2015. szeptember 28., hétfő

Ételízesítő házilag


Már régebben írtam a szárított változatról, általában ezt szoktam készíteni. De idén az aszaló gépem egy kicsit megpurcant (nem akarja forgatni a tálcákat, nagyon erőlködik a gép, de még Zolinak nem volt ideje megnézni, hogy mit tud vele csinálni), így a szárított változat helyett kipróbáltam az úgynevezett nedves variációját. Kerestem a neten egy nekem tetsző receptet és az alapján el is elkészítettem.





Hozzávalók:
A súlyok a pucolt zöldségek súlyára vonatkozik.
  • 1 kg sárgarépa
  • 1 kg petrezselyem
  • 1 kg vegyes színes paprika
  • 40 dkg zeller
  • 20 dkg karfiol
  • 20 dkg vöröshagyma
  • 20 dkg paradicsom
  • 20 dkg karalábé
  • 2 fej fokhagyma
  • 1-1 nagy csokor petrezselyem és zellerzöld
  • durva só ( az össz zöldség 10 %-a ha utána befőzőautomatában dunsztoljuk, de ettől lehet kevesebb is, min. 20-25 %-a, ha nincs automatázva*)
Minden zöldséget megtisztítottam, hámoztam, kicsumáztam és jól megmostam. Akkora darabokra vágtam, hogy a daráló szájába tudjam pakolni. De előtte még lemértem az össz súlyt, nekem összesen 5 kg lett, valamiből több, valamiből kevesebb a recepthez képest, ahogy sikerült.
A darálón kb. 15-20 perc alatt átnyomtam az egészet. Mivel már előtte megmértem így tudtam az össz súlyt, annak a 10 %-át (ha nincs automatázva akkor min. 20-25 % só kell hozzá*)  kimértem sóból (durva só kell mindenképp mert ez tartósítja), jelen esetben 50 dkg-ot. A darált zöldséget a sóval nagyon jól összekevertem és állni hagytam 1 órát, hogy levet eresszen. Majd ezt követően kisebb üvegekbe raktam, töltés során jól belenyomkodtam és a lezárt üvegeket beraktam a spájzba. Napfénytől védett helyen kell tárolni, hogy ne fakuljanak a színek. Nekem összesen 16 kis üveggel lett, majd anyáéknak is adok belőle.
Itt a só a tartósító szer, de ha valakinek van befőző automatája az kevesebb sóval is elrakhatja és az automatában ki tudja dunsztolni.






Őszintén bevallom én is most készítettem először, illetve még nem is használtam ilyen darált változatot. Kíváncsi vagyok, hogy hogyan fog tetszeni, eddig csak dicsérő sorokat olvastam róla. Használatkor óvatosan a plusz sózással mert eleve sós az elkészített ételízesítő!

* Egy kedves olvasóm itt jelezte, hogy nem lesz elég a 10 % só a zöldségkeverékhez. Ezt követően a befőzőautomatás csoportban is beszéltem a lányokkal, ők is megerősítették ezt a tényt. Mivel 2 hete készítettem az ételízesítőt reménykedtem, hogy még nincs baja, minden üveget kinyitottam és leellenőriztem. Rendben találtam így beraktam a befőző automatába és kidunsztoltam. Remélhetőleg így már megmaradnak :)

2015. szeptember 23., szerda

Piccalilli


Minden a River Cottage sorozattal kezdődött de már évekkel ezelőtt. Az egyik részben (azt már megmondani sem tudom, hogy melyik sorozat hányadik része volt) készítették el ezt a savanyúságot ami számomra olyan gusztusos volt, hogy mindenképpen el akartam készíteni. Csak az volt a gond, hogy elfelejtettem a nevét és így évekre maga a savanyúság is feledésbe merült. Majd idén megint a szemem elé keveredett valahogy, de most már nem eresztettem. Megkerestem a receptet a River Cottage honlapján és hétvégén el is készítettem, egyből dupla adagban.

