2014. július 29., kedd

Jázmin és kicsinyei


Jázminnak, számolás alapján egy pénteki napon kellet volna fialnia. Hát őnagysága erre rátett még két napot, hogy egy kicsit paráztasson minket. Ő már előtte egy héttel eléggé nyugtalan volt, én már be sem mertem menni hozzá. Tudni kell, hogy ő Margarétához és Pipacshoz képest sokkal félénkebb, nemigen engedte, hogy simogassuk, mindenféle emberi közeledéstől fél. Furcsa, mert voltak pillanatok mikor annyira elengedte magát, hogy megtudtam simogatni, ő meg azzal a lendülettel az oldalára is vágódott és a hasát kellett vakargatni, de ez ritkaság számba ment.
A vasárnapi napon többször is benéztünk hozzá, de semmi. Kint feküdt a vályúnál, én már attól féltem, hogy oda fog elleni. Kettő felé Zoli kiabál nekem, hogy menjek ki, mert mutatni akar valamit. Hát már nyolc csöppség cumizott a mama hasánál :) Két óra hosszáig nem néztünk felé, ezalatt megfialt és tisztára voltak nyalva a malackák, és nem éjszaka történt mint a másik két kocánál.


Most vasárnap voltak két hetesek a kicsik. Nagyon mozgékonyak és szépen gyarapodnak, és nem pusztult el egy sem. Csak az anyjuk annyira félti őket, hogy egyszerűen nem merek bemenni hozzájuk. Zoli is csak annyit volt bent eddig, hogy kitakarítsa az ólat, de párszor már majdnem megharapta a malac. Pedig előtte ilyet sosem csinált, jobban félt tőlünk. Egyenlőre még nem gondolkozom azon, hogy hogyan fogjuk leválasztani a kicsiket, biztos érdekesen fog az is alakulni.



Hétvégén óltakarítás közben az egyik kis csíkos Zoli lábai közt próbált kilógni a nagyvilágba, az utolsó pillanatban sikerült a farkincájánál fogva megfogni. Nagyon cukika, nem is visítozott csak kíváncsian kémlelt minket. Biztos reménykedett, hogy kint maradhat egy kicsit :) Szerintem hétvégén már őket is kiengedjük egy kicsit legelészni.



2014. július 28., hétfő

Újabb díj a blognak

Liebster award vándordíjat kaptam a "Muskátli Büfé" bloggerinájától amit ezúton is nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy az olvasóim közt tudhatóm és én is mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy őt is olvassák mert isteni ételekkel örvendeztet meg minket nap mint nap :)


A vándordíj lényege abban van, hogy válaszolni kell a díjat adó kérdéseire, majd tovább kell küldeni 4 saját kérdésünket 11 bloggernek.

Hát nem vagyok egy gasztronómiai zseni, általában hétköznepi ételeket készítek magunknak de azért megpróbálok a kérdésekre válaszolni.

Íme, a következő kérdéseket kaptam illetve az azokra adott válaszaim:

1. Van olyan étel, melyet felnőtt fejjel szerettél meg?
Nem tudom, hogy gyerek fejjel szerettem e a pacalt, de most imádom. Inkább olyan ételt tudnék mondani amit felnőtt fejjel nem ennék meg míg gyerekként imádtam, anyukám ezeket jobban az orrom alá dörgölte :D

2. Emberöltőkön átívelő családi receptek vannak a tarsolyodban?
Ilyenről nem nagyon tudok, sajnos a családban nem maradtak fenn régi írott receptes könyvek. De anyukám vadasa verhetetlen, lehet ez lesz az utókor családi receptje :)

3. Melyik - gasztronómiában - használt szótól, kifejezéstől borsódzik a hátad?
Hát amivel mostanában a neten és a tévében is összefutok az a "Sous Vide". Meg kellett néznem hogyan írják így elolvastam azt is, hogy mit takar. Már megérte ez a kérdés :)

4. Milyen, ingyenkonyhán kiadható, menüt állítanál össze egy napra a rászorultaknak?
Egy kiadós,meleg húsleves után pásztortarhonyát krumplival, füstölt szalonnával és kolbásszal, hozzá hideg kovászos uborkát tudnék elképzelni. Zárásképp pedig vargabélest sok-sok öntette.
 
