Samu |
Novemberben jártunk udvaroltatni egy baknál mindkét leányzóval (négy nap eltéréssel), és ennek eredményeként Hercegnő április negyedikén, 149 napra megellett. Akkora hasa volt, hogy azt hittük legalább ketten vannak benne, de végül egy bakocskának adott életet. Mondanom se kell, mindezt hajnalban mikor dolgozni készültünk. Elég hamar lezajlott az ellés, éppen kint bóklásztam mikor mekegésre lettem figyelmes (általában csendben vannak), odamentem akkor láttam, hogy Hercegnő a földön fekszik, berohantam a házba Zolinak szólni, nem telt el öt perc mikor kint voltunk mind a ketten, de addigra már ott volt mellette a kicsi. Szépen lenyalogatta, mint egy gondos anyuka, még vártunk egy kicsit hátha jön a következő, de nem jött hanem a méhlepényt szülte meg. Ekkor otthagytuk őket, külön elzárva egy helységbe nyugalomban, mert rohantunk dolgozni. Mikor hazaértünk csak azt láttuk, hogy összebújva alszanak mindketten :) A keresztségben a SAMU nevet kapta és ugyanolyan csík van a hátán mint Mazsolának :)
Olyan édes, órákig el tudnám nézegetni ahogy kezdi felfedezni a világot. Tudom, hogy kecsketartók közt elég kicsinek számítunk, de legalább annyira izgulok ezért a háromért (még...), míg más egy egész csordáért (nem tudom, hogyan nevezik a kecskesokaságot). Mazsola is mindenórás, őérte még jobban parázok, mert még most fog először elleni, remélem minden rendben lesz vele is.
Itt még egyben kedvenc elfoglaltságával :) |
5 megjegyzés:
Jaj, nagyon aranyos! Jó egészséget a kis kecskecsaládnak:))
Mindig szerettem volna kecskét, de lehet, hogy ez már csak álom marad. Fruzsinának hívtam volna:))
Gratulálok a gyarapodáshoz! Sok örömötök legyen bennük :)
Köszönöm Mindenkinek :)
Nyájnak hívják kecskééknél a sokadalmat... szépek! Ügyesek vagytok.
Köszönöm :)
Megjegyzés küldése