2014. január 5., vasárnap

Most már a baromfik is kapirgálhatnak a szomszéd kertben


Anno mikor hazahoztuk a kecskéket, akkor Zoli megbeszélte a szomszéd bácsival (aki nem lakik ott, lakatlan az egész telek), hogy ott legelészhetnek. Majd mikor a malacok is megérkeztek és nagyobbak lettek, őket is átengedtük. Csak a baromfit nem mertük ott szabadon engedni, mert az elülső kerítésen simán meglóghattak volna, meg elég nagy ez a kert és elég sok hely van rajta ahol el tudtak volna bújni. Nem tudtuk volna őket felügyelni. Így újabb megbeszélés történt a bácsival megengedte, hogy a kert hátsó részét lekerítsük. Ezt már ő is akarta nekünk mondani, hogy a kecskék és a malacok ne járkáljanak előre. Így szombaton Zoli nekileselkedett és a tüzelőnek vett fából ácsolt egy ideiglenes kerítést. Természetesen kapu is van rajta, hogy a tulajdonos hátra tudjon jönni.


Már csak az ól és a fólia közti részt kellett lezárni, hogy ne a mi kertünkbe menjenek be, ide is került egy kerti kapu. Így egy összekötő folyosó jött létre az ólak és a szomszéd kertje közt. Mikor kiengedjük a jószágokat, mindkét végen csak kinyitjuk a kapukat és ők majd eldöntik, hogy mennek vagy maradnak. De inkább mennek. Élvezik ezt a jó időt, és még tudnak is mit legelészni.



Nem nagyon kellett őket noszogatni, hogy átmenjenek. Inkább a kecskéknek volt először furcsa, hogy maguk dönthették el, hogy hova és mikor mennek. Eddig átvezettük őket és csak este jöttek vissza az ólba, most meg kedvükre mászkálhattak a kert és az ól között. De hamar megszokták, olyannyira, hogy Mazsola még rosszalkodásra is adta a fejét. Egy álló rönköt tettünk a kerti kapuhoz, hogy nehogy becsukódjon. Neki természetesen ezt fel kellett döntenie, mert azon szeretett volna álldogálni.


Ezt a helyzetet a baromfik is nagyon élvezik. Jókat fürödtek a poros földön, kapirgáltak egész nap. A gyöngyösök mikor megijedtek valamitől jó sokáig tudtak a nagy téren szaladgálni.  A tyúkok pedig hamar rájöttek, hogy merre van a hazavezető út, mert folyamatosan jártak a tojóládákhoz. Ma már 7 tojásunk volt, egy ideje már nem tojtak, a héten kezdtek el 1-2 darabot folyamatosan adogatni ami kezd felfutni.


Jó lenne ha ez hosszú távon maradhatna így. Meglenne a kertünk amit megművelünk, illetve lenne a jószágnak is egy nagyobb területe ahol jól érzik magukat. Főleg, hogy így elvannak egymás mellett a kecskék, malacok és a baromfik.

4 megjegyzés:

Unknown írta...

Nagyon szépek a jószágaitok.Látszik hogy jól érzik magukat, a tyúkok naponta egy egy tojással meghálálják a gondoskodást.Milyen képszerkesztő programot használsz a képek összerakásához?

Lidike írta...

Na tegnap nem nagyon hálálgattak, egy darab tojást sem találtam az óljukba. Remélem nem valami eldugott helyen gyűjtögetik, mert akkor lesz nemulass :)
Photoscape a program neve amit használok, én ezt az egyet ismerem.

Unknown írta...

Szia!
Had kérdezzem meg, hogy nektek a gyöngyik nem repdesnek el? Nálunk simán átröpülnek a szomszédba, ha jön a tavasz és veteményzeni kezd mindenki nem tudom hogyan oldjuk meg, hogy ne menjenek el a mi területünkről. Van valami ötleted? És még egy kérdés, nem mindig mennek be a helyükre, ti hogyan csalogatjátok be őket?
Köszi, ha válaszolsz!
Eszter'

Lidike írta...

Még pár hónaposak voltak amikor teljesen kinőtt a tolluk, akkor már az ól tetejéről kellett leszedni őket. Mindegyik repült amerre tetszett nekik. Azóta mi vágjuk a szárnyuk tollait, hogy ne tudjanak elrepülni. A többi baromfiét is vágjuk, mert nagy szökős mindegyik. De sötétedéskor, vagy tán még hamarabb már jönnek haza a megszokott helyükre. Nem mondom, hogy nem volt eset mikor hajkurászni kellett őket, de a legtöbb esetben maguk jöttek be az ólba.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...