Magoztunk

 
Úgy látszik mi már nem bírjuk ki, hogy januárban ne ültessünk el valamit, ugyan ez volt tavaly is. Még év végén vettünk egy kertészeti áruházban három tálcát amibe elég sok mag ültethető el. Éppen elférnek az egyetlen ablakban ami nincs telepakolva virágokkal. Vettünk egy zsák virágföldet is és felesbe összekeverve a kertben lévő földdel, átrostáltuk és ezzel pakoltuk tele a kis csészéket. Előtte készíteni kellett egy távtartót így a párkány meg lett hosszabbítva, kényelmesen elférnek a tálcák, nem billegnek, nem fogjuk leverni. Ültetés előtt pár nappal került be a lakásba, így volt ideje a benti hőmérséklethez akklimatizálódnia a földnek.

Végül is csak párféle paprika magot dugdostunk el és három sornyi retekmagot. A paprikák közt van olyan amit a boltban vettünk és van olyan is aminek a magát mi szedtük meg tavaly. Már alig várom, hogy beleharaphassak az első retekbe és újhagymába, isteni finom tud lenni :D Ültetés után a tálcába vizet öntöttünk és a földet nedves kendővel takartok be, ezt állandóan figyelem nehogy kiszáradjon. Illetve leskelődök alá, mert ha elkezd kibújni a növény akkor leszedjük róla, hogy ne gátolja a növésben.

Tavaszi üzemmód feltekerve

A liliomfám kezdi fehér virágba borítani magát, az aranyesők már sárgában pompáznak, a barkafám pedig kezd magához térni és elvileg három levendula bokrom túlélte a telet (még csak tavaly ültettem őket, úgyhogy kicsikék még). A füge bokraimnak adok még egy évet, ha idén sem fogok tudni szedni termést akkor nincs mese, kitoloncolás lesz a vég és inkább olyat ültetek a helyükre aminek van értelme.

Hétvégén sikerült szuper üzemmódba kapcsolnunk, igaz a szél azért próbált közbeszólni. A fólián volt pár nagyobb lyuk, ezeket természetesen a legnagyobb szélben kellett befoltozni. De legalább nem szállt el az egész építmény. A fóliában a hétvégén a legtöbb 28 fok volt amit mértünk, de lehet volt ennél több is csak mi arról lemaradtunk :)
A kertet sikerült teljesen felrotációzni, de azért ez sem volt minden bajtól mentes. Az utolsó csapásvonalon akkorát durrant a kapa, hogy még az ötödik szomszédban is hallották. Így ezt a részt ásóval kellett felásni. Az, hogy a kapa javítható e még majd akkor derül ki ha szétszedi Zoli. Ez egy nagyon régi gép, anno mikor ideköltöztünk akkor lett két gépből összerakva. Ha nem sikerül, akkor már lehet sejteni a következő év első beruházását, ami elég szép kis érvágás lesz a pénztárcánkon. Az időhiányunkat figyelembe véve ez télnél hamarabb úgysem fog kiderülni.

Itt éppen a zöldborsót vetjük

Elég sok mindent sikerült elvetnünk, duggatnunk. Hagymából négyfélét, lilát, vöröset, gyöngy és saláta fajtát, a sóska foghíjas sorait inkább kipótoltuk (lehet, hogy a baromfik tépázták meg mikor ősszel rászabadítottuk őket a kertre), különféle retkek, sárgarépa és petrezselyem is került a földbe, minden szépen feltáblázva. Ja a zöldborsót majdnem el is felejtettem, pedig abból elég tetemes mennyiséget vetettünk, de hát annyira imádjuk :) Na a salátákat csak sikerült kifelejtenem. Többfélét összekevertünk, korait és későbbit is. Egy részét a fólia mögé szórtuk el, a többit pedig a Józsi bácsiék felőli kerítés mentén a szőlő mögé. Mikor kimegy a korai akkor utána nő a későbbi, vagyis csak a reményeink szerint :)
Zoli körbekerített egy kis részt a kertben komposztnak, mert a másik teljesen betelt. Erre majd veszünk könnyező csövet, spirálosan rátekerjük a tetejére, és amikor locsolunk akkor a komposzt is kap vizet, ezáltal jobban fog ülepedni és jövőre meg szét lehet hordani az egész kertbe. Könnyező csőből terv szerint több métert akarunk venni, a vízigényesebb növények mellett futtatnánk végig és ezeket ezen keresztül locsolnánk. Na ez még egy elgondolás, de lassacskán ennek valamilyen szinten ki kell bontakoznia.
Szombat este a kertben elégettük az összes lemetszett gallyat és összeszedett száraz faágakat egy hordóban. Így a hordó is ki lett égetve, ez lesz majd alapos takarítás után a kinti zuhanynál a víztároló, mert ami épp ott van azt már megette az időjárás.

