a helyet. De a most készülő nyúlketrecek is náluk lesznek a falra feltéve (elvileg kapunk két vemhes nyuszit), illetve hétvégén hozzuk haza a három vietnámi malackát, próbáljuk velük egy térben tartani őket is. Így összesen fognak alkotni egy szép kis kolóniát.
A kecskék nagy élvezettel vették birtokba az új helyüket, sokkal nagyobb kifutójuk lett, illetve az alvó helységük is tágasabb. A frissen berakott szalmát a japánok szét is túrták azonnal.

Egy tető alatt a japánok óljával, teljesen kihozva a kerítésig
Bent szénaetető, külön a friss zöldnek etető, felfúrva a nyalósó és a magtároló, lent pedig az itató amiből a japánok is tudnak inni
Tőlük elkerítve a széna, de azért csak hozzáférnek a kerítés lyukon keresztül
A japánok is feltérképezték a helyet, a kecskék alvós szalmáját szét is kapírgálták
Ismerkedés a hellyel
Kukucs, ki van itt?

2013. június 26., szerda

Elmúlt két heti betakarítások, termények

Volt sikerélmény de volt nagy csalódás is a betakarítások terén.
Tavaly áprilishoz képest még most sikerült leszedni az első adag sóskát, mert az első kört a jég elverte. Egy nagy és egy kisebb ládával lett. Ezt megpucoltam, megmostam legalább két léről majd megfonnyasztottam. Lecsepegtetés után három zacskóval került a fagyasztóba. A tavalyi leírás itt található.


Még a fóliában volt pár retek amit kihúzgáltunk, az egyik zöldbab bokorról sikerült egy levesre valót mennyiséget leszedni. Kint a kertben találtam két karalábét ezekből finomfőzelék fog készülni.




Tavaly még hat pöszméte bokrunk volt, idén ebből egy elveszett. Nem bírunk rájönni hova tűnhetett. A maradék ötön sem volt nagy mennyiség, egy kis tállal tudtunk leszedni. Ezt megpucoltam, megmostam és bekerült a fagyasztóba. Idén ősszel fogunk még venni pár bokrot, ezt már megbeszéltük.


A cseresznyefáról leszedtük a termést, évről évre egyre több van rajta, de még mindig kicsi a fa. Mosás és magvalás után 8 zacskóval raktam  fagyasztóba. Egy maroknyit joghurttal összekeverve nasiztunk el :)


Két szépséges cukkinit is tudtam már hétvégén leszedni a bokorról. Zoli kívánságára kirántottam mindkettőt. Azt tudni kell rólam, hogy utálok a forró olaj mellett állni arra várva, hogy megsüljön a benne lévő rántott aktualitás. Így áttértem a rántott zöldségek sütőben való elkészítésére. Főleg nyáron a tökszezonban. Bánatomra a panírozást végig kell csinálni (ehelyett is kitalálhatnának valami egyszerűbb módszert). A sütőt előmelegítem maximumra. Tepsibe rakok sütőpapírt, ezt vékonyan lekenem olajjal, rápakolom a bepanírozott cukkinit, majd a tetejét is lekenem olajjal (én egy műanyag fújós flakonba öntöttem egy adag olajat és azzal spricceltem a tetejére) és az előmelegített sütőben fél óra alatt készre sül. És nem kell a tűzhely mellett álldogálni (természetesen és-sel nem kezdünk mondatot).
Azóta még szedtünk le két cukkinit, de azt odaajándékoztuk Zoli egyik barátjának.


A legnagyobb csalódás számomra a zöldborsó lett. Három talicskányi bokrot szedtünk fel a földből. Ebből összesen nyolc zacskóval lett borsófejtés után, míg tavaly legalább 33 zacskóval tudtam tenni a fagyasztóba. Nem tudjuk mi történhetett, csak az időjárásra tudunk gondolni, azt sínylette meg. Még van egy sorral, azt kiszedjük hétvégén és csinálunk egy másodvetést, hátha lesz még belőle valami. Azért a zöldet megkapták a baromfik nagy örömükre, csak úgy kapirgálták.



2013. június 25., kedd

Kiszabadultak a kiskacsák

Na nem azért mert elkészült a kecskeól, az még csak félkész állapotban van időhiány miatt. Hanem Mazsola a kis kecske áttörte a védvonalat. Egyik este arra mentünk haza, hogy a kacsákat a kecskétől elválasztó kerítés el van törve, így gyorsan kellett cselekedni, nehogy baj történjen. Abban biztos voltam, hogy a kicsi kacsákat nem bántja a kecske, mert az elmúlt héten már többször átbújtak a kerítésen és kint voltak a kecskékkel. De nem tudtam, hogy a kacsamama nem fog e nekimenni Mazsolának. Mivel már nem volt szabad helyünk így Mazsit visszaraktuk a mamájához, szerencsénkre nem engedi szopni a kicsit, így továbbra is van tejünk :) A kacsák pedig birtokba vették a másik térfelet, a kicsik kaptak mini úszómedencét amit rögtön ki is próbáltak.



