Hálószoba bútor, első felvonás

Még hány felvonás lesz az függ attól, hogy milyen ütemben készül el a bútorok többi része, de szerintem még lesz pár rész :) Egyenlőre az ágy készült el, illetve a radiátorra egy takaró, ablakpárkány és a függönykarnis. A szobáról is lehetne mit mesélni, mert totál szétvertük az egészet, de ezt majd később.

Adott volt a szoba mérete, és volt két matracunk ami a normál felnőtt matrac méret, vagyis ha majd egyszer sikerül normális matracot vennünk, akkor az ágy is jó lesz hozzá (vagy legalább is reméljük). Egy papírra nagyjából felskicceltük a bútorokat ahogy a szobát be akarjuk majd rendezni írtunk rá körülbelüli méreteket. Azt ekkor már láttuk, hogy az ágy egyik oldalára tudnánk tenni éjjeli szekrényt (ez az ablak felőli rész) de a másik oldalon a falnál végig beépített szekrény lesz, igaz tolóajtósra tervezve, így itt összeért volna minden bútor. Láb résznél jóval több helyünk maradt, mivel az ott lévő falnál egy keskenyebb mélységű komód van tervben. Így azt találtuk ki, hogy az ágyat előrébb hozzuk és csinálunk egy kb. 30 cm mély háttámlát amelynek a két oldalából lesz majd kihúzható az éjjeli szekrény. Illetve a matracoknál felnyitható lesz az ágy kialakítva ágynemű tartó rész alattuk. Ez volt az alapterv minden más a készítés folyamán formálódott.

A teljes ágy vázát natúr farostlemezből és bútorlapból rakta össze Zoli bent a szobában. Természetesen méregetett, számolgatott, rajzolgatott egyfolytában, volt, hogy teljesen átalakította amit már egyszer kitalált. Mikor készen volt teljesen az ágy váza, tulajdonképpen akkor már a kész ágyat lehetett látni, csak nem volt rajta a külső díszes rész. Ez hamar megvolt, pár nap alatt végzett vele.

 
Ezután újra mérések következtek, az ágy külső részét kellett pontosan lemérni. Natúr fenyőből készítette el a külső burkolatokat, kereteket ragasztott össze melyekbe különféle mintákat mart bele. Mindig akkor találta ki, hogy milyen legyen amikor csinálta. Én meg rohangásztam mindig ki a műhelybe meózni :) Közben egy festékboltban kavartattunk ki antik fapácot, ezzel lett minden natúr fa elem lefújva elkészülte után, majd lakkozva. Természetesen festés után kezdtem el keresgélni kárpitanyagot a betét részekre, jó pár boltot bejártam mire eljutottam egy kárpitos üzletbe, na ott volt választék, és végül erre a világos alapon barna mintás anyagra esett a választásom. Pár nap alatt végzett az anyag feltűzésével és a keretek felerősítésével az ágy három oldalára. Mivel a háttámla két oldalán kb. 35-40 centimétert vesz el a kihúzhatós éjjeliszekrény illetve a kinyithatós szekrényke, így a kettő közti részből is tárolót csináltunk úgy, hogy a háttámlának a középső része lehajthatós és teljesen az ágy aljáig lehet belepakolni. A szekrények és fiókok nyitására kis gombokat esztergált.

Az ágy szilveszter napján készült el. Az egy hétben amit még itthon töltöttünk az újévben Zoli még megcsinálta a radiátorra az apácarácsos burkolatot, amit szintén ugyanazzal a fapáccal festett le, illetve lakkozta. Ennek a kerete is natúr fenyő, illetve az ablak is fenyő párkányt kapott. Na ezen majd a benti cicó szépen el tud majd nyújtózkodni, lesz neki helye bőven.

Még mikor maga a szoba felújítása volt folyamatban akkor Zoli esztergált ide egy kétsoros karnist karikákkal. Na most ezt is leszedtük és ugyanarra a színre befestettük, hogy egységes legyen a többi bútorral. Én megvarrtam a függönyt rá, vagyis csak beráncoltam, illetve a maradék kárpitanyagból készítettem három kisebb párnát, totál anyagfelhasználás történt. Anyáéktól pedig karácsonyra kaptuk az ágytakarót illetve két ágygarnitúra (nagypárna és takaró).

