Nyáresti szalonnasütés

Hát ezért is jó kertes házban / falun élni. Az ember párja este fél kilenckor találja ki, hogy szalonnát akar sütni és csak kisétálunk a kertbe és szalonnát sütünk a csillagos ég alatt. Természetesen míg ő "begyújtott" a sütőbe addig én előkészítettem a kenyereket és a szalonnát. Majd négy kutya és négy macska társaságában elkezdtünk sütögetni. Az illem úgy diktálta, hogy a végén nekik is gyártottunk pár szelet kenyeret :)

 

Készülődés a télre

Na nem mintha annyira várnám, de hát eljön és erre jobb időben felkészülni. Szerintem mi inkább már késésben vagyunk. Az első kör fát még most vettük meg, de maradt tavalyról ezért is nem kapkodtuk el.
Vásároltunk két nagy körbála szénát a kecskéknek, vagyis Zoli apukája intézte otthon náluk. Ebből az első már megérkezett hozzánk, de egy hónapon belül jön megint Géza bácsi és akkor hozza a másikat is.
A fa is és a szénabála is bekerült a helyére. letakartuk, hogy ne nagyon ázzon már el ha esik az eső. A fa közel a műhelyhez került, hogy ne kelljen nagy távolságból hurcolászni, mert ott lesz majd méretre vágva.

Még az első fél évben nálunk járt a kéményseprő és megbeszéltük vele, hogy miket kell kijavítani mire visszajön az év második felében. Ezt sem kapkodtuk el, ha jól emlékszem szeptemberben fog jönni, így ideje volt ezeket a javításokat is elvégezni. A kandallónál lévő kéménnyel minden rendben volt, azt a kéményt Zoli az apukájával újrarakta mikor beállítottuk a kandallót.
Most a vegyes tüzelésű kazánnál lévő kéményt kell megcsinálni. Két dolgot mondott anno a kéményseprő a kéménnyel kapcsolatban ami javításra szorult. Az egyik (a kisebbik gond), hogy a tisztító nyílást át kellett helyeznünk, mert egy vonalban esett a kazánnak a kéménybe vezetésével és ez robbanás veszélyes. Ezt már ki is javítottuk. A másik dolog a nagyobb munka, mert kéményt kell rakni. A kazánház tetejéig volt csak kémény téglából (gondoltuk mi), a tetőn kívül pedig egy eternit (beton) cső folytatódott tovább. Kisebb harcok árán ezt a csövet több darabban sikerült kiszedni, ekkor szembesültünk azzal, hogy a kémény nem téglából van a felső részen, hanem betonból, de a tisztítónyílásnál még tégla volt. Így elkezdte levésni a tégla részig, rendesen megszenvedett vele. Így maradt egy kb 1,5 m magasság, innen kezdte újrarakni a kéményt. Most jelenleg úgy állunk, hogy a tetőn már kibújtunk, kb. 12 sor van felrakva. A szomszéd városban egy bádogossal csináltattunk egy 4 téglás kéményszegélyt és ez is a helyére került. Itt fogyott el a téglánk. Ma megyünk a tűzépre venni, illetve a tetejére beton fedlapot is. Erre a beton fedlapra szoktak egy ívet rakni, hogy ne ázzon be a kémény, igaz a másik kéményünkön sincs de nem is ázott be. Ennek az árát majd megnézzük és akkor eldöntjük, hogy megvesszük e. Szerintem a héten el is készül az egész.

Augusztusi kertségek, befőzések, állatságok

A kert eléggé ramaty állapotban van. A víz hiányában a növények teljesen aszottak lettek, vagy fel is sültek. Próbáltunk mi locsolni de mivel egész nap nem vagyunk otthon így nem nagyon elég amit tettünk.
De azért vannak túlélők is. Van a fiatal fűzfánk mellett egy futós növény, na az bírja rendesen.

