Egyik este Borsót a kismalacot kerestük, mert hirtelen nem láttuk meg az ólban. Mikor jobban körbenéztünk akkor vettük észre a hátát. A kis aranyos a tojóládák és a nyúlketrecek találkozásánál lévő sarokban a szalma alá fúrta be magát, rajta egy-két japánnal. Valaki jól tud helyezkedni :)
Az egyik cicót a szénaboglyában véletlenül vettem észre, egy fekete folt tűnt fel leginkább nekem. Mikor jobban megnéztem, hát látom, hogy Chowder fekszik édesen a szénában kialakított kis fészkében. Szerintem nem is először, mert már olyan mély volt a fekvőhely. Hát neki is van esze, tudja, hogy hol a legjobb neki :)
Manócskámnak pedig a kedvenc fekhelye természetesen a kezünkben van. Olyan szinten el tud nyúlni, keze-lába lóg a levegőben. Ha közben még a hasát is vakargatjuk akkor aztán még a nyála is csorog. Közben dorombol és a mancsát nyitogatja-csukogatja. Neki ez a kánaán :)
Manócska másik nagy kedvence a kosarak. Amint talál egy üreset abba rögtön belemászik és felveszi a belső alakzatot. Imád bennük aludni. Ha meg nem üres a kosár akkor képes addig bámulni ránk mellette ülve míg ki nem pakolunk. Az biztos, hogy kitartó :)
És a soha nem múló kedvenc, az összegabalyodó macskahalom. Még jó hogy különböző színűek, így meg tudom különböztetni őket :)
1 megjegyzés:
Mindegyik kedvenc egy külön egyéniség - nagyon helyesek :)
Megjegyzés küldése