Egy héttel a jégeső után

A kert kezd egy kicsit magához térni. Igaz elég megtépázott szegényke. A levelek megtépkedve, a kis gyümölcsök megütődve, a palánták jó része elpusztult.

Ezért hétvégén a piacon vettünk palántákat, paprikát és paradicsomot. A héten vetőmagok után is kujtorogtam, az összes nagyáruházban eltűntek a magok. Végül egy gazdaboltban sikerült vennem cukkinit, patisszont, laskatököt és salátákat. A tökféléket tejfölös poharakban ültettem el szombaton és bekerültek a fóliába.

Kint a kertben a jég az epret teljesen elverte, csak annyi maradt meg ami bent volt a fóliában. Erről sikerült fél tányérnyi termést leszednem. Nagyon finomak lettek, kár, hogy nem lesz olyan  mennyiség mint tavaly, akkor még pár zacskóval a fagyasztóba is került.

A fű az elmúlt heti eső hatására szépen megnőtt a baromfik legnagyobb örömére, mert Zoltán rászabadította őket. Nem is nagyon hittek a szemüknek amikor kitárult előttük a kapu, úgy kellett kihajtani őket mert csak bambulásztak. Bezzeg visszamenni már nem nagyon akaródzott nekik :)

 

Két japán alatt kikeltek a tojások. Az egyiknek nyolc kicsije lett, de az egyik rá pár napra elpusztult.  A másik alatt csak négy tojásból keltek ki a kisjapik. Közben másik három is elült, az egyik ládában ketten vannak, biztos nem szeretnek egyedül lenni. Ja és a néma kacsa is üldögél még a tojásain.

Megkecskésedtünk

Említettem már, hogy egyik este észrevettem a kertvégi szomszédnál rohangáló kecskéket. Kiderült, hogy ők eladóak, csak a szomszéd faluban lakó szülök a gyerekekhez átvitték őket legelészni. Na jó pár estét átbeszélgettünk Zoltánommal és végül arra a döntésre jutottunk, hogy belevágunk. Nem kecsketenyészetet akarunk létrehozni, hanem csak a tejük miatt tartanánk saját felhasználásra. Meg annyira aranyosak! Lehetne sajtot, túrót, joghurtot és kefirt is készíteni, na nem ennyi kecskéből természetesen. Maximum négyben gondolkozunk. Így vasárnap délután átmentünk értük a szomszéd faluba (addigra hazakerültek), természetesen még a jégeső előtt.
A mama a Hercegnő nevet kapta, a kicsijét (ami nagy örömömre gödölye) pedig Mazsolának keresztelték el. Gondolkodtam a névváltoztatáson, de még semmi frappáns nem jutott eszembe (talán a Fiorella a mamának?).

Hercegnő

Mazsola

Átmenetileg abban az ólban lettek elszállásolva ahol a vadkacsák voltak. Már régóta nem tojt tojást és nem is akart elülni, így átköltöztettük őket a japánokhoz. Tettünk alájuk szalmát és Zoli gyorsan eszkábált a falra nekik egy etetőt. Illetve átvittük nekik az egyik itató vályút. Még eléggé bizalmatlanok, félénkek. De azért hagyták magukat megsimogatni. Remélem hamar le tudom kenyerezni őket, már bepróbálkoztam répával, az nem jött be, ma reggel a kockára vágott alma már nyerő volt. Azt hiszem rendesen el lesznek kényeztetve ha rajtunk fog múlni.

Az ott nem lakó szomszéd kölcsönbe ideadta a portáját, lekaszálhatjuk a füvet és kiköthetjük oda a kecskéket legelészni. Na ezt tegnap este kipróbáltuk. Kikötöttük a mamát, a kicsi meg csak bóklászolt mellette. Na Hercegnőnek nem nagyon tetszett ez a kötél téma, lehetséges, hogy eddig szabadon tudott legelészni, mert körbe kerített helyen voltak. Pedig jó volna ha hozzászokna, mert egész nap egyedül lennének és csak félnék, hogy elkódorognak ha nem lesznek kikötve. Ezen még dolgozunk. Már próbálkoztunk a fejéssel is. Mivel még együtt vannak a kicsi napközben megissza a tejét, de este azért már sikerült 2-3 dl megszereznünk. Zoliéknál gyerekkorában volt tehén, így neki volt már tapasztalata fejésügyben, de azért bele kell ebbe jönni. Én még nem próbáltam de eljön ennek is az ideje. Az a jó, hogy a mama engedi, hogy megfejjük. A tej nagyon finom, édesebb mint a tehéntej. Már nagyon várom, hogy legyen annyi, hogy elkészíthessem az első sajtomat, addig is előtanulmányokat végzek sajtgyártás ügyileg a neten.