A zöldségek közül ami még talpon van az a paradicsom, paprika, padlizsán, leveszöldség. A karalábé elfásult, a lila káposzta kicsi maradt, de a mángold az folyamatosan terem.  A sütőtökről csak remélem, hogy beérik. De azt nem gondoltam volna, hogy az elültetett hatvan tő cukkini mind kipurcan, és mellette a patisszon illetve a laskatök. Pedig még a malacok és a kecskék is imádták enni, na meg mi is :)
Van két tő koktélparadicsomom amik érdekes helyen bújtak ki, az egyik a tyúkól előtt a másik a tyúkól oldalánál a beton közül. Hogy kerültek oda azt már nem tudjuk meg de az biztos, hogy nagyon jól érzik ott magukat. Mindkettő óriási bokorrá nőtte ki magát és a rajtuk lévő paradicsomok is szép nagyok, meg isteni finomak.

Bepróbálkoztunk azért még egy vetéssel. Cukkinit, laskatököt és uborkát vetettünk el poharakba. Már kibújtak, de azt még nem tudom, hogy lesz e idejük még teremni. Lehet beültetünk párat a fóliába hátha összejön még valami.

 Mindennapi használatra azért szoktam felhozni a kertből gyümölcsöt (barack, körte és szilva) és zöldségeket is. A gyümölcsfák elég érdekes képet mutatnak. Vagy egyáltalán nincs rajtuk termés, vagy ha van akkor biztos van valami baja. Nem úgy néz ki, hogy az idén fogok eltenni akár egy üveg gyümölcs befőttet is.

Az időjárás azért kihatott a befőzési kedvemre is. Ebben a szárazságban nem sok mindenhez volt hangulatom, de nem nagyon volt miből bármit is csinálni. Egy fél zsáknyi tarka babot kifejtettem, ez bekerült a fagyasztóba. Illetve 27 üveg lecsó készült el eddig, de ez is hagyma nélkül. A hagymatermésünk az egy ládányi lett, ezért most úgy döntöttünk, hogy nem teszünk a lecsóba, majd ha felhasználjuk akkor fogjuk hozzá pakolni. Csak majd ezeket az üvegeket külön kell kezelnem mert tavalyról maradt meg hagymás.

Zolinak az apukája is volt nálunk, így a fiúk elmentek horgászni is. Megint fogtak kárászt, keszeget és egy pontyot is. Ez is bekerült a fagyasztóba, már egy fiók hallal van tele. Nem is bánom, mert mi nagyon szeretjük a halat.

A jószágok terén is történt változás. Két hete megellett az egyik nyuszink, ha jól számoltuk nyolc kicsije van. Mostanság nyílt ki a szemük is. Nagyon élénk kis jószágok édes kis pofikájuk van. Természetesen tiritarka mindegyik.

A kis gyöngyik és japánok kiköltöztek a lakásból a kinti emeletes "bölcsődébe". Nagyon jól el vannak, szépen növögetnek. Lekopogom még mind megvan. Nappal jó idő van rájuk, este pedig időzítővel felkapcsolódik rájuk a lámpa ha fáznának. Közben megint elült egy tyúk, raktam alá 15 tojást, hátha most nagyobb szerencsénk lesz és egynél több fog kikelni.

A malackák közül most már a másik kicsi (Pipacs) is megengedi simogatni magát. De úgy élvezi a hasvakarást, hogy rögtön rogynak össze a lábai és borul az oldalára. Jázmin a legnagyobb még tartja a távolságot, eléggé félénk. Lehet azért mert ő nagyobb volt amikor elhoztuk. De evés közben már őt is sikerült megsimizni. A tyúkokkal nagyon jól összebarátkoztak, senki sem bántja a másikat. Abból szokott galiba lenni inkább ha a malacok bent alszanak az ólban és elzárják az utat a tojóládák felé.

A kecskék is jól vannak. Csak nagyon rosszak, főleg a kicsi. Állandóan felugrál a falra és a falon lévő szénatárolóra és onnan ugrál tovább. Attól félünk, hogy egyszer el fogja törni a lábát. De azért imádjuk őket. Hercegnő még adja a napi 1,5 liter tejet. Azt olvastam, hogy majd el kezdi apasztani, de hogy mikor és miként azt még nem tudom, ennek majd utána kell olvasnom.

