2014. március 26., szerda

Malackaólak építésébe fogtunk

Mivel már kettő fekete szépség is hasas már (vagyis csak elvileg, pár hónap múlva pedig majd kiderül), így arra döntöttünk, hogy legalább négy malacólat alakítunk ki. A mostani kettőt átalakítjuk, illetve kettőt építünk. A mostaniakra amúgy is ráfér egy alapos felújítás, eléggé megette már az idő. Ideköltözésünk óta nem lett újítva rajtuk semmi, csak belül volt meszelve. Szombaton kezdtük a munkát, itt volt Géza bácsi is, mert vasárnap mentünk a rokonokhoz látogatóba és gyümölcsfákat metszeni. Így tudott Zolinak segíteni, ketten jobban haladtak.
A jelenlegi malacólból egy olyan részre tudnak kijönni a malackák aminek a nagy része föld és törmelék, télen és esős időben tiszta sár itt minden. Első körben ezt a részt akartuk lebetonozni, mert az újonnan épülő ólaknak ez lesz majd az alapja. Nappal a baromfikat és a malacokat összeengedtük, ki-be járhattak egymás portáján, élvezték az egymáshoz csavargást :) Na ez a betonozással megszűnt. Első körben az ezen az udvaron lévő bontott téglákat (újrahasznosítás elvén ebből fognak épülni az ólak) át kellett pakolni az ól bejárata előtti betonútra, így szegény malackák egyenlőre be lettek az ólba zárva.
Míg Zoli elment sóderért és cementért addig kiengedtük a baromfikat erre a részre is. Olyan élvezettel fürödtek a földben, alig akartak visszamenni a helyükre. Közben Géza bácsi a kertben útnak letett téglákat is felszedte, ezek is beépítésre kerülnek z ólak falába. Az útnak pedig öntünk ki beton kockákat (lehet majd gyeprácsosat) és az lesz lefektetve, mert kerti út az mindenképpen kell :)
A betonkeverő épp nálunk volt, így ezt most nem kellett hozzánk furikázni. Általában egy évben kétszer-háromszor megutaztatjuk az apukájával. Náluk otthon is szükség van rá olykor, meg nálunk is, kinek mi a terve éppen. Volt, hogy egyszerre találtunk ki valamit és mindkét helyre kellett volna, de ez egy jó család és meg tudtunk egyezni a használati időpontokban :) Most csak annyi bajunk volt vele, hogy venni kellett két ékszíjat, mert már nagyon el volt rongyolódva az ami rajta volt. De hát ez a használattal jár.
Zoli kicserélte az ékszíjakat, majd kijelölte a területet  amit betonozni akartak.
Majd munkamegosztásban betonoztak. Míg Zoli kavarta a betont és vitte a célállomásra, addig az apukája pedig a már kiöntött betont simította, egyengette el, hogy minél egyenletesebb legyen a felület. Eléggé gyakorlottak ezen a téren, életük során már párszor csináltak ilyet, Géza bácsi a saját házukat építette fel (természetesen családi brigád segítségével) anno :) Pár menet azért volt a furikkal, de besötétedés előtt végeztek. Tervben volt még, hogy a kemence alapját is lebetonozzák (mert elvileg az is épül idén), de ennek már nem indultak neki, ez lehet most hétvégére fog áttevődni, de majd meglátjuk. Egyenlőre itt járunk, folytatása következik. Az, hogy hogyan fog az ól kinézni, mekkora lesz a mérete, merre lesznek a bejáratok, hát még homály fedi. Eddig legalább hatféle variációt ismertettek, de mindig megváltoztatták. Mikor elkezdik a falakat húzni, remélhetőleg addigra ezekben a kérdésekben dűlőre jutnak :)



2014. március 20., csütörtök

Tavaszi üzemmód feltekerve

A liliomfám kezdi fehér virágba borítani magát, az aranyesők már sárgában pompáznak, a barkafám pedig kezd magához térni és elvileg három levendula bokrom túlélte a telet (még csak tavaly ültettem őket, úgyhogy kicsikék még). A füge bokraimnak adok még egy évet, ha idén sem fogok tudni szedni termést akkor nincs mese, kitoloncolás lesz a vég és inkább olyat ültetek a helyükre aminek van értelme.


