Panírozott cukkini fagyasztása

Ilyenkor nyáron mikor ennyi cukkini, patisszon terem a kertben állandóan terítéken van, akár rántva, töltve, rakottan vagy sorolhatnánk tovább. De azért télen is jó olykor-olykor egy kis rántott cukkinit enni egy könnyű főzelékkel akár. De az sem utolsó szempont, hogy már panírozva van a zöldség és csak sütni kelljen. Nyáron sok vele a munka, de mondjuk a nappalok is hosszabbak, de télen időt spórolunk vele. Én úgy vagyok vele ilyenkor, hogy ha már úgyis panírozok cukkinit vacsorára akkor már eggyel vagy kettővel több termést darabolok fel (hangulat és kedv függő nálam) és azt elrakom a fagyasztóba.
Tulajdonképpen úgy készítem elő mintha akkor rántanám ki a cukkiniket. A jól megmosott cukkinit felkarikázom (ha még zsenge a héja én rajta szoktam hagyni, de ha már keményebb akkor inkább megpucolom), besózom mindkét oldalát és egy szűrőbe rakom, hogy levet eresszen. Jó fél óra elteltével papírtörlővel a cukkini karikák felületéről a nedvességet felitatom és hagyományos módon bepanírozom, vagyis liszt, tojás és zsemlemorzsa. Egy tálcán vagy nagyobb tálon egymás mellé pakolom a szeleteket, ha több sor van akkor a sorok közé sütőpapírt teszek és így rakom be a fagyasztóba. Az első sor alá is rakható sütőpapír, arról könnyebb leszedni a már megfagyott szeleteket, de raktam már el úgy is, hogy nem volt papír a tálcán, ekkor egy késsel óvatosan lepattintottam róla.
Mikor kopogósra fagytak a szeletek akkor leszedem a tálcáról és egy zacskóban gyűjtöm össze. Télen csak kivesszük a fagyasztóból és forró zsírban vagy olajban kiolvasztás nélkül sütjük. Én több zacskónyi adagot szoktam így elrakni, képes vagyok egy egész rekeszt megtölteni vele, nagyon szeretjük :) Patisszonnal ugyanígy járunk el.

Uborka dömping

Nem panaszkodhatom, idén elég szépen terem az uborkánk. Egy kis spájzpakolást követően tavalyról leltem 8 nagy üvegnyi kovászos uborkát, így nem vagyok kétségbe esve, hogy nem lesz télire, bátrabban próbálok ki újabb recepteket. Idén már készült kovászos uborka azonnali felhasználásra, ecetes uborka de ekkor még nagyobb darabokból illetve utoljára uborka salátának raktam el hét üveggel.

Az utoljára leszedett adagot három felé szortíroztam, a közepes és ducibb darabokból újabb két nagy üveggel készítettem elő kovászos uborkának (hát igen, látszik, hogy mi a favorit nálunk) és jelenleg kint a kertben érlelődnek a napon. A kisebb és vékonyabb darabokból megint ecetes uborka készült, idén már másodjára. Az az igazság, hogy ez a recept még első próbálkozás, igazi édesebb ecetes uborka után keresgéltem a neten és ez a recept tetszett meg a legjobban. Így egyenlőre csak az elkészítésről tudok írni, az állagról és az ízéről csak később, majd az első kóstolók után tudok referálni. A harmadik adag nagyobb uborkákat pedig hidegen raktam el mindenféle hőkezelés nélkül. Ezt már régebben ki szerettem volna próbálni, erre a receptre esett a választásom, végül is 4 üveggel lett, próbának jó lesz. Főleg azért is kíváncsi leszek, hogy mennyire lesz tartós, mert olyan nagyok voltak az uborkák, hogy inkább vastagabb karikára szeletelve kerültek az üvegekbe. Így ezek tartósságáról is csak később fogok tudni referálni.

Ecetes uborka télire

Hozzávalók:

• apróbb uborka (nem mértem meg, illetve nekem sem azok a kifejezetten apró uborkáim voltak, inkább hosszabbak és vékonyabbak)
• fűszerek: kapor, mustármag, koriander mag, szemes bors, fűszerkömény, babérlevél (de még lehet más is, lásd az eredeti leírást)

Felöntő lé:

• 2,5 liter víz
• 1 liter 10% ecet (én 0,5 liter 20%-osat használtam)
• 4 ek só
• 1 kg cukor

A felöntőlé hozzávalóit összeforraltam, majd beleraktam az uborkákat. Addig hagytam benne míg színt váltottak (közben egy kanállal forgattam az uborkákat a lében, hogy minden oldalukat érje a forró főzet), majd kiszedtem mindet lyukas kanállal egy szűrőbe. Két nagyobb üveg (1700 ml-es mindkettő) aljába beleraktam a fűszereket (kaporból egy kisebb marékkal magát a növényt, a magokból meg 2-2 teáskanállal, 3-4 babérlevelet, az egész fűszerköményből pedig egy csipetet) majd belesorakoztattam az uborkákat. A levet újra forraltam és ráöntöttem az uborkákra. Az üvegekre rácsavartam a tetőket (én tettem a tető alá fóliát de ez csak az én heppem, biztos enélkül is jó), fejre állítottam 5 percre majd pokróc közé száraz dunsztba tettem kihűlni.
A felöntőlé erre a két üvegre sok volt, jó az egyharmada megmaradt.