Nemigen tudnék felsorolni 11 bloggert akinek továbbítanám a kérdéseimet mert már szerintem elég sok helyen járt ez a díj, ha nem mindenkinél, szerintem valakinél többször is. Illetve most nyár közepén mikor mindenki elfoglalt (ki befőzéssel, ki nyaralással), senkit nem szeretnék válaszadásra kényszeríteni. Bevallom, én magam is nehézkesen álltam neki. Ezért leírom ide a saját kérdéseimet és bárki akinek van kedve válaszolni az itt megteheti :)
 
Íme a kérdéseim:
  1. Van olyan étel amit gyerekként imádtál de felnőtt fejjel már semmi pénzért nem ennél meg?
  2. Mi az az étel amit a családod egyik tagja mindenki másnál jobban csinál a világon?
  3. Mennyire keresed és ismered a környezetedben lévő termelői piacokat, szedd magad kertészeteket, illetve háztáji termékeket árusító emberkéket? 
  4. Milyen témájú blogokat szeretsz leginkább olvasgatni?
 


2014. július 23., szerda

Kerti híradó: 2014.07.23.


Kertünk jelen pillanatban inkább hasonlít egy dzsungelre, semmi rendezettség nincs benne. A növények el vannak terebélyesedve, főleg a paradicsom. Nincsen semmi kikarózva, szóval nincs benne semmi rendezettség. Hangosan kimondható, hogy egy kicsit el lett hanyagolva. Megint hivatkozhatnék arra, hogy vagy nincs annyi időnk amit egy ekkora kertre kellene fordítani, vagy volt ennél fontosabb dolgunk is. Ez van, remélem jövőre jobb és szebb lesz :)


De azért van mit betakarítani a kertben. A tökök folyamatosan teremnek, nem győzzük megenni őket. Már mindegyik fajtából mindenféle ételt készítettem. Így inkább a régebben felszedetteket feldarabolom és a malackák illetve a kecskék kapják meg. Igazi csemege nekik, élvezettel tudják rágcsálni. Van olyan tökünk ami a komposztra futott fel, hát nagyon jól érzi magát ott, szépen elfeküdt rajta :)


A paradicsom elkezdett pirosodni, már szedtünk egy kisebb adagot. Csak úgy magában elmajszolgattam, olyan isteni finom, friss íze van :) Már van paprika is és a hagymát is felszedtük így hétvégén elkészül az első lecsó de már idei alapanyagokból, de még csak enni :) A hagyma megint siralmas lett, talán lesz annyi mint tavaly, vagyis egy ládányi, de ez még nem biztos. Sosem fogjuk megközelíteni azt az évet mikor 4,5 nagy almás ládányi hagymánk lett, már csak szép emlék.


A hagymasorok közé vetett kukorica már magaslatokra tört, nagyon szépen fejlődik. A takarmányrépából már szedtünk fel a jószágnak, levelét a kecskék kapták meg. Tavalyról földben maradt egy sor tormánk is  már combközépig ér, nem tudom mit csináljak vele. Attól félek, olyan csípős, hogy ehetetlen lesz, de lehet, hogy tiszta fás, még nem húztunk fel idén belőle. A káposzták és a karalábét szedjük ahogy megfelelő a mérete, a lila káposzta még most kezdett el fejesedni. A padlizsánokon pedig már van mini termés, de az uborkánk meg kezd besárgulni, idén azt hiszem ennyi volt neki.






A gyümölcsökkel nincs nagyobb baj :) A barackot, vagyis a nektarint folyamatosan esszük, főleg azt ami nem magvaváló, darabolom joghurtba és fagyit is csináltam már. Tettem el pár üveggel, de a java még ezután jön :) Szilva, körte még kóstolásra vár de szerintem annak is eljön lassan az ideje. Az ifjonti almafáink már hoztak termést, a zöld almafa csurig tele van.




2014. július 11., péntek

Margaréta és kicsinyei


Na, ezzel a bejegyzéssel jó három hetet késtem, most már ennyi idősek a kicsik :) Nála tudtuk, hogy mikor pároztattuk Borsóval, így ki tudtuk számolni a fialás időpontját. Előtte már pár nappal megkapta azt az ólat ahol az infralámpa van beszerelve (jobb ha kéznél van, legfeljebb nem használjuk), volt ideje megszokni az új helyet. Nagyon ügyes és rendes malacka ez a Margaréta, mert napra pontosan fialt és minden segítség nélkül. Én nem tudom, hogy malacéknál az éjszakai fialás mennyire gyakori de nálunk eddig kettőből kettő éjszakai volt. Előző este már láttam rajta, hogy nyugtalan, még éjfélkor is kimentem hozzá de még akkor sem volt semmi. Általában reggel négykor kelek, így gyors kirohantam hajnalban is meglesni, hát akkor már kilenc apróság szopizott.


