2014. május 19., hétfő

Újabb jövevények, gazolás, betonozás, miegymás...


Az elmúlt egy, másfél hét esőzése megtette a hatását, minden nő mint amiket húznak. Ez nem gond a vetemény esetében, de vele együtt a gaz is nekiiramodott. Egy jó nagy talicskányival sikerült kiszedegetnünk a sorok közül, de csak a kert egyik részén, a többi még hátra van. Csak az a gond, hogy ha nem egyszerre csináljuk akkor szépen belekerülünk egy körforgásba, mire kiszedjük a másik felét akkor kezdhetjük elölről az első részen :) Na, ez nem panasz. A gaznak leginkább a kecskék örültek, körbeállták a talicskát és egy jót lakmároztak belőle. Gazolás közben azért szedtünk egy kis epret is :) A nagy része ment a fagyasztóba, egy maroknyiból pedig tejsavóval (hétvégén még sajtozni is sikeredett, de erről majd később) és cukor felhasználásával epres savóitalt készítettem. Isteni finom lett :)




A kecskékhez két új jövevény érkezett, Pannika és Kormi. Pannika egy kilenc hónapos gödölye, egy nagyon barátságos kislány. Igaz, még hiányolja a régi családját, de nagyon nyitott felénk, kíváncsian követi minden lépésünket amikor bent vagyunk náluk az ólban. Szereti a ruhánkat egy kicsit megrágcsálni és kaptam már tőle a kezemre egy puszit is :) Kormi idén ellette az első gidáját, egy ideje már elválasztották tőle, így nem nagyon kereste mikor hozzánk került. Jobban izgatta az új hely és az ismeretlen kecskék. Kicsit még bátortalan de szerintem hamar ki fogja mutatni a a foga fehérjét :) Láttuk, hogy otthoni körülmények közepette milyen vadóc volt, szerintem pár nap és nálunk is el kezd rendetlenkedni. Így most van három fejős kecskénk, a nálunk született Samu és Lili (ők most hat hetesek, még nincsenek leválasztva) ás Pannika (majd ősszel lesz pároztatva és ha jövőre lesz gidája akkor fog már tejelni is). Azt hiszem jelen körülményeink itt gátat szabnak további kecskék beszerzésének, ahhoz már tanya és legelő kell. Ez egy jó cél lesz az elkövetkezőkre.

Panni és Kormi :)




Péntek este megint megérkezett hozzánk Zoli apukája. Hozott egy utánfutónyi szénát a kecskéknek. Ő kaszálta a birtokukon és pár napig tudta csak szárítani, mert náluk is lecsapott az esőzés. Ezt az adagot kell mihamarabb feletetni a kecskékkel és a nyulakkal. Kaptam tőle bazsalikom és citromfű palántákat. Egyenlőre maradnak a cserepükben, de kiraktam őket a lakás előtti kis feljáróra, hogy szokják a kinti létet. A malacólaknál lenne felrakva egy téglakeret, ebbe ültetnék különböző fűszernövényeket.


Az elmúlt hetek, hónapok tapasztalata azt mutatta, hogy szükségünk van egy széna és lucerna tárolóra. Egy ideig kint állt az udvaron fóliával letakarva egy bála, abból szedegettük a jószágoknak a napi adagot. Mikor a télire való fát megvettük, akkor a bála helyére lett pakolva, a bálát pedig szétszedve oda pakoltuk ahol helyet találtunk neki. Szegény kecskéknél lett lekerítve egy rész, de ekkor pedig az ő helyükből csonkítottunk le. Már akkor tudtuk, hogy ez sem megoldás. Így hétvégén ki lett mérve a tároló helye és meg is csinálták a fiúk a betonalapot. Az eső miatt nem sok idejük volt rá, de hála sikerült, már ennyivel is előrébb vagyunk. Elvileg a kemence alapja is most lett volna lebetonozva, ez már nem fért bele, na majd legközelebb :)

A munkafelügyelő éppen sziesztázik :)



A baromfik már jól összejárkálták :)

A malacólak is elkészültek, beköltözhetővé váltak. Van még rajtuk mit csinálni, de az ottlakási engedély meg lett adva. Fából készült rá a kerítés, az egyiknek a zárját már sikerült eltörni, de már javítás alatt van. A két hasas kocát költöztettük át, most már ők is külön ólba kerültek. Remélem mire a fialásra kerül a sor addigra megszokják az új helyüket. Most még nagyon szellős, télire majd fóliával le lesz zárva az eleje is.


Pipacs jól van, de a kis apróságok közül múlt héten elpusztult a legkisebb. Nagyon gyenge volt, próbáltam cumis üvegből kecske tejjel etetni, de annyira makacsul ellenkezett, egyszerűen nem volt hajlandó elfogadni. Eltemettük a testvérei mellé. A megmarad négy most már kezd virgonckodni, az egyik már olyan szépen ugrálta át a deszkát amivel a belső ólat barikádoztuk el a külső résztől, hogy ne tudjanak a kicsik kimászkálni, így ezt a lécet elvettük, most már ki-be járkálnak a két ólrészben, de egyenlőre az udvarra még nem engedtük ki őket.