Hozzávalók egy adaghoz:
  • 1 kg zöldségkeverék
  • 50g só

  • 30g kukoricakeményítő
  • 10g őrölt kurkuma
  • 10g mustárpor (mivel a közelemben sehol sem lehetett kapni, ezért megnéztem a neten, eléggé borsos ára van, mivel mustármag van porrá örölve ezért fogtam én is a sima mustármagot és kávédarálón megdaráltattam)
  • 1 tk tört római kömény (én nem szeretem ezért helyette sima köményt használtam)
  • 1 tk tört koriander mag
  • 6 dl fehérborecet
  • 150g cukor
  • 50g méz

A zöldségkeveréket sokféle zöldségből lehet készíteni, általában 5-6 félét használnak egyszerre. Én most karfiolt, paprikát, sárga répát, uborkát, zöld paradicsomot és lila hagymát daraboltam falatnyi darabokra közel azonos mennyiségben. De ezen kívül még lehet benne zöldbab, gyöngyhagyma, mogyoróhagyma stb. A feldarabolt zöldségeket összekevertem és megsóztam majd átraktam egy szűrőbe és 24 órát hagytam lecsepegni a levét hűvös helyen (én a hűtőbe raktam be).



A lecsepegett zöldséget hideg vízzel átmostam majd konyharuhában megszárítottam.
Egy kisebb vajlingba beleraktam a fűszereket (keményítő, kurkuma, mustárpor, mustármag, köménymag, koriander) és 1,5-2 dl (én eleve dupla adagot készítettem) ecettel összekevertem. A maradék ecetet a cukorral és a mézzel egy nagyobb lábasban (majd a zöldségeknek is bele kell férnie) felforraltam, a forró léből egy jó evőkanállal a fűszerpasztához kevertem, majd ezt visszaöntöttem a forró lébe és állandó kevergetés mellett felforraltam lassú tűzőn és pár percet főztem. Nekem elég hamar besűrűsödött.
Ebbe a forró sűrű lébe beleraktam a lecsöpögtetett zöldségkeveréket és jól összekavartam majd pár percet még főztem. Forrón üvegekbe raktam, lezártam és fejre állítottam pár percre, hogy a tetők légmentesen zárjanak, majd száraz dunsztban hagytam kihűlni.







Elvileg 4-6 hétig hagyni kellene állni, hogy összeérjenek az ízek, hát nem tudom hogyan fogom kibírni, hogy addig meg se kóstoljam (szerintem sehogy). De azért a lábast mosogatás előtt kinyalogattam, jó kis pikáns íze van, kíváncsi vagyok, hogy kihűlve milyen lesz majd :)
Kóstoló után jövők majd a tapasztalatokkal!

Itt egy videó is az elkészítésről, igaz egy-két mozzanatban nem egyezik a leírtakkal (pl. a fűszereket nem külön kavarja ki, hanem egyből mindent rak fel főzni) de a lényeg benne van.




2015. szeptember 8., kedd

Kiürült a gólyafészek


Röszkén is üres a fészek, nincs már lakója. Augusztus 27-én reggel még mindkét gólya, Virág és Tisza is a fészekben tollászkodott majd elindultak eleséget keresni. Estére már csak az egyik gólya tért vissza. Két nappal később ő is végérvényesen elhagyta a fészket.
Jó utat, sok szerencsét, Tisza és Virág! Ezen a mérhetetlenül hosszú úton vigyázzatok magatokra és érezzétek jól magatokat a második hazátokban is.
Várunk vissza titeket 2016 tavaszán!