Zolit úgy kellett ébresztenem, de ahogy elhadartam neki a hírt már ugrott is ki az ágyból. Margaréta nem ijedt meg a fialástól és a malacaitól, mint anno Pipacs, így ők rögtön tudtak szopizni, nem voltak kihűlve. Sokkal élénkebb malackák voltak így nyugodt szívvel hagytuk ott őket és mentünk el dolgozni. De itt is pusztult el két kismalac. Az egyik még fialás után két nappal, harmad akkora volt mint az átlag malacka az alomban, próbáltam cumiztatni, de nem akarta, annyi erő azért volt benne, hogy el tudja utasítani a cumisüveget. A másik pedig már másfél, két hetes volt, hasmenése volt szegénynek, egy napon belül elvitte. Hála a többivel minden rendben van, nagyon élénk és virgonc malackák, az anyja nem győzi csitítgatni őket :) Most ők is kikerültek egy másik ólba, Pipaccsal és már nem annyira kicsinyeivel lettek szomszédok. Érdeklődve szagolgatják egymást az őket elválasztó kerítésen keresztül. Nagyon jó húsiban vannak, már kóstolgattak tököt is, a legnagyobb pedig már belemászott az anyja etetőjébe, gondolom lefilózta, hogy ott mi finomságosat szokott enni a mami :) Kis vasgyúrók.







2014. július 8., kedd

Karalábé üvegbe zárva


Az elmúlt hetek esőzése és napsütése hatására a karalábék nagyon szépen fejlődnek. Már készítettem belőle egy kis zsenge karalábélevest. Gondoltam az idén elrakok belőle valamennyit. Régebben már fagyasztottam le (blansíroztam, majd száradás után zacskózva került a fagyasztóba), de idén befőttes üvegbe akartam elrakni (telt házasak a fagyasztóim). Próbáltam a neten keresni egy jól bevált receptet, de összesen egyet leltem, de azt is befőző automatára írták, az meg nincsen nékem :) Ekkor feladni kezdtem a dolgot, de már meg voltak pucolva a karalábék így egy kicsit elgondolkodtam. Tavaly raktam el befőttes üvegbe zöldbabot, ami nagyon jól sikerült. Mi lenne ha ugyanazt alkalmaznám a karalábéra, annyi különbséggel, hogy kihagyom belőle az ecetet, valahogy nekem nem illik hozzá.


Az elhatározást tett követte, a megpucolt karalábékat jól megmostam majd próbáltam egyformára felkockázni amit hamar felváltott az olyan lesz amilyenre sikeredik. Mikor készen lettem megmértem, pont 4 kiló lett. Ez alapján számoltam ki a további hozzávalókat.

Hozzávalók:

  • karalábé (4 kg tisztán)
  • víz (6 liter, amiben a karalábé főtt)
  • só (12 dkg a főzővízbe)
  • nátrium benzoát (felöntőléhez keverve a tasak hátoldalán leírtak szerint kimérve)
Mérés után arra jutottam, hogy két menetben fogom elkészíteni. Még egyszer jól átmostam az egészet, és ketté osztottam, kétszer két kiló került a fazékba. Kilónként 1,5 liter vizet felraktam főzni, tehát 3 liter került a lábasba. Ehhez literenként 2 dkg sót adtam (jelen esetben összesen 6 dkg-ot) és lefedve felforraltam a vizet. Mikor zubogott beleraktam a lábasba a két kiló karalábét és kb. 10 percig főztem (az a lényeg, hogy ne főjön szét hanem még roppanós maradjon).