Hétvégén sikerült szuper üzemmódba kapcsolnunk, igaz a szél azért próbált közbeszólni. A fólián volt pár nagyobb lyuk, ezeket természetesen a legnagyobb szélben kellett befoltozni. De legalább nem szállt el az egész építmény. A fóliában a hétvégén a legtöbb 28 fok volt amit mértünk, de lehet volt ennél több is csak mi arról lemaradtunk :)
A kertet sikerült teljesen felrotációzni, de azért ez sem volt minden bajtól mentes. Az utolsó csapásvonalon akkorát durrant a kapa, hogy még az ötödik szomszédban is hallották. Így ezt a részt ásóval kellett felásni. Az, hogy a kapa javítható e még majd akkor derül ki ha szétszedi Zoli. Ez egy nagyon régi gép, anno mikor ideköltöztünk akkor lett két gépből összerakva. Ha nem sikerül, akkor már lehet sejteni a következő év első beruházását, ami elég szép kis érvágás lesz a pénztárcánkon. Az időhiányunkat figyelembe véve ez télnél hamarabb úgysem fog kiderülni.
Itt éppen a zöldborsót vetjük
Elég sok mindent sikerült elvetnünk, duggatnunk. Hagymából négyfélét, lilát, vöröset, gyöngy és saláta fajtát, a sóska foghíjas sorait inkább kipótoltuk (lehet, hogy a baromfik tépázták meg mikor ősszel rászabadítottuk őket a kertre), különféle retkek, sárgarépa és petrezselyem is került a földbe, minden szépen feltáblázva. Ja a zöldborsót majdnem el is felejtettem, pedig abból elég tetemes mennyiséget vetettünk, de hát annyira imádjuk :) Na a salátákat csak sikerült kifelejtenem. Többfélét összekevertünk, korait és későbbit is. Egy részét a fólia mögé szórtuk el, a többit pedig a Józsi bácsiék felőli kerítés mentén a szőlő mögé. Mikor kimegy a korai akkor utána nő a későbbi, vagyis csak a reményeink szerint :)
Zoli körbekerített egy kis részt a kertben komposztnak, mert a másik teljesen betelt. Erre majd veszünk könnyező csövet, spirálosan rátekerjük a tetejére, és amikor locsolunk akkor a komposzt is kap vizet, ezáltal jobban fog ülepedni és jövőre meg szét lehet hordani az egész kertbe. Könnyező csőből terv szerint több métert akarunk venni, a vízigényesebb növények mellett futtatnánk végig és ezeket ezen keresztül locsolnánk. Na ez még egy elgondolás, de lassacskán ennek valamilyen szinten ki kell bontakoznia.
Szombat este a kertben elégettük az összes lemetszett gallyat és összeszedett száraz faágakat egy hordóban. Így a hordó is ki lett égetve, ez lesz majd alapos takarítás után a kinti zuhanynál a víztároló, mert ami épp ott van azt már megette az időjárás.
Még nem látványos az ültetés
Kedden pedig a gyümölcsfák kaptak egy kis lemosó permetezést. Elvileg ez is hétvégére volt betervezve, de annyira fújt a szél, hogy ennek semmi esélyét nem láttuk. Az idén egy benzinmotoros permetezőre is be kell invesztálni, mert nekünk egy régi, kézi pumpás van és nagyon sok időt vesz igénybe mire Zoli az egész kertet bepermetezi vele.