Nem sok idő kellet, a kiskacsák már odaát voltak a kecskéknél. Az ólak előtt elsétálva csak az tünt fel, hogy a kacsamama kint napozik, de a kicsik sehol. Az ólban bent sem láttam őket. Egyszer csak odapillantottam a földön fekvő két kecskére és köztük aludt a hat kiskacsa. Na ennyit a szétpakolásról :) A két ólat elválasztó kerítésre sürgősen csibehálót kell rakni, mert ezek állandóan átlógnak. Úgy látszik a szomszéd kertje az igazi.



2013. június 24., hétfő

A kert aktuális állapota

Szépen zöldell minden, a gyümölcsök kezdenek beérni (Már ha van a fán), csak az a fránya eső hiányzik. Pedig szombaton olyan csinnadrattával jött, dörgött, villámlott de annyi eső nem esett, hogy egy tálat megtöltsön. Így továbbra is locsolunk amikor van időnk, reggel vagy este. Legfőképpen az uborkát és a paprikát. Most már eljutottunk oda, hogy a fóliába ültetett uborkák is kaptak madzaghálót, hogy legyen hova felfutniuk. A kinti uborkából már egy-két darabot szedni is tudtunk, illetve van egy sor ahol a kisebb palánták lesznek elültetve.


Már találtam piros paradicsomot is. De a legtöbb még zöld illetve nagyon sok tőn még nincs is termés. A hagyma és a zöldborsó rengeteg közt előbújtak a földben lévő paradicsomok is, így szokott lenni koktélparadicsomunk, azt sosem ültetünk.


Szépen növekszik a zöldség, jégcsapretek (remélem lesz is belőlük valami), kapor, mángold (na ez alig akart kibújni, így is elég ritkás lett), karalábé, káposzta, az Ágitól kapott eperkukorica. Spenót csak két kis bokorral lett, úgy látszik nem szeret nálunk lenni. A céklát kétszer vetettük el de így is nagyon ritkás lett, de már tavaly is küszködtünk vele. Az azelőtti évben pedig annyi volt, hogy nem győztük enni. A sóskát már egyszer megszedtem, most újra hozza a leveleket, a zöldbab, tarkabab és a padlizsán pedig virágzik.

Mángold, kapor, hátul egy kis saláta
Zöldség, jégcsapretek és a felmagzott saláta
Karalábé
Eperkukorica
Cékla, paprika
Zöldbab, mögötte padlizsán
Kapor, hogy került ez ide?
Tarkabab
Két kis bokor új zélandi spenót
Torma hegyek
A most kibújó tarkababok
A már kiültetett tökféléken kívül (amit elég szépen elvert  jég, de csodálatos módon magához tért) még sikerült legalább hatvan tövet kirakni. Nem is bánom, mert legalább egész nyáron tud majd a jószág lakmározni belőle. Úgy voltam vele, hogy amíg van hely pakoljuk ki, sokat nem kell vele foglalkozni.




2013. június 18., kedd

Kecskék esete a felmagzott salátával


A nagy esőzésben a salátáink elindultak az ég felé. Ma már olyan nagyok mint egy kisebb facsemete. Ettől függetlenül a leveleket szoktam szedni enni, de a kecskék is kapnak belőle lakmározni. Tőben eltöröm a szárakat, többet egy nagy csokorba összekötök és a kecskéket elválasztó kerítésre rögzítem úgy, hogy mindkét oldalra lelóg a saláta. Már az öröm megéri ami az arcukra kiül mikor észre veszik mit viszek nekik. Imádom nézni őket, nagyon bohókás állatok.