Ja a kacsákat majdnem elfelejtettem. Már kezdenek az anyjukra hasonlítani. Imádják a nyers kukoricacsőről a szemeket leeszegetni. Minden reggel ott toporognak és várják, hogy adjunk nekik párral. Nem tudom mi lesz ha el fog fogyni, nem igen fog nekik tetszeni.

Malacka és gyöngyi hírek

Jó három héttel ezelőtt leginkább azért mentünk el a Peresi köröshöz, hogy hozzunk még egy vietnámi malaclánykát. Így most már hárman vannak, már csak a jóvágású férfiú hiányzik közülük, de remélhetőleg egy hónapon belül ő is megérkezik.
Az új leányzó a Jázmin nevet kapta és mikor elhoztuk már legalább négy hónapos volt. Még az elején félt Pipacstól és Margarétától de két nap múlva már összebújva alukáltak.

Jázminka

Az elején még volt egy olyan próbálkozásunk a két kicsivel, hogy beraktuk őket a kecskékhez, de másnap ezt feladtuk, mert láttuk, hogy Mazsola a kis kecske fejjel ment nekik. Gondolom ő is fél tőlük és így próbálkozott védekezni. Így előre kerültek a kacsák melletti ólba. Itt azért már felszabadultabbak voltak, hamar kijöttek az ólból és elkezdetek játszani is. Ekkor meg a kiskacsák lógtak át állandóan hozzájuk, jobban tetszett nekik a malachamika, az anyjuk meg fel le járkált a kerítés mentén és figyelte, hogy mit csinálnak a rosszaságok. Jázmint már ide hoztuk előre.

Pipacs és Margaréta az első ólban még kettesben

De itt sem maradhattak, mert ezek az ólak vannak legelöl és legközelebb a szomszédokhoz. Nekik van egy kiülőjük (filagória) pont a kerítés mellett és nem akartuk, hogy szagolgassák a malackákat. Így hármasban át lettek költöztetve a tyúkokhoz. Úgy néz ki, hogy itt már rendben lesznek, senki nem bánt senkit, szépen el vannak egymás mellett. Este pedig ők is bevonulnak a tyúkólba alukálni.

Hármójuk közül a legkisebb a legbátrabb. Ő Margaréta a tiszta fekete malacka. Eljutottunk vele odáig, hogy meg lehet vakargatni a hátát és a hasát is. Volt, hogy már annyira tetszett neki, hogy el is borult a lábunk előtt és a hasa alját is vakargattuk neki. De azért még nem engedi, hogy felemeljük, akkor elkezd visítozni. Sosem gondoltam volna, hogy akár egy is ezt meg fogja nekünk engedni. A másik kettő még bizalmatlan velünk de az orrukat már meg lehetett simizni.

Malacka vakargatós

Jó 10 napja kezdtek kibújni a gyöngyik a keltetőben. Végül a 46 tojásból 18 lett amiből kibújtak, és lekopogom mert még mindegyik meg van. Egyre élénkebbek és a hangjukat is kezdik kiereszteni. Először egy akváriumban voltak de elég hamar kicsi lett nekik, így átköltöztettük őket egy nagy ládába. Közben kaptak új lakótársakat is. A kotlósunk alatt végül csak egy csibe lett (a többi vagy belefulladt a tojásba, vagy elpusztult), őt beraktuk közéjük, illetve most 5 kisjapi is bekerült, mert a mamájuk még ült a többi tojáson és nem akartuk, hogy leszálljon róluk. Így most nagy a csivitelés a lakásban is.

Csemegeuborka

Igaz, hogy a mi uborkánk kipusztult és ami utólag lett ültetve az is elég satnya, nemigen lesz belőle valami is. De az én drága kolleginám megörvendeztetett egy szatyorral. Meg is kérdeztem tőle, hogy neki hogyhogy ilyen szépek még az uborkái. Elmondta, hogy amit magról vetettek az nekik is kipusztult, de ő akkor vett a piacon egy idős bácsitól palántákat és azok teremnek még mindig.
Kezdek már én is rájönni, hogy ezek az olcsó bolti magok nem sokat érnek, csak az a baj, hogy a drágább fajták pedig sokszeműek, azokat inkább termesztők veszik. Lehet, hogy ha többen összefognánk és úgy vennénk meg egy-egy adag magot és utána azt szét lehetne osztani, és talán a termésünk is jobb lenne. Hát ez csak egy kósza gondlat.
Szóval a kapott uborkából csemegeuborka készült. Igaz nem volt olyan apró szemű a termény, de szerintem így is jó lesz majd télen elcsemegézni :). Egycsipet receptjét hívtam segítségül mert eddig nem csináltam ilyet.