Közben Zoli elkezdte nekik az ól építését. A japánok ólja melletti kertrészből lesz leválasztva a terület. Terv szerint a japánok óljával össze lesz építve (a kisjapik költöznek majd tovább), lesz nekik kifutójuk és egy szénatárolót is ki kell alakítani. Hát munka mellett ez jó pár hetet igénybe fog venni. Az épülő ól helyén eddig ott volt az egyik komposzt, na az el lett hordva a kert hátsó részébe, egy kisebb része pedig be lett rotációzva a kertbe (ez még két hete történt). Hétvégén az alapot el is kezdte ásni.

Bárcsak ne jött volna az eső

Már olyan szép volt a kertünk, meg is dolgoztunk érte. Az elmúlt 5-6 hétben (olyan sok ideje, hogy már követni sem tudtam) egy csepp, annyi eső sem esett, így minden nap munka után locsoltunk ameddig be nem sötétedett. Sokszor reménykedtünk, hogy hátha most, de mindig elkerült minket. De nem hagytuk magunkat, kapáltuk a gazt (annak bezzeg nem kell eső), a májusi salátát már ettük, olyan szép nagyra nőtt, a hagyma és a zöldborsó már lábszárközépig ért. Kiültettük a tököket és az uborka palántákat is. Vennünk kellett paradicsom, paprika és padlizsán palántákat (a fóliában nem nőttek meg magról, biztos a nagy meleg miatt), azok is a helyükre kerültek. A fű már kezdett pofásodni és a fűszernövények gyönyörű bokorrá nőttek (amik már tavaly is a földben voltak). Csütörtökön levendula palántákat is vettünk amik a kerti kis út mentén lettek elültetve.

És akkor ma 1 óra alatt minden romba dőlt. Egy kis gyenge záporral kezdődött minden, még beszéltük is Zolival, hogy ez a kis eső nem sokat fog a földnek jelenteni. Egyszer csak valami nagyon elkezdte verni a tetőt és egy pillanat alatt a kis zápor átváltott ömlő esőbe és ránk szakadt a jég. Megrökönyödve álltam a hátsó ajtónál, meggy nagyságú jég zuhogott és percek alatt beterített mindent. Én még ilyet csak a tévében láttam a híradóban, sosem gondoltam, hogy velünk is megeshet, mert minket minden ilyen elkerült állandóan. Percek alatt beterítette a jég a földet, minden fehér lett. Negyedórát vagy félórát tartott, nem tudom, teljesen készen lettem. Mindent szétvert amit csak tudott. Ha nem látom a saját szememmel, el sem hiszem. A jég nagy részét a zuhogó eső elmosta.

Nem tudjuk még, hogy mi minden pusztult ki, mennyit tud kiheverni a kert. Gondolom az elkövetkező napokban hetekben minden kiderül. Illetve amit látunk, hogy már nem menthető azt valahogy pótolni kell valahogy.

Április végén a kert

Na csak eljutottam ehhez a bejegyzéshez. Az történt, hogy kedden dolgoztunk utoljára és bevittem magammal a fényképezőgépet, amit természetesen bent is felejtettem és rajta volt az összes kép. Nagyon örültem ennek az extra hosszú hétvégének, nagyon sok mindent sikerült megcsinálnunk, de még maradjunk április végénél.
A virágos kertben sok minden történt. Mikor kiköltöztünk összesen 6 mályvafánk volt, fehér és ciklámen színűek, ebből tavaly már egy kipusztult és most az a melletti is elhalt. Olyan szépek ezek a fák amikor virágoznak, nem értjük mi lehetett a gond, de az már egy jel, hogy két egymás melletti pusztult el. Gyökerestül kiszedte Zoli a helyéről és tüzelőnek fel lett aprítva. Illetve az elültetett kis fenyőt is ki kellett szedni, mert az összes tűlevelét ledobta, teljesen kopasz lett. Úgy látszik nem bírta a hűsölés után a hirtelen jött nagy meleget.

