2015. április 28., kedd

Kecskeellések kis portánkon

Itt még minden csaj pocakos

Egy kivételével az idei ellések simán lementek. Természetesen megint nem láttuk egyiket sem, vagy nem voltunk itthon, vagy pedig olyan halkan és olyan hirtelen történt, hogy észre sem vettük.
A sort Hercegnő, a főnökasszony kezdte, március utolsó napján egy ikerpárnak adott életet. Lehetett látni rajta, hogy azon a napon valami lesz, mert a cicije megtelt tejjel illetve már nem nagyon akaródzott neki talpon lenni, inkább heverészett. Ugyanerre a napra időzítette Pannika is az ellést, ő is inkább már csak heverészett. Ezen a napon nehéz szívvel indultam el a munkába, mikor Pannira reggel ránéztem az volt az első gondolatom, hogy otthon maradok, mondtam is Zolinak, de ő lebeszélt róla, hogy úgyis tudják, hogy mit kell csinálni, nem lesz velük semmi baj. Napközben többször hívtuk Józsi bácsit, mivel megkértük, hogy menjen már át és nézzen már rájuk. Mikor hazaértünk délután akkor azzal fogadott minket, hogy Panninak halva született a kicsije, ő húzta ki belőle, ő is már így talált rájuk, mert délben el kellett mennie és csak délután három körül tudott legközelebb átjönni hozzánk. Még ott volt a kicsi, szép, kifejlett kecske volt. Szerintem nem halva született, hanem rajta maradhatott a burok és belefulladt. Na, ekkor fogadtam meg, hogy bármikor azt érzem, hogy otthon kell maradjak akkor úgy is fogok tenni. Szegény Panni meg csak kereste, hívta a kicsijét, majd megszakadt a szívem :( De nagy kesergés közepette pedig Józsi bácsi ellőtte a poént, hogy Hercegnőnek pedig ikrei ellettek. Nekünk sem kellett több, már bent is voltunk nála. Az egyik fehér alapon hátán fekete csíkkal míg a másik pedig hófehér mint az anyukája. Ők már szépen fel voltak száradva. Mivel Panninak nagyon feszült a tőgye így megpróbáltuk alárakni az egyik gidát, hogy leszívja, addig hagyta is míg fogtuk mindkettőjüket de amint elengedtük őket elzavarta a kicsit, tudta, hogy nem az övé. Így feladtuk ebéli törekvésünket és megfejtük. A leszűrt tejet lefagyasztottam, mert ebben az úgynevezett föcstejben van minden olyan anyag benne ami egy újszülött gidának az életben maradáshoz szüksége van és újabb rossztól tartva (ha valamelyik anyának ellés közben valami baja történne) inkább elraktam.

Panni az ellés reggelén



Hercegnő és a gidái

Másnap, április első napján úgy értünk haza a munkából, hogy a többi kecske egyben volt. Így mindenki ment és csinálta a dolgát. Este felé aztán Zoli berontott a lakásba, hogy gyorsan adjak neki valami törlőrongyot, mert leellett az egyik kecske. Mikor kirohantam akkor látom, hogy Mazsola az (Hercegnő első szülötte) és neki is ikrei lettek egy világos (tiszta anyja) és egy sötétebb barna. Előtte kb. fél órával néztünk rájuk, semmi különöset nem vettünk észre, kérdeztem is Zolit, hogy mit látott, de megint semmit, ő is már csak a kicsikkel együtt találta Mazsolát, mert ment a jószágokat elrendezni. Segítettünk megtörölgetni mert azért este már hűvös volt és beraktuk az egyik ideiglenesen kialakított bokszba őket, hagy legyenek nyugalomban. Megvártuk míg látjuk, hogy szoptak majd mindenkit elrendeztünk és mi is mentünk be a házba.

Mazsola és a gidái

Ezután következett pár nap nyugalom, vagyis inkább fél nyugalom. Vagy azt lestük, hogy a meglévő gidák rendben vannak, vagy azt, hogy a többi anyával mi a helyzet. Mígnem eljött húsvét vasárnapja. Ekkor már itt volt Géza bácsi is, Zolival betonoztak és a kertet rendezték én meg főzőcskéztem és óránként rohangáltam a kecskékhez ellenőrzésre. Na egyik alkalommal látom, hogy valami lóg ki Kormosból, burokdarab vagy köldökzsinór (na ennyire azért nem értek hozzá), kiabáltam is a fiúknak, hogy jöjjenek gyorsan mert ellünk. Rá pár pillanatra megmozdult Kormos és a takarásából a szemem elé került két kis csíkos hátú gida. Sikerült úgy leellenie mellettünk, hogy észre sem vettük, pedig tényleg valamelyikünk benézegetett folyamatosan. Ő már eddigre külön volt rakva egy bokszba így nem kellett pakolgatni csak átszellemülten bámulni :)

Kormos és a gidái

Ezzel a nappal zárult az a két hét amikor is le kellett volna elleniük a kecskéknek, vagyis anno Sodri nálunk itt töltött két hetéhez képest öt hónap telt el. Négy kecske túl volt az ellésen, de Lili (Mazsola lánya, tavaly nálunk született) még egyben volt. Na ekkor két variáció fordult még meg a fejemben. Mivel Sodrit január közepén visszahoztuk még két napra, így ha akkor esett meg akkor június közepéig itt már nálunk nem lesz ellés. A másik az, hogy a tavaly elcserélt bak, Szépfiú lehetett a párja, mivel mikor Sodri első körben hazament akkor a mi bakunkat visszaengedtük a lányok közé. Na ebben az esetben semmi fogalmunk nem volt az ellés időpontjáról. Így telt el kilenc nap, reggel lestük Lilit, hogy produkál e ellésre utaló jeleket de semmi. Elérkezett április 14-e, ez a reggel is úgy telt mint a többi, Lilinél semmi jele az ellésnek így elmentünk dolgozni. Mikor délután hazajöttünk és mentünk az ólakhoz ellenőrizni hát Lilit nem láttuk és nem is jött elő. Gyors bementünk a baromfik óljába, hát ott volt bent egy kis gidával akit már félig megszárított. Segítettünk neki és a gidának is, hogy szopjon. Igaz akkor hirtelen megijedtünk mert semmi tejet nem éreztünk a cicijébe, Zoli próbálta is fejni de nem jött belőle semmi. Gyors megetettük abrakkal és korpával Lilit, én olvasztottam ki egy kis föcstejet amit anno Pannitól fejtünk le és cumisüvegből próbáltuk a gidába tukmálni. Fél óra kínlódás közepette mikor megfogtam Lili cicijét éreztem, hogy meg van duzzadva, a gidát gyors ráraktuk és cumizott ezerrel. Ezek után kaptak külön bokszot és figyeltük, hogy tényleg szopik e. Na úgy néz ki, hogy itt a páros másik fele a mi Szépfiúnk volt :)

Lili itt még egyben :)

Lili és a gidája



1 megjegyzés:

Muskátli Büfé írta...

Az ilyen történeteket szeretem, amiben ha van is rossz, az az elején gyorsan megtörténik és utána már csak sok-sok boldogság és happy end! Gratulálok a szaporulathoz;ügyesek voltak a lányok!!!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...