Még nem látványos az ültetés

Kedden pedig a gyümölcsfák kaptak egy kis lemosó permetezést. Elvileg ez is hétvégére volt betervezve, de annyira fújt a szél, hogy ennek semmi esélyét nem láttuk. Az idén egy benzinmotoros permetezőre is be kell invesztálni, mert nekünk egy régi, kézi pumpás van és nagyon sok időt vesz igénybe mire Zoli az egész kertet bepermetezi vele.
Az elmúlt napokban ketten is jöttek hozzánk megnézni Borsót. Na nem megvenni akarják, hanem szeretnék elvinni a saját malacukhoz fedeztetni. Úgy látszik a faluban csak Ő pasi a talpán :) Legalább kiélheti szerelmes kedvét. Mivel szeretjük a csereáru kereskedelmet is, Zoli mindkét emberrel abban egyezett meg, hogy ha sikerült a fedeztetés és megellett a malacuk akkor választáskor kapunk egyet, szerintem elég tisztességes alku. Most mi is összeengedtük Borsót Jázminnal (Ő a legnagyobb malacunk, kétszer nagyobb Borsónál), mert mindenkitől azt halljuk, hogy mielőtt levágnák előtte egyszer pároztassuk fel, állítólag fialás után finomabb a húsa.

Szerelemben a méret nem akadály :)

Na ehhez nem értek, de Borsó olyan szerelmesen csüngött rajta, hogy öröm volt őket nézni. Tegnap este ki is szökött a helyéről hozzá, éjszaka vettem észre, közben a másik két csaj szűrét kipakolták az ólból :) Összebújva durmoltak az ólban, a másik kettő meg kint fagyoskodott, nem mertek bemenni, én szépen beterelgettem őket Borsó helyére, hagytam a szerelmeseket együtt éjszakázni :) Hát majd kiderül, hogy sikerült e nekik a légyott :)
A kecskéket meglátogatta az a bácsi akitől vettük. Azt mondta, hogy nagyon szépen néznek ki, látszik rajtuk, hogy jól vannak tartva (meg természetesen el vannak kényeztetve). Szerinte Hercegnőben kettő kicsi is lehet. Én nem tudom, de nekem egy is elég csak mindenki egészséges legyen. Hétvégén ha látattok volna a kecskékkel szerintem röhögésben törtetek volna ki. Szépen beültem közéjük és a macska fésűjével elkezdtem őket fésülni :)
Na jó, Mazsidrazsi nem nagyon hagyta magát, eléggé vad (nem tudom, hogy hogyan fogjuk majd tudni megfejni). De Hercegnő rendesen élvezte, nyújtogatta a nyakát, hogy hol vakargassam neki a fésűvel. Mivel hullatják a téli bundájukat, így elég sok szőrt sikerült kikefélnem róla. Ezt kiraktam a fákra, hogy majd a madarak elvigyék a fészkük építésekor, biztos tetszeni fog nekik.
A baromfik jól elvannak, Borsót kiöltöztettük tőlük mert kezdett nagyon kacsingatni a tojásokra. Na nem mászott bele a tojóládába, hanem amit a földre tojtak (egy-két elvetemültnek nem tetszik a tojóláda) azt szerette volna megdézsmálni. Jelenleg így sem tojnak sokat, napi 4-5 darabot szoktam találni, de van amikor csak egyet. A vadkacsa párt külön költöztettük egy kisebb ólba, a mama kapott tojóládát és egy bála szalmát bújócskázni, hátha pár hét múlva megörvendeztetnek pár kis kacsával.

A megmaradt nyuszikák szépen cseperednek. Egy alommal elvesztettünk, mindegyik elpusztult. Ez nagy valószínűleg a mi hibánk volt. Nem írtuk fel sehova mikor születtek, így lehet, hogy hamarabb lettek leválasztva. Folyadékot kaptak és felfúvódtak tőle, későn vettük észre, hogy valamit elrontottunk. Engem nagyon megviselt (amúgy is nagyon lelkis vagyok), sokkal jobban mintha levágtuk volna őket, mert teljesen értelmetlenül pusztultak el, de úgy gondolom ebből megtanultuk a leckét, sokkal felelősségteljesebb állattartók leszünk ezután. De hála a többi alommal minden rendben van :)

A tavasz első hete

 

Igaz még hét közben fújdogált a szél de hétvégén már csodálatos időnk volt. Szerda este megérkezett Zoli apukája, hogy segítsen nekünk egy kicsit, majd vasárnap reggel együtt indultunk vissza hozzájuk egy kis szülinapozásra (nővérének a két fia), névnapozásra (természetesen Zoltán) ja meg nőnapozásra (ez se maradjon ki).

