Házi készítésű ételízesítő

Már nagyon sok helyen olvastam ennek elkészítéséről. Két fajtája is kering a neten. Az egyik az úgymond a nedves verzió, amikor a felaprított zöldségeket húsdarálón ledarálják, majd hozzáadott sóval üvegekbe rakják és mehet is a kamrapolcra. A másik esetben pedig a zöldségeket nagyon vékonyra szeletelik, kiszárítják (több lehetőség is van erre, aszalógép, sütő és a napfény) és összedarálják. Én az utóbbival kezdtem a kísérletezésemet, ez az első alkalom, hogy ilyet csináltam.
Végül is az aszalógéppel történő szárítás mellett maradtam. Az az igazság, hogy az öt macskám mellett nem mertem volna egész napokra kint hagyni több tálcányi zöldséget, mert a kíváncsiságuk az egeket veri. Zoli pedig még nem ért rá nekem aszalókeretet csinálni (pedig már öt darabra leadtam nála a rendelést), így a napon szárított verzió majd csak jövőre lesz kipróbálva.
Az alapkoncepcióm az volt, hogy amit a kertben találok abból fog készülni. Először leszedtem egy-egy csokor petrezselymet és zellerlevelet. A szárakról ledaraboltam a leveleket, öt tálcával került az aszalógépbe. Mivel nagyon vékonyak ezek a levelek, ennek aszalása elég hamar, pár órán belül meg volt, zörögtek a levelek mikor kipakoltam azokat egy tálba.

Zeller zöld aszalás előtt

Petrezselyem zöld aszalás előtt

A már megaszalt zöldek, az illat csak úgy terjengett a lakásban

Ezek után következtek a zöldségek. Folyamatosan hordtam fel ezeket a kertből, pucolás után a gyaluval nagyon vékonyra felszeleteltem és tettem őket az aszalóba.

Gyökér aszalás előtt

Zellergumó aszalás előtt

Sárgarépa aszalás előtt

Vöröshagyma aszalás előtt

Fokhagyma aszalás előtt

Lila hagyma aszalás előtt

Paprika (sárga, piros és zöld) aszalás előtt

Karalábé aszalás előtt

Állandóan nézegettem, hogy már mi készült el a gépben és folyamatosan szedegettem ki, majd pakolgattam bele a még aszalandókat. Olykor a tálcákat is cserélgettem, a lentieket feljebb raktam, a felsőket meg lentebb. És csak akkor aszaltam mikor otthon tartózkodtam, mert ha sokáig van a gépben az aszalandó termék, egy idő után képes megégni. Estére is inkább csak a felső 3 tálcára raktam zöldséget, az alsó kettőt üresen hagytam. Az elkészült aszalványokat egy tálcán gyűjtögettem.

Felül jobb oldalon a zöldek, bal oldalon pedig a parika

Bal oldalon a gyökér és a zellergumó, mellette a sárgarépa, mellette felül a vöröshagyma, alatta a karalábé, az alatt a lila hagyma és lent a fokhagyma, jobb szélen pedig a paradicsom. A paradicsom már meg volt aszalva, most is vár egy adag, hogy olajba kerüljön

Az így kapott zöldségeket jól összeforgattam. Zoltánom jöttében mentében mindig belemarkolászott és csak úgy magában majszolta, nagyon bejött neki. De az illat sem volt akármilyen.

Az összeforgatott zöldségek a zöldek nélkül

Így még szebb látványt mutatott, lehet jövőre csinálok egy adagot ami nem lesz összedarálva

Először késes robotgéppel próbáltam volna összeaprítani, de az meg sem kottyant neki. Ekkor bevetettem a békebeli kávédarálónkat, na ezzel már sikerült porrá őrölni, de azért hagytam benne nagyobb darabokat is.

A békebeli kávédaráló

Mikor az egészet ledaráltam akkor hozzákevertem az összetört zöldségleveleket illetve tettem még hozzá két evőkanál sót is. Ennél többet nem is akartam, majd az étel külön lesz sózva amibe ez az ízesítő bele fog kerülni.