Még a beépített szekrény és a komód van hátra. Munka mellett biztos, hogy sok idő lesz mire elkészül, de majdcsak meg lesz, és akkor egy szoba kipipálva. Illetve már a második, mert az a helység ahol a kandalló van és amiből a szobák nyílnak azt már két éve megcsináltuk, na majd erről is írok később. Szerintem simán készíthetek tízéves tervet mire az egész lakás rendben lesz, tulajdonképpen az összes helységet szó szerint szét kell vernünk.

ui: hát a színek nem nagyon jöttek vissza, egy biztos a fal nem mályvás színű (mert én olyat látok) :)

Az elmúlt pár hét

Olyan hamar eltelt a január, hogy hihetetlen. Jó volt, hogy Zoli apukája is tudott nálunk tölteni egy hetet, nagyon sok mindenben tudott segíteni. Kitalálták, hogy készítenek egy méhkaptárt hozzánk is. Otthon náluk már van jó pár darab, abból kettőt Zoli csinált. Pár alap dologban megegyeztek, pl. hány rekesz legyen benne, mekkorák legyenek, rekeszek közti távolság, majd Zoli kitervezte. Míg ő elkészítette a méhkaptár alapját és leszabta a kereteknek valót, Géza bácsi pedig összeállította a kereteket és bedrótozta. Még meg kell csinálni a tetejét, illetve a viaszlapokat berakni a keretekbe. A tizenkét keretből csak hathoz van viaszlapunk, majd még venni kell a többihez.

Míg mi dolgoztunk addig Géza bácsi rengeteg fát is felhasogatott. Az sem volt rossz, hogy mindig begyújtott mire hazajöttünk, olyan jó meleg volt már a lakásban. Ja, és a malacok kajája is el volt addigra készítve. Nagyon jó dolgunk volt míg itt volt nálunk :) Igaz pihenni jött hozzánk, de nem sok időt bír ki semmittevéssel, mindig csinálhatnékja van valamit, nagyon aktív :)

Zoli készített egy hat rekeszes nyúlketrecet ajtókra felszerelt etetőkkel, a ketrecek alja pedig egy sűrű rács, így mindig tiszta felületen vannak a nyuszik. A kecskék előterébe lett elhelyezve a komplexum. Természetesen őnagyságáék kíváncsisága határtalan, így mindig valamelyik etetőben van a fejük. Már kettőnek a külső faburkolatát ki is rágták, nekik csak onnan kellett az étel. Úgy csinálnak mintha nem is háromféle kaja van előttük állandóan, nekik a másiké kell :)

A kis aranyosak (mármint a kecskék) azt a fóliát is szétrágták amit azért kerítettek Zoliék az ól köré, hogy ne essen be a hó és ne fújkáljon keresztül a hideg szél. Természetesen ez sem tetszett nekik, gondolom nem láttak ki ezért csináltak maguknak egy kis ablakot. Hát makacs egy népség az fix.

Folyamatosan lessük a kecskéket, hogy látszik e rajtuk, hogy hasasok. Az biztos, hogy szép nagy hasuk van, de ez azért is lehet, hogy téli bundát növesztettek és azért tűnnek nagyobbaknak. Az étvágyuk nagyon jó, a mama folyamatosan apasztja a tejét, jelenleg 1-2 dl tejet tudunk fejni naponta. Szerintem hónap végére már nem  is lesz neki. Az jó lenne ha a kicsi hasas lenne, mert akkor már őt is tudnánk később fejni és tudnék több fincsi sajtot készíteni.

Nyuszifronton van jó és van rossz hír is. A jó az, hogy a héten megellett az egyik anyánk, nyolc picinek adott életet. Mindenki jól van, szépen cseperednek. A rossz még a havazás előtt történt. Ubul a nagy bakunk és egy másik az egyik este kiszöktek az ólból és átásták magukat a szomszéd kertjébe. Ott az éjszaka folyamán elkapta valami őket, másnap a tetemüket leltük meg mikor elkezdtük keresni őket. Nagyon lelombozott minket az eset. Zoli ekkor készítette az új ketreceket, most már nincs szabadon az ólban egy nyuszi sem. Mai napig nem tudtunk rájönni, hogy hogyan tudtak kilógni az ólból.