2013. június 17., hétfő

Hamburger - házilag


Hetek de talán már hónapok óta ígérgetem Zolinak, hogy csinálok neki hamburgert. Még ezidáig ilyen nem készült a konyhámban, de már körüljártam a témát párszor a neten. Megtaláltam a nekem tetsző zsemle receptet, utánakerestem, hogy mi van a húspogácsában és vártam a pillanatot mikor úgy érzem, hogy nekem ezt meg kell csinálnom. Na ez  most hétvégén következett be. Úgy volt, hogy szombat este vendégek jönnek hozzánk, gondoltam rendezünk egy hamburger partit. A zsemléket még délelőtt megsütöttem, a húst reggel bekavartam és beraktam a hűtőbe, hogy az ízek összeálljanak. Erre délután kiderült, hogy csak nem tudnak jönni, de Zoltánon nem lett úrrá a kétségbeesés hogy mi lesz ennyi hamburgerrel, íziben elpusztított először egyet (ez volt a főpróba) majd vacsorára még hármat. Azt mondta, hogy még életében nem evett ilyen finom hamburgert. Én természetesen a fellegekben jártam :)

Hamburgerzsemle
A recept természetesen Limarától van, semmit sem változtattam rajta.
Hozzávalók:
  • 2 dl langyos tej (nálam kecsketej)
  • 2 ek. cukor
  • 1 tk. só
  • 40g olaj
  • 1 tojás
  • 100g joghurt (nálam kecsketejből)
  • 60 dkg liszt
  • 2 dkg élesztő
  • + 1 tojás a kenéshez
Mindent a kenyérsütő gép üstjébe pakoltam (megfelelő sorrendben), az élesztő nem lett előre felfuttatva. A gép megdagasztotta a tésztát, majd mikor elkészült átraktam a kilisztezett kelesztő tálba és hagytam duplájára kelni. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítottam és 9 egyenlő részre vágtam a tésztát (nálam 124g tésztaadagok lettek, konyhai mérleggel mértem le egyenként őket). Egyenként megformáztam a zsemléket (Limara oldalán található videó alapján - nagyon jó, hogy meg lehetett nézni a formázást mert így én is hamar végeztem) és sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket azonos távolságra. Letakarva újra a duplájára kelesztettem, lekentem egy felvert tojással mindegyik tetejét és megszórtam szezámmaggal. 180 fokos előmelegített sütőben kb. 25 percig sütöttem (Limara 18 percet írt, de nekem több idő kellett mert az én sütőm nem a legjobb). Gyönyörű, szép nagy zsemlék születtek :)



Húspogácsa
Utána néztem, hogy az eredeti hamburgerhús mit tartalmaz. Dívány szerint marhahúst, vesefaggyút, sót és borsot. Mivel vesefaggyúm nincs, marha darálthúsból is csak fél kiló volt a fagyasztóban (szalámitöltéskor maradt ki) ezért úgy gondoltam inkább csinálok egy turbózott változatot, nem baj ha nem az igazi húspogácsa lesz a hamburgerben. Lehet, hogy inkább hasonlít az enyém félig meddig egy fasírtra, de szerintem nagyon jó ízű lett.
Hozzávalók:
  • 50 dkg darált marhahús
  • 50 dkg darált sertéshús (nekem egy kicsit zsírosabb volt)
  • 1 fej vörös hagyma apróra vágva
  • 1 db tojás
  • 1 ek. mustár
  • só ízlés szerint 
  • bors ízlés szerint
  • majoránna, kakukkfű, rozmaring (csakhogy jó fűszeres legyen - de el is hagyható)
  • 1 ek. zsemlemorzsa
A hozzávalókat egy nagyobb tálban jól összegyúrtam és lefedve a hűtőben állt felhasználásig. Nagyon jól összeértek az ízek. Egy húspogácsát grillrácsos teflonban, négyet pedig a sütőben sütöttem ki. Az összes húst lemértem majd kilenc felé osztottam a mennyiséget. Nekem van egy kb. 10 cm átmérőjű műanyag szaggató formám, ennek segítségével formáztam egyenként kör méretre a pogácsákat.
Teflonban sütéskor egy pici olajat tettem az aljába és akkor raktam bele a húst mikor az olaj jól felforrósodott. kb. 8 percig sütöttem az egyik oldalát, majd mikor megfordítottam, hogy megsüljön a másik oldala is, a tetejére sajtot (nekünk most otthon trappista sajt volt) tettem ami sütés alatt szépen ráolvadt. Így csak ezt az egyet készítettem.


Sütőben sütéshez a tepsibe raktam sütőpapírt és most négy pogácsát helyeztem el rajta. A sütőt előmelegítettem kb. 180-200 fokra és 10-15 percig sütöttem a húspogácsák egyik oldalát. Ekkor megfordítottam őket mindegyikre tettem sajtot és csak addig sütöttem tovább, hogy a sajtok megolvadjanak. Ha az ember többet csinál így érdemes sütni a húst, mert akár kilencet is tudunk egyszerre elkészíteni. Ha a darált húsunk nem volt elég zsíros akkor érdemes a hús alatt a papírt olajjal lekenni, illetve a hús tetejét is. A húspogácsa méretének kialakításakor szem előtt kell tartani, hogy sütéskor egy kicsit össze fog menni, érdemes nagyobbra formázni a zsömlénél.


