Malackavágás kényszerből

Kényszerből mert még nem volt itt az ideje, még kicsi volt a vágáshoz. Szegénnyel már hetek óta kínlódtunk, a vaddisznó csíkos Katicával. Az állatorvos szerint bélgyulladása lehetett, ki volt fordulva a nemi szerve. Az orvos azt ajánlotta első körben, hogy az ételébe keverjünk almaecetet, hátha ez rendbe hozza. Három hétig próbáltuk így kezelni, de nem történt változás. Így azt javasolta a doki, hogy inkább vágjuk le, mert ha be is gyógyszerezi nem sok esélye lesz, hogy rendbe jön, így pedig még valamilyen szinten hasznosíthatjuk. Sajnáltuk szegényt, de azért azt is figyelembe kellett venni, hogy ha elérte volna a megfelelő súlyt akkor mindenféleképpen levágtuk volna. Így szombaton megtörtént az esemény.

Én már csak akkor mentem ki mikor már leszúrta. Utána mindenbe segítek, de ezt az egyet nem bírom végignézni. Ugyanez a helyzet mikor valamilyen baromfit vágunk, megkopasztom, szétszedem, de a leölését megnézni sem bírom.
Mivel még elég kicsi volt, ezért arra döntöttünk, hogy részeinek megfelelően daraboljuk (comb, oldalas stb.) de a szalonnát és a bőrt ezeken a részeken rajtahagyjuk. Így azért nagyobb darabokat szeltünk, sütni majd jó lesz.

A belsőségből végül három nagyobb szál (a boltban kapható bél egy darabjának a teljes hossza, nem vágtuk meg) hurka lett. A húsok és a hurka is bekerült a fagyasztóba, várják a sorsukat. A körömből, farokból fülből pedig kocsonyát készítettünk. Na nem csak ennyiből, a tavaly vágott disznónak is megvoltak eme részei, úgyhogy azokat kivadásztam a fagyasztóból és délután még ezt is megcsináltuk.