A megmaradt mályvafák szépen hozzák a leveleket

A futórózsák még nem virágoznak, de már levélbe borultak. Tavaly kaptunk gyöngyvirág hagymákat Józsi bácsiéktól, azok is szépen kibújtak. Az orgona és a liliomfa is virágba borult. Elől a kis virágos kertemben  a tulipánok már el is virágoztak. Felfedeztem három lila színűt, sem Zoli sem én nem emlékszünk, hogy hogyan kerültek oda, egy biztos, hogy tavaly még nem voltak. Mindkét fügebokor levélbe borult, ez az első év, hogy nem fagytak el, remélhetőleg idén már termést is tudok róla szedni.

Futó rózsa

Gyöngyvirág

Liliomfa

Orgonafa

Nem tudom milyen fa, bokor

Kis virágos kertem a már elvirágzott tulipánokkal

Fügebokor, az egyik túlélő

A vadkacsáknak készítettem egy pancsolómedencét, tettem elé nekik betonlapot és téglát lépcsőnek. Kellett egy kis idő mire rájöttek, hogy hogyan tudnak bejutni a pancsolókádba. Úgy lubickoltak benne mint a kisgyerekek, öröm nézni őket közben :)

Látszik, hogy használva van, szép nagy tócsát csináltak már

A betonkeretben lévő fűszernövények kezdenek a hideg tél után magukhoz térni, meghozták az új hajtásaikat a gyökerekről és törnek az ég felé. A kaspókba ültetett fűszerek egyike másika már megmutatta magát, vagy legalábbis valamilyen gaz kibújt, de a leszúrt faágak amik a magok zacskóit tartják azok bezzeg levélbe borultak. A majoránna és a metélő zeller nem nagyon akar kibújni, úgy vagyok már vele, hogy ha pár héten belül semmi akkor nem is kínlódok tovább velük, van helyettük más.

Kakukkfű, tárkony, zsálya stb. van elültetve a betonszegélybe

A petrezselyem már előbújt de a zeller nem akarja azt amit én

Az elvetett fűmagot töretlenül locsolgatjuk, hát nem tudom mi lesz ebből az idén. Vékonyka, ritkás és vannak foltokban helyek ahol ki sem nőtt. Nem hiszem, hogy már az idén szépséges gyepünk lesz.

A fóliában ami tejfölös poharakba lett elültetve abból minden palántának való kinőtt, de ami a földbe abból alig alig valami. Pedig a fű és a kert mellett ezt is töretlenül locsolgatjuk. Tavaly ilyenkor olyan csodálatos palántáink voltak már, most meg mehetünk a piacra, ha valamit ki akarunk ültetni a kertbe. Se paprika, se paradicsom de még a padlizsán sem bújt elő.

Kint a kertben a hagyma és a zöldborsó növekszik továbbra is. A fólia köré elültetett saláták is láthatóan megindultak. Az idén elvetett sóska is bújik kifelé, de a március közepi hóviharos idő előtt elültetett magokból nem nagyon akar semmi sem kibújni. A céklából is csak párat találtunk, pedig hat sor is van ültetve, bár tavaly is eléggé gyér volt a termés belőle. A torma szépen zölddel, egyenlőre az rendben van. A menta és a csicsóka az burjánzik ezerrel, az eper már kint is virágzik és a köves út melletti fűszernövények is szépen bokrosodnak. A spenót még nem nagyon mutatta meg magát, de tököt azt bezzeg minden felé találunk, úgy elhordta a magját, nem győzzük kihúzgálni, mert ha a földben hagynánk az egész kertet beborítanák nyárra.

Bal oldalon saláta, jobbra a kerítés mellett málna, alatta a kerítés tövében pedig a sóska

A fólia mellett a másik oldalon megint saláta, amellett pedig azok amik nem nagyon akarnak előbújni, csak a gaz mutatja magát

Fent sóska amit már lehetne szedni, alul egy kis fokhagyma

Hátul menta, előtte eper

Csicsóka

A két tormaágyásunk

A torma zöldje már kibújt

Hátulról a kertünk

A kert végében a két csicsóka ágyás. Mi is esszük de a baromfi is szereti

Az előtűnő tökök

A zöldborsó és a hagyma

A kerti kis út melletti fűszerbokrok