Felvágtam a lekvárhoz a három kilót és beleraktam egy lábasba. Mivel szörprecepthez nem jutottam hozzá és a szomszéd néni sem csinált még ezért gondoltam egyet és előkaptam a gyümölcscentrifugámat. A 7 kg epernek kifacsartam a levét, kb. 3 liter tömény eperlé lett belőle.
A levet beleöntöttem egy lábasba, tettem hozzá 1 zacskó citromsavat (kicsi zacskós, 10g) és 1 dl folyékony édesítőszert. (Én mindent édesítővel rakok el. Szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat. Ez azért van, mert a családban a szülők, nagyszülők cukrosak (vagy azok voltak akik már meghaltak), a hajlam 100x-osan megvan bennünk, illetve nem egy pehelysúlyom van, úgyhogy nekem sem és Zolinak sem használ a sok hozzáadott cukor.) Ezt felraktam főzni a tűzhelyre. A keletkezett habot leszedtem a tetejéről mikor elég ideig főtt már (kb. 15-20 perc).
Utána a kimosott kis üvegekbe kiöntöttem a szörpöt, mindegyik tetejére egy késhegynyi nátrium-benzoátot tettem, rá bevizezett celofánt és így zártam le a kupakkal. Nyolc kis üveggel lett, amit beraktam száraz dunsztba. Elég tömény, 10-15x-ére lehet hígítani, a kimaradottal kipróbáltam. Nagyon finom lett.
A gyümölcscentrifugában bennmaradt eperhúst hozzáraktam a lekvárnak valóhoz és ezt is felraktam a tűzhelyre főzni. Nem turmixolta össze simára az epret, hanem darabosra hagytam. Mivel nem vagyok egy türelmes típus aki órákig kavargatja a lekvárnak valót, így a dzsemfix lett bevetve. Ehhez a mennyiséghez 3 zacskó 3:1 dzsemfixet és 0,5 dl folyékony édesítőt tettem főzés közben.
Felrottyanást követően még kb. 3 percig főztem (a dzsemfix zacskó hátulján van leírva, hogy miként kell ezzel az a anyaggal elkészíteni a lekvárokat), majd kis üvegekbe kikanalaztam. Minden üveget lezártam és fejtetőre állítottam, hogy légmentesen lezárja az üvegeket. 12 üveggel lett az eperből és egy kis kóstoló is, nagyon finom lett ez is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése