Meggyet aszaltam

Pénteken jutott eszembe, hogy a "nagy" meggytermésből nem is aszaltam, pedig szerettem volna. Gyorsan kikaptam az egyik zacskó fagyasztott meggyet, amire azt írtam, hogy süteményhez (ezt préseltük a szőlőpréssel), és másnapig hagytam kiolvadni. Amikor kiolvadt szitába raktam, hogy lecsepegjen.
Mivel az epernél nem nagyon írtam az aszalógépről ezért most pár szóval bemutatom, hogyan is működik.

Összesen öt tálcából áll a gép, aminek az alsó tálcája rögzített. Ezt nem tudom leszedni, ez fix, erre van rakva egy műanyag szőnyegféle, ezt lehet elmosni.

A tálcákat különböző magasságban lehet felrakni, attól függően, hogy a gyümölcs vagy zöldség milyen vastag. Illetve csak annyi tálcát teszek fel amire pakoltam, a többit fölösleges rárakni. Van egy teteje is, amin van egy forgó "ajtó", ki lehet nyitni, vagy be lehet zárni. Elektromos árammal működik és csak egy gomb van rajta amivel be és kikapcsolható a gép. Tulajdonképpen meleg levegővel szárítja a gyümölcsöt, illetve közben forgatja a tálcákat.

A meggyet szétpakoltam az öt tálcára. Érdemes minél szellősebben rakni, hogy a meleg levegő fel tudjon jönni a réseken keresztül a tetejéig. Legelőször az alsó tálcán lévő gyümölcsök aszalódnak meg jobban és felfelé lévők mindig egyre kevésbé. Időközönként a felső négy tálcát érdemes cserélgetni, hogy a felsők kerüljenek alulra az alsók padig felülre. Illetve azt is figyelni kell, hogy melyik van már megaszalódva, mert azt le kell szedni, mert egy idő után megég a meleg levegőtől. Az alsó tálcára ahogy ürülni szokott, mindig a felsőről lepakolgatok.

A képen nem látszik, de közben forognak a tálcák

Végül szombaton és vasárnap is egy-egy zacskó meggyet leaszaltam. Még van egy zacskóval a préselt adagból, majd következő hétvégén fogom megcsinálni.

Aszalt meggy a csatos üvegben