Az elmúlt napokban ketten is jöttek hozzánk megnézni Borsót. Na nem megvenni akarják, hanem szeretnék elvinni a saját malacukhoz fedeztetni. Úgy látszik a faluban csak Ő pasi a talpán :) Legalább kiélheti szerelmes kedvét. Mivel szeretjük a csereáru kereskedelmet is, Zoli mindkét emberrel abban egyezett meg, hogy ha sikerült a fedeztetés és megellett a malacuk akkor választáskor kapunk egyet, szerintem elég tisztességes alku. Most mi is összeengedtük Borsót Jázminnal (Ő a legnagyobb malacunk, kétszer nagyobb Borsónál), mert mindenkitől azt halljuk, hogy mielőtt levágnák előtte egyszer pároztassuk fel, állítólag fialás után finomabb a húsa.
Szerelemben a méret nem akadály :)
Na ehhez nem értek, de Borsó olyan szerelmesen csüngött rajta, hogy öröm volt őket nézni. Tegnap este ki is szökött a helyéről hozzá, éjszaka vettem észre, közben a másik két csaj szűrét kipakolták az ólból :) Összebújva durmoltak az ólban, a másik kettő meg kint fagyoskodott, nem mertek bemenni, én szépen beterelgettem őket Borsó helyére, hagytam a szerelmeseket együtt éjszakázni :) Hát majd kiderül, hogy sikerült e nekik a légyott :)
A kecskéket meglátogatta az a bácsi akitől vettük. Azt mondta, hogy nagyon szépen néznek ki, látszik rajtuk, hogy jól vannak tartva (meg természetesen el vannak kényeztetve). Szerinte Hercegnőben kettő kicsi is lehet. Én nem tudom, de nekem egy is elég csak mindenki egészséges legyen. Hétvégén ha látattok volna a kecskékkel szerintem röhögésben törtetek volna ki. Szépen beültem közéjük és a macska fésűjével elkezdtem őket fésülni :)
Na jó, Mazsidrazsi nem nagyon hagyta magát, eléggé vad (nem tudom, hogy hogyan fogjuk majd tudni megfejni). De Hercegnő rendesen élvezte, nyújtogatta a nyakát, hogy hol vakargassam neki a fésűvel. Mivel hullatják a téli bundájukat, így elég sok szőrt sikerült kikefélnem róla. Ezt kiraktam a fákra, hogy majd a madarak elvigyék a fészkük építésekor, biztos tetszeni fog nekik.
A baromfik jól elvannak, Borsót kiöltöztettük tőlük mert kezdett nagyon kacsingatni a tojásokra. Na nem mászott bele a tojóládába, hanem amit a földre tojtak (egy-két elvetemültnek nem tetszik a tojóláda) azt szerette volna megdézsmálni. Jelenleg így sem tojnak sokat, napi 4-5 darabot szoktam találni, de van amikor csak egyet. A vadkacsa párt külön költöztettük egy kisebb ólba, a mama kapott tojóládát és egy bála szalmát bújócskázni, hátha pár hét múlva megörvendeztetnek pár kis kacsával.
A megmaradt nyuszikák szépen cseperednek. Egy alommal elvesztettünk, mindegyik elpusztult. Ez nagy valószínűleg a mi hibánk volt. Nem írtuk fel sehova mikor születtek, így lehet, hogy hamarabb lettek leválasztva. Folyadékot kaptak és felfúvódtak tőle, későn vettük észre, hogy valamit elrontottunk. Engem nagyon megviselt (amúgy is nagyon lelkis vagyok), sokkal jobban mintha levágtuk volna őket, mert teljesen értelmetlenül pusztultak el, de úgy gondolom ebből megtanultuk a leckét, sokkal felelősségteljesebb állattartók leszünk ezután. De hála a többi alommal minden rendben van :)