Hozzávalók:

• uborka
• 1,5 liter víz
• 4,5 dl ecet (10%)
• 25 dkg cukor 
• 2 dkg só
• 1-1 csapott teáskanál mustármag, egész fekete bors, egész kömény
• fél teáskanál koriander
• 7-8 babérlevél
• kapor
• tartósítószer (Nátrium benzoát)

A jól megmosott uborkákat még átdörzsöltem szivaccsal, hogy a kis tüskéiket eltávolítsam. Majd szépen jól kimosott és kifertőtlenített üvegbe rendeztem őket szorosan.
Közben a többi hozzávalót összekevertem és felraktam főzni a felöntő levet. Mikor felforrt akkor visszavettem a lángot és főztem 15-20 percet. A tűzről levéve a lének megfelelő mennyiségű tartósítószert kevertem hozzá és még forrón ráöntöttem az uborkákra. Mielőtt lezártam őket fóliát tettem a tetők alá, majd fejre fordítottam, hogy a forró lé jól ráhúzza a tetőt az üvegre. Kb. öt perc múlva visszafordítottam és beraktam száraz dunsztba, majd bekerültek a spájzba a többi savanyúság mellé.

A lé mennyiségét én úgy számoltam ki (nekem pont annyi kellett ami egycsipet receptjében van leírva), hogy az üvegbe berakott uborkákra vizet engedtem, majd ezt kiöntve lemértem az össz folyadék mennyiséget. Ezt osztogattam vissza a fent leírt recept alapján.

Elkezdtek kibújni a gyöngyik

Igaz szerdától vártuk a nagy eseményt, de vagy ők siettek, vagy mi nem írtuk be pontosan a dátumot a naptárba, hogy mikor kerültek a tojások a keltetőbe. A tojásokat kaptuk Zoli egyik kollégájától, mindenféle vizsgálat nélkül kerültek a keltetőbe. Nem volt időnk meglámpázni őket, hogy egyáltalán hány fias lehet a 46 tojásból, lehet nem sok apróság lesz. Eddig hetet vettünk ki a keltetőből, egy biztos átütötte a tojáshéjat, egyenlőre ennyinél járunk. Az a lényeg, hogy egészségesek legyenek :) És olyan cukik, tök egyformák :)

Kerti wellness

Az az igazság, hogy az elmúlt években sem nagyon jártunk nyaralni, idén pedig a kecskék miatt főleg nem fogunk. Egy-két napra meg tudjuk oldani, hogy a szomszéd Józsi bácsi átjön megfejni Hercegnőt (természetesen ilyenkor a tejet nekik adjuk), de hosszabb időre mi sem szeretnénk leterhelni őket. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy veszünk egy kerti medencét.

Zoltán öntött ki 40x40 cm-es betonlapokat, ezekkel raktuk ki az alapot. A medence alá rossz szőnyegeket pakoltunk,  hogy ne a betonnal érintkezzen közvetlen az alja. Majd feltöltöttük rendes csapvízzel (a kút vize nagyon vasas és félő volt, hogy egy idő után besárgítja a medencét).

Hát nem nagyon sikerült a placc közepére elhelyeznünk a medencét, na de majd jövőre már rutinosabbak leszünk. Amikor pedig nincs használatban, akkor csak letakarjuk, hogy ne szálljon bele mindenféle piszok. Zolival csináltatni akarok egy keretet amire majd feszítek valamilyen sűrű szövésű függöny anyagot, majd ezzel tisztítom a medencét a mindenféle bogaraktól és falevelektől.
Isteni este a munka után megmártózni benne, egyáltalán nem bántuk meg, hogy megvettük :)