Jázmin és kicsinyei

Jázminnak, számolás alapján egy pénteki napon kellet volna fialnia. Hát őnagysága erre rátett még két napot, hogy egy kicsit paráztasson minket. Ő már előtte egy héttel eléggé nyugtalan volt, én már be sem mertem menni hozzá. Tudni kell, hogy ő Margarétához és Pipacshoz képest sokkal félénkebb, nemigen engedte, hogy simogassuk, mindenféle emberi közeledéstől fél. Furcsa, mert voltak pillanatok mikor annyira elengedte magát, hogy megtudtam simogatni, ő meg azzal a lendülettel az oldalára is vágódott és a hasát kellett vakargatni, de ez ritkaság számba ment.
A vasárnapi napon többször is benéztünk hozzá, de semmi. Kint feküdt a vályúnál, én már attól féltem, hogy oda fog elleni. Kettő felé Zoli kiabál nekem, hogy menjek ki, mert mutatni akar valamit. Hát már nyolc csöppség cumizott a mama hasánál :) Két óra hosszáig nem néztünk felé, ezalatt megfialt és tisztára voltak nyalva a malackák, és nem éjszaka történt mint a másik két kocánál.

Most vasárnap voltak két hetesek a kicsik. Nagyon mozgékonyak és szépen gyarapodnak, és nem pusztult el egy sem. Csak az anyjuk annyira félti őket, hogy egyszerűen nem merek bemenni hozzájuk. Zoli is csak annyit volt bent eddig, hogy kitakarítsa az ólat, de párszor már majdnem megharapta a malac. Pedig előtte ilyet sosem csinált, jobban félt tőlünk. Egyenlőre még nem gondolkozom azon, hogy hogyan fogjuk leválasztani a kicsiket, biztos érdekesen fog az is alakulni.

Hétvégén óltakarítás közben az egyik kis csíkos Zoli lábai közt próbált kilógni a nagyvilágba, az utolsó pillanatban sikerült a farkincájánál fogva megfogni. Nagyon cukika, nem is visítozott csak kíváncsian kémlelt minket. Biztos reménykedett, hogy kint maradhat egy kicsit :) Szerintem hétvégén már őket is kiengedjük egy kicsit legelészni.