Összesen 424g lett az ízesítőm

Majd egy jól záródó csatos üvegbe raktam az egészet és bekerült a spájzba a helyére. Hétvégén lesz a főpróba, Zolikám egy jó kis tyúkhúslevest rendelt tőlem :)

A színe lehet, hogy nem olyan mint a napon érleltnek, de az illata és az íze mindennel felér :)

Összegezve a következő mennyiségek kerültek bele:

• 1 csokor zeller zöld
• 1 csokor petrezselyemzöld (nekem van ültetve külön metélő petrezselyem, abból vágtam le)
• 5 db közepes-nagy gyökér
• 1 nagy zellergumó
• 9 db közepes-nagy sárgarépa 
• 8 kisebb fej vöröshagyma
• 1 fej fokhagyma
• 2 fej lilahagyma
• 1-1 db nagyobb piros, zöld és sárga paprika
• 1 nagy fej karalábé
• 8 db paradicsom
• 2 evőkanál só

Azt hiszem még idén csak elteszek a nedves verzióból is egy kisebb adagot, csak az összehasonlítás végett is.

Sült padlizsán paradicsommal és mozzarellával, újragondolva

Egy már korábban elkészített finomságot gondoltam újra. Alapvetően ugyanazok az alapanyagok, csak másképp összerakva.

Hozzávalók:

• 2 db padlizsán
• 6 db kisebb paradicsom
• 2 cs mozzarella sajt

A paradicsomokat és a sajtot felkarikáztam. A padlizsánok két végét levágtam, majd pedig hosszában legyezőszerűen több helyen bevágtam úgy, hogy a keskenyebb végén egyben hagytam.

Az elsőnél még teljesen átvágtam a padlizsánt, a másodiknál már az csak bevágtam, kis zsebeket kialakítva, hogy a sajt ne folyjon ki belőle. Egy ecset segítségével ezeknél a bevágásoknál a zsebeket olajjal kikentem, sóztam, borsoztam. Minden zsebbe tettem annyi paradicsomot és sajtot, amennyi belefért.

 Mikor már a jénaiban feküdtek megkentem a tetejüket olajjal amibe előzőleg bazsalikomot és petrezselymet daraboltam és megint sóztam, borsoztam. Előmelegített sütőben kb. egy órát sütöttem. Egyszer-kétszer azért ránéztem és ha nagyon száraznak tünt a padlizsán akkor átkentem még olajjal.

Isteni finom lett, és kinézetre is nagyon guszta. Végül is a zsebes varriáció (amikor nem vágtam át teljesen a padlizsánt) lett a jobb, mert benntartotta a paradicsomot és a sajtot is, míg a másiknál egy két helyen kifolyt.

Padlizsánfanoknak kötelező!

Vegyes gyümölcsbefőtt

Vasárnapra volt tervezve a körtebefőtt készítés első üteme. Míg a szilvalekvárt üvegeztem be, addig Zoli lement a kertbe leszedni a gyümölcsöt. Mikor én is elkészültem a lekvárral és beraktam a dunsztba, kimentem, hogy megnézzem mennyi körte van. Abból volt két vödörrel, de volt ott még nektarin, szilva és alma is. Csak pislogtam nagyokat, hogy most mi történt. Ekkor jött elő vigyorogva, hogy neki olyan vegyes gyümölcsbefőttet csináljak amit a nagymamája készített míg élt. Én megadva magamat a sorsnak nekiálltam a gyümölcsöket megmosni, majd felvágni, kimagvalni, magházakat eltávolítani. Jó pár órás munka volt mire mindennel végeztem.

Tulajdonképpen ugyanúgy készítettem el, mint az őszibarack befőtett. A kimosott üvegek aljába 12 szem édesítőt tettem, utána rétegezve kerültek bele a gyümölcsök.

Minden üveget felöntöttem hideg vízzel, tettem bele két szem szegfűszeget és egy késhegynyi Na-benzoátot. Celofánnal lezártam és ráraktam a tetőket. Összesen harminc üvegre volt elegendő a gyümölcs, ezt három fazékban raktam fel a tűzhelyre dunsztolni.