Mikor kész lehúztam a tűzhelyről és szűrőkanál segítségével üvegekbe mertem, olykor az üvegek alját megütögettem, hogy minél jobban összetömörüljön. Mikor minden karalábét kiszedtem a főzőlevet újra visszaraktam a tűzre és újból felforraltam. A főzőlé mikor felforrt lekapcsoltam alatta a tűzet és a folyadék mennyiségének megfelelő tartósítószert belekavartam. A kész levet rámértem a karalábékra, az üveg tetejére celofánt tettem és jól lezártam. Még így melegében fejre állítottam öt perce. A forró lé ráhúzza a tetőt az üvegre és az is kiderül ha valamelyik tető nem jó (gondolom kifolyik a lé). A kész karalábét ezután száraz dunsztba tettem majd végig csináltam a másik adaggal is.


Majd levesnek és főzeléknek szeretném felhasználni. Pár hónap múlva mikor az első üveget megbontom mindenképpen referálok, hogy milyen lett, mennyire használható. Szerintem egy próbát megér és ha bejön akkor jövőre gondolkodás nélkül marad ez a tartósítási mód :) Most már csak legyen elég befőttes üvegem :D



update 2015. március 25.

Őszintén bevallom, hogy ez az elrakási mód karalábénál nem jött be. Összesen 8 üveggel készítettem próbaképpen anno amiket a mai napon bontottam fel. Mind meg volt buggyanva. Más megoldást kell majd idén keresnem karalábé ügyileg, más nem akkor lefagyasztom.
Öröm az ürömbe, hogy a fenti adag azért nem ment kárba, a malackák úgy falták, hogy majd meg fulladtak :D


2014. július 7., hétfő

Csemegeuborka másképp


Azért másképp mert már raktam fel egy változatot tavaly, abban felforralt lével volt leöntve az üvegekbe rakott uborka majd száraz dunsztba pakolva. Most ki akartam próbálni ennek az ellenkezőjét, vagyis hideg lével leöntve és nedvesen dunsztolva.


Pénteken, munka után hazamentünk Zoliékhoz szénabáláért a kecskéknek, ekkor kaptunk a nővérétől egy kisebb láda uborkát. Nekik már nagyon szépen terem, én a sajátunkról kb. hat szemet tudtam leszedni. Későn is ültettük ki a palántákat, meg elég satnya kinézetük is volt. Nem tudom, hogy idén lesz e belőle normális uborkamennyiség :(
A kapott uborkákat szétválogattam, a nagyokból kovászos készül télire az apróbbakból pedig pár üveg csemege uborkát készítettem. Kerestem egy jó receptet, Kicsibors leírása tetszett meg a legjobban, így ez alapján álltam neki. Így szól az eredeti recept.

Hozzávalók 12 db 7,2 dl-es üveghez:
  • 5 kg 6-8 cm-es uborka
  • 3 l víz
  • 4 dl 10 %-os ecet
  • 5 evőkanál cukor
  • 2 evőkanál só
  • babérlevél
  • kapor
  • fűszerkömény
  • feketebors
  • mustármag
  • koriandermag
  • plusz én tettem bele a biztonság kedvéért tartósítószert 


Nekem összesen hét üvegnyire való uborkám lett. Az uborkákat jól megmostam, dörzsis szivaccsal átsikáltam, az üvegeket is jól kifertőtlenítettem. Minden üvegbe a következő fűszereket raktam: 2 babérlevél, 6-8 szem fűszerkömény, 3-4 szem feketebors, 8-10 szem mustármag és ugyanennyi koriandermag. Illetve mindegyik üvegbe csipkedtem a kertben szedett kaporból, majd szorosan belepakoltam az uborkákat és mindegyik tetejére egy késhegynyi tartósítószert szórtam.


Az alapléhez hidegen összekevertem a vizet, a sót, a cukrot és az ecetet, hagytam egy kicsit állni, hogy a cukor és a só teljesen feloldódjon majd felöntöttem vele az összes üveget. Celofánnal lezártam és ráraktam a tetőket. A fazék alját kibéleltem újságpapírral, majd belerakosgattam az üvegeket. Az üvegek háromnegyed részéig felöntöttem a fazekat vízzel és az egészet letakarom egy konyharuhával. A tetővel lefedett fazekakat felraktam a tűzhelyre és közepes lánggal alágyújtottam. Addig kell főzni, míg a befőttes üvegben el nem kezd gyöngyöződni a folyadék. Mikor elkészült a fazékban hagytam kihűlni majd felkerültek a spájz polcára. Most már csak el kell ropogtatni :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...