Uborka savanyítása hidegen

Hozzávalók:

• uborka (nekem most szeletelve)
• fűszerek: kapor, mustármag, koriander mag, szemes bors, fűszerkömény, babérlevél (de még lehet más is, lásd az eredeti leírást)

Felöntő lé egy 7 dl üvegre:

• 2 ek cukor
• 1 csapott ek só
• 30 ml 20%-os ecet
• fél mokkáskanál borkén (egy pici hideg vízben előtte felkevertem és úgy adtam hozzá)
• víz a felöntéshez

Az uborkákat vastagabb szeletekre vágtam (mint pl. amikor salátához gyaluljuk). Az üvegek aljába beleraktam a fűszereket (kaporból egy kisebb fogásnyit magát a növényt, a magokból meg 1-1 teáskanállal, 2 babérlevelet, az egész fűszerköményből pedig egy pici  csipetet), a cukrot, a sót, az ecetet és a borként (utólag azt mondanám, hogy a fűszerek kivételével mindent feloldanék egy pici vízben és úgy tenném az üvegekbe, mert így össze kellett ráznom a lezárt üvegeket, hogy a cukor és a só feloldódjon) majd megpakoltam az üvegeket az uborkákkal és felöntöttem sima csapvízzel (ha lett volna itthon szénsavmentes ásványvíz inkább azt használtam volna). A lezárt üvegeket (én tettem a tető alá fóliát de ez csak az én heppem, biztos enélkül is jó) felcímkéztem és beraktam a spájzba további megfigyelésre, szerintem 1-2 héten belül kiderül, hogy ez így működik e vagy sem.
Izgalmas :)

Uborkasaláta télire

Elég jól terem az uborkánk de nem szedjük állandóan. Így mikor odajut a dolog akkor szép nagy tenyérnyi nagyságú termést sikerül leszednünk. Általában az ilyen nagyokat kovászosnak szoktam elrakni, de pont ekkor romlott el az idő is és a spájz pakolása közben legalább 8 nagy üveg kovászos uborkát leltem. Így újragondoltam a dolgot és simán elraktam uborkasalátának, vagy ha valaki pikánsabbat szeretne akkor svéd uborkasalátát is készíthet hagyma hozzáadásával, de mivel most nekem nem volt hagymám ezért döntöttem a sima uborkasaláta mellett.

Hozzávalók:

• uborka legyalulva
• gyalult uborka kilójaként 1-1,5 evőkanál só
• gyalult uborka kilójaként 1 dl 10%-os ecet
• gyalult uborka kilójaként 100g cukor
• nátrium benzoát (kilónként fél teáskanál egy pici meleg vízben feloldva és így adva hozzá a többihez)

• fűszerek ízlés szerint (csípős paprika, kapor, csombor, torma, szemes bors, babérlevél, mustármag stb.)

Az uborkát jól megmosom és dörzsis szivaccsal megszabadítom a kis tüskéitől, majd legyalulom vékony szeletekre. Lemértem az uborka súlyát és ez alapján kimértem a sót, cukrot, ecetet és a tartósítószert. Én egy nagy befőzős fazékba pakoltam az uborkát (de lehet akár egy nagyobb lavórba is rakni) és a többi hozzávalóval (fűszerek kivételével) jól összeforgatom. Lefedve berakom a spájzba (az a lényeg, hogy hűvös helyen legyen) 1 napra. Mikor éppen eszembe jut akkor kavarok rajta egyet. Másnap jól kimosott üvegekbe belepakolom az uborkát (ilyenkor lehet beletenni az üvegek aljába a fűszereket ízlés szerint, én most nem tettem bele semmit) és felöntöm a saját levével (nekem még szokott is kimaradni). Mielőtt lezárom az üveget teszek rá egy celofántot is, majd bepakolom a spájz polcára.

Alföldi Provence

Végre nekünk itt az Alföldön is lehetőségünk van egy kis levendula szüretre, nem kell elmennünk egészen Tihanyig vagy Pannonhalmáig. Létavértes mellett, a gyümölcskertek és szőlőskertek közt megbújik egy aprócska domb amely Provence hangulatát idézve levendulával van betelepítve. Igaz nem túl régóta szervezik a nyilvános eseményeket, én is csak tavaly hallottam róla először pedig elmondható, hogy a szomszédságában lakunk. Akkor is csak véletlenségből ismertem meg a helyet de akkor már vége volt a nyílt napnak. Így idén figyelemmel kísértem a Létai Levendulás facebook oldalát, hogy időben értesüljek a szedd magad eseményről így már az első nap reggelén felkerekedtünk, hogy mi is részese lehessünk ennek a hangulatnak, látványnak és illatfelhőnek, illetve még egyben láthassuk a "lila szőnyeget". Nagy zacskónyi levendulát sikerült szednünk, kóstoltunk finom kekszet és szörpöt, szépen eltelt ez a délelőtt.
Ez a hétvége nem várt embertömeget vonzott, második nap végére alig maradt leszedésre váró virág pedig még egy hétvége meghirdetésre került. Jelenleg úgy döntöttek, hogy egyetlen napra még megnyitják a kapukat így ha valaki még szeretne levendulát szedni azt még most szombaton megteheti a készlet erejéig.
Mi leginkább a látvány miatt mentünk el így nem is tudtam, hogy mit csináljak ennyi levendulával. Egyenlőre kisebb csokrokba kötöttem és az ebédlőben felakasztottam a falra azokat így továbbra is illatozik de már a mi kis lakásunkban :)