Mivel a körte volt a legtöbb, abból maradt is ki, így egy nagy fazék körtelevest is készítettem :)

Szilvalekvár sütőben sütve

Őszintén bevallom, hogy eddig szilvalekvárt dzsemfix-szel készítettem csak (meg bármilyen lekvárt). A fazék melletti állás és több órás kevergetés valahogy nem akaródzott. Már pár évvel ezelőtt utána jártam ennek a sütőben sütős változatának, csak eddig nem jött ki úgy a lépés, hogy el is készítsem. Hát most kijött. Szombat este Zoli lerakott elém egy nagy vödör szilvát, hogy főzzek belőle lekvárt, de olyan igazi főzős szilvalekvárt. Na gyorsan előkerestem a papírjaim közt, hogy a sütőben sütős változatról mit írtam fel és úgy gondoltam, hogy este még gyorsan be is rakom sülni.
Tehát a szilvákat átválogattam, ami rossz volt az ment a cefrébe a többit pedig alaposan átmostam, majd kimagvaltam. Ez este 11-re lett kész.

A zománcozott tepsit (azt írtam fel anno magamnak, hogy csak zománcozott tepsiben lehet csinálni) 3 evőkanál 10%-os ecettel jól kikentem mindenhol és a megmaradt ecetet az aljában hagytam. A szilvákat kisebb adagokban botmixerrel pépesítettem és úgy rakosgattam a tepsibe, de végül az egész mennyiség belefért.

Beraktam a sütőbe (amelyet már előzőleg bekapcsoltam közepes lángra) és megvártam, hogy elkezdjen forrni, majd levettem takarékra (legkisebb lángra, nem mertem nagyobbon hagyni) és a sütő ajtajába tettem egy fakanalat, hogy távozni tudjon a gőz. Ekkortájt éjfél lehetett. Reggel hatkor mikor felkeltem reményekkel teli indultam ki a konyhába, hogy én most mily csodálatosat alkottam az éjszaka. Belenézek a sütőbe és látom, hogy nem történt semmi. A teljes tepsinyi szilva megvan, pedig minimum a felére kellett volna csökkenni. Úgy látszik a takarék nagyon alacsony volt neki, vagy sok volt a tepsiben. Meg az az igazság, hogy mivel nem csináltam ilyet, nem is nagyon mertem jobban sütni, főleg éjszaka. Így felvettem a lángot közepes fokozatra és öt órán belül kész is lettem vele. Anno azt írtam fel magamnak, hogy nem kell kavargatni, de azért egyszer-kétszer a felső megkeményedett réteget óvatosan beleforgattam az alatt lévő lágy részbe, hátha így jobban párolódik belőle a nedvesség.

Szépen elfőtte a levét. Zoli azt mondta, hogyha fakanállal belekavarok és felfordítom azt, akkor van kész ha a lekvár a fakanálon maradt. Na az enyém ott maradt. Nagy örömömben, hogy végül sikerült megcsinálni, gyorsan üvegekbe szedtem, azokat lezártam és fejre állítottam, és természetesen, hogy ez se menjen simán, a cukrot totálisan kifelejtettem belőle. Lett öt üveg szilvalekvárom cukor nélkül. Most a dunsztban pihennek.

Kis dinnye savanyúság

 
Kisdinnyét a dobálós savanyúságba szoktam rakni ha elég olcsón jutok hozzá.De a facebook-os befőző csoportban Tee Mea feltett egy befőttes üveges változatot és olyan szemet gyönyörködtető volt a színvilága, hogy mindenféleképpen meg kellett csinálnom.

Hozzávalók:

• kisdinnye
• uborka 
• kis cukkini
• sárgarépa
• káposzta
• mustármag
• koriander mag
• szemes bors
• egész kömény

A felöntő léhez:

• 3,5 liter víz
• 0,5 liter 10% ecet
• 1 kávéskanál borkénpor
• fél kávéskanál szalicil
• 1 kávéskanál timsó

Mennyiségeket direkt nem írtam a zöldségekhez, mert eléggé egyénfüggő. 3 kg kis dinnyét vettem a piacon, a többi zöldséget pedig a kertben szedtem össze hozzá, ezekből maximum ha 1-1 kiló kellett, ezekkel van kitöltve a dinnyék közti üres tér Mindent jól megmostam, levágtam a végeket, az uborkát, cukkinit és a répát vékony karikára gyalultam, a káposztát pedig vékony csíkokra vágtam.