2014. május 8., csütörtök

Kerti híradó

A gazda munka után sétál fel a kertből :)

A sok állatszaporulat mellett azért a kerttel is törődünk. Csak nem annyit amennyit kellene. Kezdem belátni, hogy munka és ennyi jószág mellett már minden a fejünkre nőtt. Természetesen a helyet is kezdjük kinőni.
Elmúlt pár nap elég jó volt eső szempontjából, minden nap esett egy kicsi. Egyszer volt egy kis ijedelem, mert az esővel jég is jött, de hála csak pár percig tartott. Az biztos, hogy a gyümölcsfák kis termésein meglátszik (már felfedeztük), a sóskát is megtépázta de egyenlőre máson nem látjuk (még a szőlőn sem).



Tavalyról földben maradt sóska, torma, menta, lucerna már szépen burjánzik. Vagyis a lucerna csak burjánzott mert le lett kaszálva azóta. A sóskát remélem a hétvégén már le tudom szedni, mert már fel is magzott. Zoli permetezte a gyümölcsfákat és ezért nem tudtam eddig. Vagyis egyszer egy nagyobb tállal sikeredett, így elraktam a fagyasztóba az első adag sóskát már :) Mentát le kellene vágnom, mert kiirtásra van szegény ítélve. A 20 tő amit ültettünk anno teljesen elburjánzott, szegény eprektől veszi el a helyet. Gondoltam csinálok egy kis mentaszörpöt belőle, a többit pedig felfakasztom csokrokban különböző helyekre szárítani. Azért marad még menta, mert egyik pillanatról a másikra megjelent a fólia mögötti részen, számunkra egy nagy talány, hogy hogyan került oda, a kert egy másik végébe.


Az idén vetett borsó, az elduggatott hagyma is kezd pofás látványt mutatni. Már felfedeztem a répát és a kaprot, de a retek és a cékla még nem nagyon akarja megmutatni magát. Sikerült elvetnünk a zöldbabot is egy hosszabb sorba és minden szabad területre takarmányrépa magot szórunk, hogy legyen majd finomsága a jószágnak. Egy-két cukkinit is sikerült már kiültetnünk, a többi még várja a sorát. A szomszéd Józsi bácsitól kaptunk egy ládányi eperpalántát, mert kiegyelte a sajátját, került belőle a mi epreink közé, a pöszméte bokrok alá, a fólia elé autógumiba és egy kiszuperált centrifugába ültetve. Hogy mért oda, azt ne kérdezzétek, mert mi magunk sem tudjuk :) Lassan salátát is tépkedhetünk, már szépen zöldellnek.




A fóliában szépen nő a retek és az újhagyma. Már rendesen rájárunk, reggelenként akinek eszébe jut felhúzgál pár darabot. A palánták is bent sorakoznak ültetésre várva. Vennünk is kellett, mert pl a paprika palánták olyan satnyán néztek ki, nagyon gyenge lett a száruk és borulnak minden felé. Ez leginkább a mi hibánk, mert a palánta nevelés nem csak annyiból áll, hogy elültetem a magot és locsolgatom, hanem figyelni kell, amikor már nőtt valamennyit akkor átültetni, nem árt neki egy kis tápoldat sem. De hát nálunk az időhiány miatt (biztos unjátok már, hogy mindig erre hivatkozok) mindez elmaradt, így a palántáink sem egy top képet mutatnak. Elhatároztam, hogy idén télen mikor már minden nagyobb munka lecsengett beleásom magam a palántanevelés varázslatos világába :)



A gyümölcsfákon megjelentek a pici termések :) Ahogy elnézegetem a fákat lesz termésünk bőven, azt nem tudom még, hogy az a két barackfa amin tavaly egy szem gyümölcs sem volt az az idén hogyan fogja bírni, még nem láttam rajta semmit :( Pedig azelőtti években csak úgy ontotta magából a szép barackokat. Az elmúlt években ültetett fákról is lesz már mit szedni idén. A kertbe már nem is lesz több fa rakva, mert ha ezek is megnőnek akkor teljesen be fogják árnyékolni és nem lesz hol termelni zöldségeket. Most már csak arra kell vigyáznunk nehogy valami kártékony bogár vagy gomba, vagy valami egyéb rosszaság megtámadja a szépséges terméseinket :)






A jó múltkorában írtam, hogy a rotációs kapánk felmondta a szolgálatot használat közben, durrant egy jó nagyot utoljára. Nem tudtuk, hogy mi lesz, vadi újba nem akartunk beinvesztálni, a régi javítása kérdéses volt. De hála megoldódott a probléma. Apukám révén az egyik barátjától, aki fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozott, sikerült megvenni a 8 éves Honda, hat késes rotációs kapájukat (ők már nyugdíjasok lettek és felhagytak a termesztéssel) jutányos áron. Egy nagyon jó állapotban lévő gép amit állandóan karbantartottak, nagyon vigyáztak rá :) Amikor hazahoztuk Zoli nem bírta ki, hogy ki ne próbálja, most már brümmöghet bármikor. Azt mondta nagyon jó :)




   



Hiba történt a modul működésében
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...