Géza bácsi míg itt volt nálunk elég sok mindenben tudott segíteni. Főleg abban, hogy minden fát és bokrot megmetszett amit a portán talált. Jó pár órát elfoglalatoskodott az egésszel. Utána pedig eltakarította a romokat. Már ez elég nagy segítség volt. Zoli szombaton is ment dolgozni, addig Géza bácsi felásta a fóliát, majd elvetettünk párféle magot. Volt közte virág is, meg különféle káposzták, retkek és duggatunk el hagymát újhagymának is. Én voltam a táblaíró. Idén vettünk pár műanyag kis táblát egy kertészeti boltban, mert általában a kitűzött zacskókat locsoláskor vagy esőzéskor egy idő után elmosta a víz, így pár hét múlva azt sem tudtuk, hogy hova is van vetve. Na jó azért nagyjából emlékeztünk :) Így minden sor elejére szúrtam le egy táblát amelyre alkoholos filccel írtam fel a nevet. Majd ha nem kell akkor csak lemossuk valamivel és újra felhasználható. A fóliában pedig kibújt pár tavalyról földben felejtett fokhagyma. Illetve egy vödörben elültetett metélőhagyma ami télen megfagyott, na most az is újult erővel nekikezdett új életének :)

 

Délután mikor Zoli hazajött előkerült a rotációs kapa is és sötétedésig a kert egyik oldalát felásta vele. Persze először párszor be kellett húzni mire elindult, már azt hittük, hogy elromlott mert nem nagyon akarta azt amit mi. Pedig idén már volt beindítva, mert Zoli tett rá egy kipufogót és akkor volt egy főpróba is. Igaz amúgy sem egy mai darab, anno kettőből (egyik sem volt jó) lett egy jó összeszerelve és az elmúlt pár évben mióta itt lakunk használjuk. Biztos eljön az az év amikor egy újba kell majd beinvesztálni, de ezt próbáljuk húzni-halasztani a mai árak mellett. De egyenlőre még jó szolgálatot tesz.

Vasárnap hazavittük Géza bácsit. Kaptunk finomat enni, inni, felköszöntöttünk mindenkit, majd jól megpakolták az utánfutónkat. Kaptunk öt zsák szemes kukoricát, egy zsák krumplit, négy kockabála szalmát (majd a kecskék alá akarjuk rakni mikor fialnak). Elhoztunk egy Simson motort (Viola férjéé), majd Zolinak kellene megjavítani (már ha lesz ideje), hogy a két fiúnak legyen mivel motoroznia. Én meg kaptam pár fajta gyógynövényt Géza bácsitól, hogy legyen mivel szappant készíteni (már jó egy hónapja bújom a szakirodalmat, az alapok már elméletben mennek), borsmentát, citromfüvet, körömvirágot, kamillát és egy kis levendulát. Szerintem kezdésnek megfelelnek.

Délután négy körül értünk haza, Zoli még előkapta a robikapát, fel akarta még ásni a kert másik felét is. Természetesen félúton kifogyott belőle a benzin (de mi állandóan így járunk vele), így inkább mindent kipakolt a futóból. Utána gyors készített a tápos helységbe egy kis ajtót, mert a hátsó részt lekerítettük, ott vannak a tápok, elöl pedig nyúlketrecek, és a földön is nyulak ugrabugrálnak. Így ost már nem egy deszkán kell átmászni, hanem kaput nyitunk és zárunk :)

A jószágok pedig nem győztek napozni egész hétvégén. Az egyik jobbra volt elborulva, a másik balra, mindegyik a napon szeretett volna lenni. A vadkacsánk megtojta az első tojását, ő a párjával külön lett rakva, hogy együtt legyenek nyugalomba, de lehet, hogy tovább lesznek költöztetve. A japánok állandóan a szénakazal alatt bujkálnak (egy raklapon van a széna így rés van alatta), sanda gyanúm, hogy ha onnan elpakolnánk akkor biztos lelnék pár tojást. Újabb nyuszik születtek (akik nyomon követtek a facebookon, azok már olvashattak legalább négy ellésről), két mamánál is, tisztára tiritarkák.