Összeállítás
Ez mindenkinek a saját képzeletére van bízva, hogy mit tesz bele. Én hoztam fel a kertből fodros salátaleveleket, vágtam fel mellé vékonyan lila hagymát, uborkát és paradicsomot (a hagyma még a sajátunk volt a többi pedig bolti). De van olyan recept is, hogy csalamádét tesznek bele. Kinek mi tetszik :)


A zsemléket ketté vágtam és a grillrácsos serpenyőmben egy pici olajon a vágott felüket megpirítottam. Az alsó részt vettem ki először és addig a serpenyőben hagytam a felső felét míg össze nem állítottam a hamburgert.


Alulra raktam a salátaleveleket, erre került a húspogácsa (nekem még meleg volt, mert akkor vettem ki a sütőből), majd ráhalmoztam a hagymát, uborkát és a paradicsomot. Nyomtam a tetejére mustárt és ketchupot és beborítottam a tetejével. Már a látványa is gusztusos volt, és hatalmas nagy lett a végeredmény.
Én egyet ettem, isteni finom lett, én el is teltem vele.


Maradék húspogácsa fagyasztása
Mivel nem készült el mind a kilenc hamburger, ezért a maradék húst lefagyasztottam, hogy ha legközelebb hamburgerezésre támad kedvünk a húst csak kikapjuk a hűtőből. Találtam egy nagyon jó leírást ezzel kapcsolatban, ez alapján összeraktam a tálra a már megformázott húspogácsákat. A tálca aljára sütőpapírt terítettem, lekentem olajjal, erre került az első sor húspogácsa, lekentem a tetejét is olajjal, rá megint sütőpapír és elölről kezdődött minden. Mikor az összes hús a tálcára került a tetejére papírt tettem és betekertem fóliával és így került a fagyasztóba.


2013. június 14., péntek

Kikelltek a kiskcsák

Pedig már azt hittük, hogy befulladtak a tojások. A naptárba feljegyeztem, hogy mikor ült el a kacsa és kiszámoltuk, hogy mikor kellene a tojásokból kikelnie a kicsiknek. Ez elvileg múlt hét péntek, vagy szombat lett volna. De semmi. Azt gondoltuk, hogy megviselte szegényt, hogy lakótársat kapott. Amikor megjöttek a kecskék, akkor még együtt lettek elhelyezve az egyik üres ólba. Az első hetet még együtt töltötték, az új környezet és az idegen emberek miatt nem akartuk szétválasztani őket. Közben a másik ólban a kacsa már ült a tojásokon. Eljött az idő a kecskék szétválasztására, de ott volt a kérdés, hogy hova rakjuk a kicsit??? Minden hely foglalt volt, meg nem akartuk elvinni teljesen az anyjától, mert csak nyugodtabban van ha látja. Tehát maradt az az ól ahol a kacsa ült. Na de nemigen ereszthettük őket össze, a kecske az első percben összetaposta volna a tojásokat, de a kacsát sem akartuk mozgatni. Így Zoli a belső részt lekerítette a kiszedett kerítés egy részével. Tehát a kacsa az ólban belül ült a tojásokon, a kecske pedig az ól elülső részét bitorolta. Hamar megszokták egymást, nem is volt gond egyáltalán.
Így teltek  napjaik és eljött az idő, hogy a tojásokból kibújjanak a kiskacsák, de nem történt meg. Gondoltuk hagyjuk még egy kicsit és majd hétvége fele kibontjuk a válaszfalat és levesszük a kacsát a tojásokról. Az ám, de tegnap este valami miatt nem tudtam aludni és úgy éjszaka fél egy tájékán kimentem a kutyákhoz, egy kicsit megvakargattam őket (ha nem tudok aludni imádok kimenni este az állatokhoz,  kertet is képes vagyok végigjárni fejlámpával). Na ha már kint voltam akkor a kecskéket is megnéztem és a nagy csendben halk sápogásra lettem figyelmes. Gyorsan elmentem a fejlámpáért, bemásztam az ólba és rávilágítottam a mamára.Annyit láttam, hogy a mama fehér teste alatt egy sárga sáv húzódik körbe. Nagyon megörültem, annyira, hogy Zolinak rögtön el akartam mesélni, így felébresztettem őt is :)
Tehát a nyolc tojásból hatból keltek ki és mindenki nagyon jól van de még a barikádon belül. Remélem a kecskeól egy héten belül olyan állapotban lesz, hogy a kecskéket át tudjuk költöztetni és a kacsák is kiszabadulnak. Ja a mama közben már tojt egy tojást :)




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...