Második Sütikommandó, de csak félig-meddig

 
Anno az első Sütikommandó nagyon jóra sikeredett, a lányok jól érezték magukat és sokféle finomságot sütögettünk. Így év végén megint elhatároztuk, hogy újra összejövünk, de most már egy "fiús" résszel kibővítve a programot. Ekkora lett kész a kemence (vagyis olyan állapotban volt, hogy lehetett benne sütni), mindenféleképpen ki szerettük volna próbálni, így a fiúk megbeszélték, hogy malacot fognak sütni. Karácsony előtti vasárnapra hirdettük meg az eseményt, hajnaltól késő estig.
Azon a héten sikeresen becsípődött a derekam, eléggé lestrapált állapotban voltam már vasárnapra. Míg vártuk, hogy beszállingózzanak a vendégek (eléggé szétszórtan érkeztek) addig gyors begyúrtam egy krumplis pogácsát. Míg kelt addig bekavartam három adagot a tavaly is készített pöfeteg kekszből, közkívánatra mert mindenkinek nagyon ízlett már anno is. Mire megérkezett az első eresztés éppen kész lettem a pogácsákkal, pont az utolsó adagot sütöttem. Már segítséggel, Bia és Lili baba, kisütöttük a pöfeteg kekszeket. Ekkora érkezett meg Fruzsi és Brigi a párjával. Fruzsi hozott egy almás-diós kavart süteményt magával (ezt még otthon készítette el), megjegyzem nagyon finomra sikeredett. Mivel Brigi barátjáról kiderült, hogy lisztérzékeny, így neki készítettünk egy gluténmentes kavarós süteményt, hogy azért ő se maradjon ki a jóból. És itt abba is maradt a Sütikommandó része, én a derekam miatt nem is bántam mert eddigre már megint nagyon beállt. Ezért is lett csak félig-meddig Sütikommandó, inkább mindenki ment ki malackázni a fiúkhoz.

Krumplis pogácsa

Gyömbéres-vaniliás crackle chocolate cookies

Fruzsi almás-diós kavart sütije

Szabinak sütött gluténmentes kavart süti dióval és mazsolával

Tamás barátunk már zöld hajnalban megérkezett hozzánk, mert Zolival ők vágták le a két kismalacot amit sütésre szántunk. Közben pedig elkezdték fűteni a kemencét is. Annyira friss volt még a kemence, hogy az ajtókat Zoli még előző este készítette, de ennek is van még valami híja.

Mivel még nagy méretű tepsink sincs ami kemencébe való (aranyárban akarták elkészíteni, ezért inkább Zoli arra döntött, hogy majd ő maga fogja megcsinálni, majd ha lesz rá egy kis ideje), így az egybe malacsütés el lett vetve, inkább nagyobb darabokra vágták és úgy sütötték meg. Köretnek savanyú káposztát és krumplit tettünk be még sütni a kemencébe. Így elsőnek nem is volt olyan rossz, de azért van még mit gyakorolni :) A maradék süteményből és malacsültből mindenkinek pakoltam útravalót távozáskor, így sütemény szempontjából majdnem minden elfogyott. Az a lényeg, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, úgyhogy következő évben, vagyis már idén szerintem újra Sütikommandó, de azért már komolyabban fogjuk venni, addig is receptvadászat. Kezd egy hagyomány kialakulni :)

Fő minőségellenőr :)