2013. december 29., vasárnap

Ecetes torma házilag


"A torma, más néven KÖZÖNSÉGES vagy CSÍPŐS TORMA, a keresztesek (Brassicaceae vagy Cruciferae) családjába tartozó évelő növényfaj. Erősen csípős, húsos gyökerét főként reszelt formában, ecettel tartósítva, hal- és húsételek ízesítésére használják. Gyökere ezenkívül a hagyományos népi gyógyászat egyik alapanyaga. A Földközi-tenger vidékén őshonos tormát ma már az egész mérsékelt övben termesztik. Számos hűvös, nedves éghajlatú területen kellemetlen gyommá vált.
Nagy, durva, fűzöld tőlevelei a vastag, fehér karógyökér csúcsán fejlődnek. Apró, fehér, keresztes virágai nagy összetett virágzatot alkotnak, apró, tojásdad becőkéi csúcsán rövid, maradó csésze ül. Termesztésben tavaszi gyökérdugványozással szaporítják, a ceruza vastagságú gyökérdarabokat kissé ferdén temetik a talajba úgy, hogy felső részüket is 1-2 cm vastag földréteg borítsa. A csúcsi hajtás kivételével az elültetett gyökér összes hajtását, valamint az oldalgyökereket is eltávolítják, hogy megakadályozzák a gyökérnyak elágazását. Hat héttel később eltávolítják a gyökér felső része körül a talajt és a műveletet megismétlik, majd a talajt visszatemetik.
A gyökeret egy év, ill. egy növekedési időszak elteltével ássák ki, majd tisztítás után értékesítik.

A megreszelt tormából felszabaduló csípős aroma belégzése tisztítja a légutakat, enyhíti a köhögést, oldja a lerakódott hurutot. Az alkoholba áztatott, reszelt torma kipréselt levét fejfájásra borogatásként lehet használni, mert a tarkóra téve vérbőséget idéz elő. A reuma kezelésére is alkalmas: a reszelt torma pálinkában 1-2 hétig érlelt, majd leszűrt kivonatával kell bedörzsölni a fájós testrészeket. A torma leve serkenti az epehólyag működését, rendszeres fogyasztása csökkenti a gyomor-, a vastagbél-, a prosztata- és a hólyagrák kialakulásának lehetőségét. Keringésjavító, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó hatása is ismert.

A torma a káposztafélék családjába tartozó növény. A Volga és a Don környékéről származik, ma is az életerő jelképe ezeken a vidékeken. A tormából készült borogatást a népi gyógyászatban a tüdő-, a mellhártya- és a mandulagyulladás gyógyítására használták. A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, antibiotikus, gyulladáscsökkentő, nyákoldó hatása ma is ismert. A mézzel kevert tormareszelék hatékony köhögéscsillapító. Emésztés-, keringésjavító, vizelethajtó. Segít a fogfájás csillapításában. A tormareszelékes borogatás mérsékelheti a reumás fájdalmakat is, zsenge levelével fájós sebeket lehet borogatni. Tejben áztatva fejfájás-csillapító hatása van. A friss torma gyökere sok kalciumot, nátriumot, magnéziumot, B- és C-vitamint tartalmaz."



Az április végén elduggatott tormából az idén egyszer már szedtünk fel, és elkészítettem életem első ecetes tormáját. Akkor elég sok tapasztalatot is szereztem a tormával kapcsolatban. Azt olvastam már máshol, hogy  jól szellőző helységben álljon neki az ember tormát reszelni, de azt gondoltam, hogy egy nyitott ablak bőven megteszi, nem lehet rosszabb a hagyma pucolásánál. Na a jó szellőző helység jelentése értelmet nyert mikor könnybe lábadt szemmel éppen levegő után kapkodva (csak úgy égett a torkom) rohantam ki a lakásból, hogy végre egyáltalán lélegezni tudjak.


Na ez az eset eléggé tanulságos volt, így most nem álltam neki a konyhába tormázni, hanem kiköltöztem a nyári konyha előtti pultos asztalkához. Kipakoltam mindent ami szükséges lehet, hosszabbítóval áramot is odahúztam (nem nagyon szeretek reszelgetni órákig). Zoli felszedett közben egy jó vödörnyi tormát amikből a vastag gyökereket használtuk fel, a vékony mellékgyökerek jövő tavasszal újra el lesznek duggatva. Elég jól lehet zöldséghámozóval pucolni, majd megmostuk a gyökereket és a még rajta maradt héjakat is eltávolítottuk.

 

Mivel nem vagyok a híve az órákig tartó reszelgetésnek (az a gond, hogy hamar megunom), a következőképpen készítettem el én a tormát.
  1. Bekavartam egy tejfölös vödörbe ecetes levet. Olyan amit a salátára készítünk (ecet, víz, cukor) csak egy picit több ecettel és tettem még bele egy jó csipet sót is.
  2. A tormát kisebb darabokra vágtam fel.
  3. Aprító gépbe egy merőkanálnyi folyadékkal pürésítettem. Mivel elég sok tormát pucoltunk, így ezt több menetben tudtam elkészíteni. Közben egy nagyobb tálban gyűjtöttem ami már elkészült.
  4. Az így készített torma még egy picit darabos volt, így bevetettem a botmixert is, pár percig még azzal is próbáltam simábbra turmixolni, szerintem egy fokkal jobb is lett. Ha túl sok lenne rajta a lé azt simán csak szűrjük le.
  5. Jól záródó üvegekbe raktam át és lezárás után hűtőbe kerültek. Olyan 2-3 hónapig elállnak, márha addig még lesz belőle. Egyenlőre csíp mint a veszedelem, de azt mondják, hogy minél tovább áll, annál jobban veszít az erősségéből. Na majd meglátjuk.

A vödörnyi tormával pucolással együtt egy óra alatt végeztem, és nem kellett órákig reszelgetnem. Ja most még egy csepp könnyem sem folyt ki az aprítás alatt :) Szerintem elég időspórolós ez a folyamat főleg ha az embernek van ilyen aprító gépe.
A torma levelébe állítólag tölteni lehet húst és úgy megsütni, ezt még nem próbáltuk, de az már kiderült, hogy egyik jószág sem díjazza, még megkóstolni sem voltak hajlandóak. Lehet, hogy ők tudnak valamit :)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...