 Képek forrása: röszkei gólyafórum

2015. szeptember 7., hétfő

Hat éve


Pontosabban augusztus 21-én volt hat éve, hogy kiköltöztünk kis falusi portánkba. Nekem volt a legnagyobb újdonság, mivel én addigi életemet betondzsungel lakóként tengettem. Még virágjaim sem voltak a lakásban, mert simán kipusztítottam mindent. A befőzésről fogalmam sem volt, kenyeret, péksüteményt de még süteményt sem sütöttem, vagy legalábbis addig míg meg nem ismertem a páromat. Ő igazi parasztgyerek, a határban nőtt fel, állandóan a földeket járta az apukájával, otthon kertjük volt, kiskorában még tehenük is illetve baromfikkal, malacokkal és nyulakkal volt állandóan körülvéve. Természetesen jó házi koszthoz és finom házi készítésű süteményekhez volt hozzászokva. Erre találkozott velem aki az alap ételeket meg tudta főzni és itt megállt a tudomány. Na ezt a problémát röviden megoldotta, megadta a nővére telefonszámát és ha nem tudtam valamit akkor hívhattam :) Hát így kezdődött.
Kiköltözésünk évében alig tudtam valamit elrakni, csak azt ami még a kertben volt. Mivel a néni maga lakta a házat és már idősebb volt így nagyon ő sem ültetett el sok mindent. Mikor elköltözött itt hagyott mindent ami a kerttel kapcsolatos mert bérházba ment lakni, így indulónak volt rotációs kapánk és kukorica darálónk, még morzsolónk is. Maradt pár jószág, tyúkok és kacsák. Éppen akkor keltek ki a kiskacsák de ennek nem sokáig örülhettem mert pár éjszaka alatt elhordta őket valami. Így a lelkem is edződött az első hetekben.
Kertben nagy változás a következő évben történt igazán, mindenfélével teleültettük és megtanultuk, hogy mi az ami ebben a talajban megmarad és mit nem érdemes elvetni. A legnagyobb tanulság a krumpli volt, nálunk fekete agyagos talaj van amiben gyönyörű bokorrá fejlődött a föld felett, de alig volt termés a föld alatt és még azok is aprók maradtak. Így belenyugodtunk, hogy krumplit nem tudunk termeszteni, de a nővérééknél otthon nagyon szépen megnő mert ott homokos a talaj így mindig kapunk onnan. Az évek folyamán rengeteg gyümölcsfát ültettünk amik most kezdenek igazán több termést hozni, mondjuk a vilmoskörte fa idén is csak 10 szem körtét termett, ő még várat magára :) Az évek folyamán a kerti szerszámok lecserélésre kerültek, így hatékonyabban tudunk a kertben is dolgozni.
A befőzést meg lehet tanulni, én vagyok rá a példa. Rengeteg receptet, praktikát Zoli nővérétől tanultam és mikor ráéreztem az ízére akkor jöhetett az internet. Rengeteg befőzős oldalt olvasgatok, általában a gasztroblogoknak is van befőzéssel kapcsolatos címkéjük. Ha találok valami érdekeset akkor azt írom is le akár egy fecnire, mert szeretek minden érdekeset kipróbálni, akár pár üveggel is, mert nem biztos, hogy fog ízleni, de ezt csak akkor tudom meg, ha elkészítettem :) A kertet meg azért ültetjük be teljesen, hogy legyen mit télire is elrakni.
Építettünk ólakat malactartás végett, illetve a kecskék miatt is, nekik még kifutó is készült amit még bővíteni szeretnénk. Készült egy nyúlház és egy széna és takarmánytároló is. Téglából kerti sütőt raktunk, mellé tavaly kemence is épült és végre ezek fölé egy tető is került, így most már lehet télen-nyáron kint sütögetni. 
A házban beköltözés óta nem sok minden lett megcsinálva, leginkább időhiány miatt, de az elkövetkezendő években szeretnénk az egészet felújítani. Egy helység készült el igazán, amiből a szobák nyílnak, ide beállítottunk egy kandallót is. Ezzel fűtünk illetve a vegyes tüzelésű kazánnal, amit már mi vettünk, mert az itt maradott ki volt lyukadva. Van még egy gázkazánunk is, de ezt egy hónapnál többet nem használtuk, azt is a beköltözésünk évében, így le is kapcsoltattuk a rendszerről. Az egész tetőt szeretnénk majd lecserélni, de ez még pár év múlva lesz esedékes.
Szóval ez a hat év főleg nekem nagyon sok mindent megtanított, nagyon sok mindent más szemmel nézek. Egy biztos, egy percet sem bántam meg, hogy falura költöztem, sőt jelenleg azt mondanám, hogy sosem akarok visszaköltözni városba, de ezt úgyis a körülmények fogják alakítani. Egyedül biztos nem vágtam volna bele, mert semmi tudásom nem volt az egészhez, nálunk a szakmai hátteret a párom biztosította és biztosítja a mai napig is, mind jószág, mind kert terén is. A legnagyobb plusz, hogy tulajdonképpen mindent meg tud szerelni, mindent fel tud újítani, építeni és ez tényleg nagyon sokat jelent. Mert egy ilyen helyen azért állandóan van valami ami elromlik és tapasztalatból mondom, hogy nem nagyon szeretnek falura szakemberek kijönni megjavítani bármit is, még akkor sem ha az útiköltségüket is kifizetjük.
Én mindenkit csak bátorítani tudok, hogy ha teheti költözzön vidékre, teljesen más élet és mindennel felér ha a saját maga megtermesztett zöldségből, gyümölcsből, vagy a saját maga tartott állat húsából készített ételt tudja az asztalra tenni :)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...