Tulajdonképpen úgy használtuk, mint amikor a szőlőt préseljük vele. Beleöntöttük a közepébe a meggyet, rápakoltuk a leszorító fákat és a tetejét elkezdtük rácsavarozni folyamatosan. Időközönként hagytuk egy kicsit pihenni, addig is csöpögött belőle a lé, és mindig utánahúztuk a prést.
Itt még nincs rajta a teteje, a magvaláskor már ennyi lé jött ki a meggyből |
Öt liternyi levet sikerült kipréselni, ezt édesítővel és citromsavval elkészítettem szörpnek, majd száraz dunsztba került. Így az előző adaggal együtt 9 liternyi szörpöm lett a tavalyi 20 literhez képest. Egy picit szomorú is vagyok miatta, mert nagyon szeretem. Látszik, hogy jóval kevesebb volt idén a meggyünk, mint tavaly, minimum a felével, de még így is összetehetem a két kezem, hogy egyáltalán ennyi lett a pár fagyos éjszaka után.
Ezeket az üvegeket egy kocsmában gyűjtik nekünk :) |
És még 3 zacskónyi meggy kimaradt, ez a fagyasztóba került. Ezeknek a zacskójára ráírtam, hogy süteményhez, mivel a leve jól ki lett facsarva.
A dobálós savanyúságba is kerültek azért dolgok. Felszedtünk a kertben többféle tököt (cukkini, patiszon, laskatok). Ezekből a patiszon az ami a savanyúságba való, a cukkinit csak bébi állapotában lehet a savanyúságba dobni.
A laskatök a fagyasztóba került, cukkini egy részét kirántottam, a másik részéből pedig rakott cukkinit csináltam |
Ezt az egészet pár uborka kíséretében a hordóba pakoltam, majd jól összekavartam benne. Most már a hordó felénél több zöldség van benne. Mielőtt lezártam azért a takaró fát a tetejére ráraktam, hogy a felszínen lévő zöldségeket a lé alatt tartsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése