Minden napra házikenyér, hatodik és hetedik hét

Már jó két hete készítettem házi csirkemáj pástétomot, csak zárójelben jegyezném meg, hogy isteni volt :) Négy margarinos dobozzal sikeredett, ezért Zoli kérte, hogy bagettet süssek inkább, mert azzal vinné a munkahelyére. Limaránál lévő egyszerű bagett recept alapján készítettem hármat, melyeket sütés előtt magokkal szórtam meg. A neten elég sok videó kering a bagett formázásával kapcsolatban, én is csak rákerestem.

Csak, hogy a kenyér se maradjon ki, mindjárt kétféle kovászt készítettem elő még a sütés előtti este. Az egyik egy zürichi kenyér Katica konyhája blogról. Ezt a kenyeret próbáltam veknire formázni, de ezen van még bőven gyakorolni valóm. Nekem a kisült kenyeremnek nincs olyan szép formája :(. Itt egy képes leírás a formázásról, itt meg egy videó ahol Limara mutatja meg a kenyérkészítést, formázást.

A másik kenyér pedig a kenyérsütős facebook csoport egyik tagjától származik, ez az Ilkó János féle pityókás kenyér. Ezt a csoportot mindenkinek csak ajánlani tudom, rengeteg kép és recept található és sok segítség, már körbenézni is érdemes.

A kenyér készítése előző nap este kezdődik:

• 300g BL80 liszt (kenyérliszt)
• pici só
• 1 ek olaj
• 200g langyos víz
• 10g élesztő

Ezekből a hozzávalókból összeállítottam egy tésztát (gyors kovásznak is nevezhetjük), majd letakarva a konyhapulton hagytam reggelig pihenni, kelni. Másnap reggel folytattam a kenyér összeállítását:

• 500g BL80 liszt
• 100g graham liszt
• 10g élesztő
• 250g langyos víz (vagy a krumpli főzőleve, vagy savó)
• 200g főtt burgonya
• 2 ek olaj
• 2 kk só
• plusz az előző esti kovász

Kenyérsütő géppel megdagasztottam a tésztát. Kilisztezett kelesztőtálba átraktam majd duplájára kelesztettem. Ekkor megint átgyúrtam és cipóra formáztam amelyet a sütőpapírral bélelt vajlingomba raktam és újrakelesztettem. A sütőt előmelegítettem 230 fokra, a kenyeret pedig bevágtam, körbe a kerületén végigvágtam majd a tetejére egy kalászformát rajzoltam. Lepermeteztem vízzel a kenyeret, fedő híján tettem a vajlingra egy sütőpapírt és azt letakartam alufóliával. Így sütöttem 15 percig, majd visszavettem a hőt 180-200 fokra és így további 45 percet. Az utolsó negyed órában levettem a fóliát és a sütőpapírt a tál tetejéről és úgy sütöttem tovább, hogy a kenyér megbarnuljon. Mikor elkészült akkor rácsra tettem ki hűlni és bespricceltem vízzel amitől a kenyér elkezd cserepesedni.

Múlt hétvégén úgy volt, hogy nem sütök semmit mert a fagyasztóban elég sok minden kenyérféle volt még. De éppen akkor csináltam meg az utolsó adag kecsketejből az ízesített sajtokat és volt kb. öt liternyi tejsavóm. A tejsavó élettani hatásáról nagyon sok minden jót olvastam már, és a felhasználásának többféleségéről. Az egyik ilyen, hogy kenyerek készítésekor a folyadékot teljes mértékben le lehet cserélni savóra. Gondoltam készítek egy sima kenyeret mindenféle flancos hozzávaló nélkül.
Hozzávalók:

• 1 kg liszt (nekem most sima lisztem volt itthon)
• 6 dl folyadék (jelen esetben tejsavó)
• 2 kk só
• 5 dkg élesztő

A meglangyosított folyadékban feloldottam az élesztőt, majd hozzáraktam a lisztet és a sót és a kenyérsütőmben megdagasztottam a tésztát. Nekem kellett még hozzá 2 evőkanál liszt, hogy ne legyen ragacsos a tészta. Még kézzel átgyúrtam és kilisztezett kelesztőtálba átraktam majd 30 perc után megint átgyúrtam, majd kelesztettem tovább. Újabb 30 perc múlva megint átgyúrtam és cipóra formáztam amelyet a sütőpapírral bélelt vajlingomba raktam és újrakelesztettem. A sütőt előmelegítettem volna 230 fokra, de itt ütött be a ménkű, mert a sütő nem akart begyulladnia. Nem volt mit tenni, bepróbálkoztunk a nyári konyhában lévő régi sütővel, hála sikerült begyújtani, de mivel nem nagyon jó a sütője így nem sok jóra számítottam. A kenyeret bevágtam, körbe a kerületén végigvágtam majd a tetejét berácsoztam. Lepermeteztem vízzel a kenyeret, fedő híján tettem a vajlingra egy sütőpapírt és azt letakartam alufóliával. Így sütöttem 45 percig, majd levettem a fóliát és a sütőpapírt a tál tetejéről és úgy sütöttem tovább, hogy a kenyér megpiruljon. Hát egy picit jobban megpirult a kelleténél, az alja fekete is lett mint a kemencés kenyérnek. Ekkor Zoli elkezdte ütni egy fadarabbal az alját és előtűnt a piros rész :) Mikor elkészült akkor rácsra tettem ki hűlni és bespricceltem vízzel amitől a kenyér elkezd cserepesedni.Már magának a dagasztott tésztának teljesen más volt a tapintása, sokkal selymesebb és simább volt.

Mivel a sütő problémája még mindig fenn áll (de már szerelőt sikerült kerítenünk), így ezen a hétvégén elmarad a kenyérsütés. Sajnálom, mert már kezdett hétvégi programmá átalakulni. De hála van annyi kenyér a fagyóban, hogy nem kell vennünk :)