A kecsók pedig szépen növesztik oldal irányban a pocakjukat, a kicsinek pedig elkezdett ereszkedni a tőgye (felágaskodott a drótkerítésre, természetesen Zoli lógatott az orra előtt egy finom falatot és így tudtunk a pocak alá lesni). Egyre valószínűbb, hogy kis kecskék lesznek áprilisban :)

Csak nem bírtuk ki

Vettünk és ültettünk. Természetesen vetőmagokról van szó. Nem tudom ki hogy van vele, de én mikor meglátom a boltban a vetőmagokat kínáló polcsort késztetést érzek, hogy legalább egy zacskóval vegyek (de általában ez mindig több). Most is ez történt. De egyenlőre olyanokat vettünk amiket már februárban és márciusban el lehet vetni, saláták, retkek stb. Igaz, még nem mértük fel a tavalyról maradt készletet (mondanom sem kell, hogy egy kis műanyag ládával van), de ez is hamarosan bekövetkezik, amint lesz rá egy kis időnk.
Illetve még vásároltunk hegyes csípős paprikát. Majd Zoltán megeszi (én nem nagyon szeretem a csípőset), közben szedi ki a magját. Ilyen fajta paprikának nem nagyon találtunk vetőmagját, így ezt az utat választottuk.

Az ültetést kb. két hete végeztük. Na nem a kertbe vonultunk ki, még ahhoz elég hideg van. Egy laposabb ládát fertőtlenített földdel raktunk tele. Azért fertőtlenített mert előtte egy üstben felrakta tűzre a kerti sütőben és felmelegítette. Így próbáltuk a gazokat kipusztítani belőle. Majd visszahűtöttük és többféle paprikamagot ültettünk el a sorokban. Van közte vásárolt mag, illetve olyan is amiket mi szedtünk meg tavaly. Mindig mikor paprikát ettünk, akkor kikapartuk a magját egy kis tálra, kiszárítottuk majd zacskóba került felcímkézve, és várták a sorsukat.

Most már benn a lakásban az ablakpárkányon növeszthetik magukat. Az első két hétben az ültetés után le lett takarva a föld papírtörlővel, ezen keresztül locsoltuk. Állandóan nedvesen tartotta a földet de azért a fényt is áteresztette. A hétvégén eltávolítottuk róla a papírtörlőt, mert már a kibújt hajtások közt volt elég nagy és akadályozta a növésben. Elég sok kibújt már de van olyan is ami egyáltalán nem mutatja magát.

A következő magok lettek elültetve a sorokba:

1. Kápia paprika
2. Kápia paprika
3. Kalocsai édes fűszerpaprika
4. Nagy hegyes csípős paprika (nem fűszerpaprika)
5. Vastag húsú fehér paprika (boltból vett paprikának a megszedett magja)
6. Vastag húsú fehér paprika (boltból vett paprikának a megszedett magja)
7. a.) Csípős fűszerpaprika      b.) Szentesi kos szarvú paprika (savanyításra)
8. -
9. Édes fűszerpaprika
10. Édes almapaprika
11. Garai fehér paprika
12. Helga paprika
13. Bácskai fehér paprika
14. Fehér özön

Egy héttel a jégeső után

A kert kezd egy kicsit magához térni. Igaz elég megtépázott szegényke. A levelek megtépkedve, a kis gyümölcsök megütődve, a palánták jó része elpusztult.

Ezért hétvégén a piacon vettünk palántákat, paprikát és paradicsomot. A héten vetőmagok után is kujtorogtam, az összes nagyáruházban eltűntek a magok. Végül egy gazdaboltban sikerült vennem cukkinit, patisszont, laskatököt és salátákat. A tökféléket tejfölös poharakban ültettem el szombaton és bekerültek a fóliába.

Kint a kertben a jég az epret teljesen elverte, csak annyi maradt meg ami bent volt a fóliában. Erről sikerült fél tányérnyi termést leszednem. Nagyon finomak lettek, kár, hogy nem lesz olyan  mennyiség mint tavaly, akkor még pár zacskóval a fagyasztóba is került.