Mindent odakészítettem a konyhaasztalra, zöldségeket, fűszereket, közben kimostam öt nagyobb befőttes üveget.

Az üvegek aljába minden fűszerből tettem egy-egy csipetet, ráraktam egy sor dinnyit és az üres hézagokat kipótoltam a többi zöldségfélével, és így rétegeztem folyamatosan. Majd a tetejére is tettem a fűszerekből és hurkapálcikával leszorítottam a tetejét, hogy ha majd a lé rákerül a dinnyék ne jöjjenek fel a felszínre. Az öt üveget teljesen megtöltöttem

Az első próbálkozás

Az egyik üvegbe nem jutott hurkapálca, abban szívószál van

A lé hozzávalóit még az elején összekevertem, hogy fel tudjanak oldódni a por hozzávalók, ez ugyanaz a lé amit az almapaprikánál és a gyöngyhagymánál használtam. Ezzel felöntöttem az üvegeket színig, majd letakarva pár órát állni hagytam, hogy lássam kell e utánaönteni levet. Mikor letelt a pár óra lefedtem az üvegeket celofánnal, rá a tetejük és irány a spájz.

Pácolt fokhagyma

A párom és az apukája is imádja a fokhagymát, képesek reggelire akár egy fejet is megenni. Így nagyom megörültem amikor Zazálea közzétette ezt a finomságot a facebook-os befőzős csoportban. Alig vártam, hogy megcsinálhassam, leginkább Zolikámnak akartam kedveskedni vele.

Hozzávalók:

• 8 fej fokhagyma (eredeti recept ötöt ír, de nekünk amik teremtek elég kicsik voltak)
• 2 dl fehérbor vagy víz (nálam víz, mert nem volt itthon bor)
• 0,5 dl fehérborecet/almaecet (nálam almaecet)
• 1 babérlevél
• 15 szem fekete bors
• 1 kiskanál tárkony
• 1 kiskanál só
• 30g cukor
• 1 chilipaprika

Mivel saját termésből akartam elkészíteni, majdhogynem az összes fokhagymánkat felhasználtam. Az idén nem nagyon jött össze nálunk a fokhagyma, kicsi is lett és nagyon kevés, ezt szó szerint értendő.

Ennyi volt a 2012-es év fokhagymatermésünk

A legtöbb időt a fokhagyma pucolásával töltöttem. Az istennek nem akart véget érni és jól ki is marta a kezemet. Ja, egyszer-kétszer sikerült a szemembe is beledörzsölni. És a héj állandóan a késre ragadt. A végén már nagyon nem szerettem a pucolást, de a végeredmény mindent megért :) Tulajdonképpen úgy jött ki a nyolc fej, hogy tudtam milyen üvegbe akarom elrakni, és abba mértem folyamatosan, hogy biztosan teletöltsem.

Mivel egy picit piszkos lett tisztítás után a fokhagyma, ezért jól megmostam pácolás előtt

A páclé hozzávalóit összeforraljuk. Természetesen, hogy azért ez se menjen simán egy szem tárkonyt sem találtam itthon (csak úgy gondoltam, hogy van, de nem ellenőriztem előtte), ezért az első forraláskor kihagytam belőle, mert nem akartam eltérni a recepttől. A biztonság kedvéért a levet lemértem előtte, hogy biztosan elég lesz e, pont megfelelő a mennyiség

A felforralt pácléhez hozzáadtam a fokhagymát és azzal együtt még öt percig főztem. Elzártam alatta a gázt és hagytam kihűlni másnapig, a biztonság kedvéért egy kistányérral letakartam és ráraktam Zoltánomnak egy üzenetet, "Még nincs kész!"

Másnap az egészet megint felforraltam, de most már a tárkonnyal együtt és jó egy percig főztem

Üvegbe szedtem az egészet, ráöntöttem a páclevet majd a tetejére olívaolajat tettem

A lezárt üveget dunsztba raktam, de előtte azért egyet-egyet megkóstoltunk, azt hiszem minden kínt megért :)

Míg a fokhagymát pucoltam, azért egy tepsi padlizsánt is megsütöttem, amiből 3 zacskó lett lefagyasztva.