A fű az elmúlt heti eső hatására szépen megnőtt a baromfik legnagyobb örömére, mert Zoltán rászabadította őket. Nem is nagyon hittek a szemüknek amikor kitárult előttük a kapu, úgy kellett kihajtani őket mert csak bambulásztak. Bezzeg visszamenni már nem nagyon akaródzott nekik :)

 

Két japán alatt kikeltek a tojások. Az egyiknek nyolc kicsije lett, de az egyik rá pár napra elpusztult.  A másik alatt csak négy tojásból keltek ki a kisjapik. Közben másik három is elült, az egyik ládában ketten vannak, biztos nem szeretnek egyedül lenni. Ja és a néma kacsa is üldögél még a tojásain.

Hóvihar és napsütötte hétvége március idusán

Nem tudom ki hogy volt vele, de én marhára be voltam rezelve csütörtök este. Hála itthon voltunk, és Zoltánom sem ment vissza a dolgozóba (ennek külön hálát rebegtem). Kezdődött azzal, hogy 6-7 óra tájékán elment az áram. Amit még tudtunk a sötétben, megcsináltuk, kis fejlámpákkal rohangáltunk. Ellenőriztük, hogy a jószágok mind elzárva, illetve az ajtók bírni fogják e a szelet. Nyolc körül lefeküdtünk aludni, ez nekem egy kicsit nehezebben ment, így egyfolytában forgolódtam, fel is ébredtem éjfél körül. Ekkor már ütötte verete a szél a redőnyt. Gyorsan magamra kaptam valamit és kimentem megnézni a kutyusokat, összebújva szundiztak a macskákkal a nagy ólban. Ahogy kinn állok látom, hogy majd kicsavarja a fákat a helyéből a szél, úgy borultak össze vissza, a hó pedig már teljesen belepte a két ház közötti részt. Reggelig alig bírtam visszaaludni, hallgattam a süvítő szelet, rendesen irigyeltem Zoltánomat ahogy horkolászott mellettem.
Másnap mint amit elvágtak, a szél teljesen elvonult. Csak fél-egy méternyi havat hagyott maga után. Mivel még mindig nem jött vissza az áram így volt időnk havat lapátolni. Közlekedési útvonalakat ástunk magunknak, a többi pedig majd elolvad. Azért pénteken még szállingózott egy kicsit a hó, de ez már a többihez viszonyítva elenyészőnek tűnt. Az áramot végül péntek délután három körül kaptuk vissza. Leginkább a fagyasztók tartalma miatt aggódtam, mivel nem tudtuk, hogy meddig leszünk áram nélkül, de mivel jól össze volt fagyva minden így nagy gond nem történt. A hűtő tartalmát pedig kipakoltam a műhelyben, ott szerintem hidegebb is van mint a hűtőben.

Reggel mikor Zoltánom kiment a jószágot megetetni és kiengedni, vihogva jött vissza, hogy menjek ki én is és nézzek be a tyúkólba. A baromfi udvarba új kotlós költözött:

Chowder cicó a tojóládában vészelte át a viharos éjszakát

Hétvégére pedig megjött a napos idő, igaz éjszakai fagyokkal. Mivel a kertben minden hó alatt és még a föld alatt van így szerintem a fagy ott nem igen tett kárt. A fóliában kikelt hagymák és retkek is úgy tűnik megúszták a fagyos éjszakákat. Végül úgy döntöttük, hogy a fóliát nem húzzuk újra, mert jövőre az egészet elbontjuk és újat építünk, így a rajta lévő lyukakat megfoltoztuk. Illetve elültettünk pár palántának szánt magot, paradicsom, karalábé, káposzta, articsóka, kelbimbó, rebarbara stb. Volt olyan nappal, hogy 35 fok volt a fóliában, rendesen izzadtam :)

Foltozás a fólia bejárata mellett

A hátsó fal foltja

A retkek már szép nagyok a fóliában

Ültettünk

Articsóka és rebarbara

Itt még csak 30 fok van a fóliában

Hétvégén rengeteg cinege és veréb jött a kerti madáretetőhöz magért, többször kellett feltöltenem. Biztos szegényeket is megviselte ez a viharos éjszaka.

A néma kacsa már öt tojást rakott a fészkébe amit Zoli készített neki. Az öt előtt volt már 3 db, de azt elvettük tőle, mert akkor még nem volt mellette gácsér így azok nemigen voltak fiasok. A vadkacsáknál még nem láttam tojást, de Zoli szerint már az is tojt csak eldugta a szalma bála alá, neki nem tetszik a fészek amit kapott. A tyúkok pedig rendületlenül tojnak, az egyik napon 5-6 tojást tudunk behozni, a rákövetkezőn pedig 9-11 darabot. Nagyon rendes tőlük.

A néma kacsa fészke

Még Bátor is megmosolyogta a sok tojást