2014. március 17., hétfő

Első fűszeres kecskesajtjaim


Jó egy hónapja kivettem a fagyasztóból az utolsó adag kecsketejet (ezt írtam a füstölt sajtnál is, de utánna még gyűjtögettem egy kicsit), hogy elkészítsem az első fűszeres sajtjainkat, mert eddig csak natúr készült. Nem volt sok, összesen 6,6 liter, de még ezt is ketté szedtem, hogy legalább kétféle ízesítést is ki tudjak próbálni. Rengeteg fajta fűszerrel lehet ízesíteni a sajtot, alig bírtam kiválasztani kétféle variációt. Végül az egyik adag sima fokhagyma ízestést kapott, míg a másik lila hagyma és fűszerkömény keverékét.

Míg a tejet olvasztottam, melegítettem a tűzhelyen (majdnem takarék lángon, nehogy túlmelegedjen), addig előkészítettem a fűszereket. A fokhagymát és a lila hagymát is nagyon apróra feldaraboltam. Utána Zoltánom a mozsárban durvára törte az egész köménymagot. A fűszeres sajtot ugyanúgy kell készíteni mint a natúr sajtot, abban tér el, hogy a savótól leszűrt alvadékot kell befűszerezni és úgy kirakni formákba. Még előző este két négyszögletes vajas dobozból gyártottunk sajtformát, én körbe az oldalát és az alját bejelölgettem alkoholos filccel, Zoli meg egy vékony heggyel fúrta ki rajta a lyukakat. A tetejüket pedig akkorára vágtuk körbe, hogy a dobozba beleilleszkedjenek.

Ezeket a sajtokat is egy napig csöpögtettem, majd 2 órát sófürdőben töltöttek (nem mertem többet, mert ezek kisebb súlyúak voltak mint az előzőek). Egy hét érést kivárva kóstoltuk meg, isteni finomak lettek. A lila hagymás-köményesnek olyan íze volt mintha körözöttet ettünk volna. Anyáék szerint túlzásba vittem a hagyma mennyiségét mindkét fajtánál (1-1 kisebb fejjel használtam mindkét hagymából), de Zolinak és az apukájának pedig pont ez az erőteljesebb íz tetszett. Majd ha lesz mivel kísérleteznem már, akkor kipróbálom különböző mennyiségekkel is. Úgy volt, hogy mindkét fajtából fele-fele részt meg is füstölünk, hogy összehasonlítsuk a natúrhoz, de annyira belefeledkeztünk az elfogyasztásába, illetve adogattam belőle kóstolónak is, hogy már nem volt mit megfüstölni.

Most már tényleg nincs egy csepp tej sem, Hercegnő elapasztotta az utolsó cseppig. Április első harmadában várható mindkettő kecskénél az ellés (elvileg négy nap különbséggel), ha minden jól megy akkor nyolc hétig még a kicsinyeiké lesz a tej és utána mikor leválasztjuk őket akkor már két kecske tejével fogok tudni garázdálkodni :)








2014. március 11., kedd

A tavasz első hete

 

Igaz még hét közben fújdogált a szél de hétvégén már csodálatos időnk volt. Szerda este megérkezett Zoli apukája, hogy segítsen nekünk egy kicsit, majd vasárnap reggel együtt indultunk vissza hozzájuk egy kis szülinapozásra (nővérének a két fia), névnapozásra (természetesen Zoltán) ja meg nőnapozásra (ez se maradjon ki).


Géza bácsi míg itt volt nálunk elég sok mindenben tudott segíteni. Főleg abban, hogy minden fát és bokrot megmetszett amit a portán talált. Jó pár órát elfoglalatoskodott az egésszel. Utána pedig eltakarította a romokat. Már ez elég nagy segítség volt. Zoli szombaton is ment dolgozni, addig Géza bácsi felásta a fóliát, majd elvetettünk párféle magot. Volt közte virág is, meg különféle káposzták, retkek és duggatunk el hagymát újhagymának is. Én voltam a táblaíró. Idén vettünk pár műanyag kis táblát egy kertészeti boltban, mert általában a kitűzött zacskókat locsoláskor vagy esőzéskor egy idő után elmosta a víz, így pár hét múlva azt sem tudtuk, hogy hova is van vetve. Na jó azért nagyjából emlékeztünk :) Így minden sor elejére szúrtam le egy táblát amelyre alkoholos filccel írtam fel a nevet. Majd ha nem kell akkor csak lemossuk valamivel és újra felhasználható. A fóliában pedig kibújt pár tavalyról földben felejtett fokhagyma. Illetve egy vödörben elültetett metélőhagyma ami télen megfagyott, na most az is újult erővel nekikezdett új életének :)



Délután mikor Zoli hazajött előkerült a rotációs kapa is és sötétedésig a kert egyik oldalát felásta vele. Persze először párszor be kellett húzni mire elindult, már azt hittük, hogy elromlott mert nem nagyon akarta azt amit mi. Pedig idén már volt beindítva, mert Zoli tett rá egy kipufogót és akkor volt egy főpróba is. Igaz amúgy sem egy mai darab, anno kettőből (egyik sem volt jó) lett egy jó összeszerelve és az elmúlt pár évben mióta itt lakunk használjuk. Biztos eljön az az év amikor egy újba kell majd beinvesztálni, de ezt próbáljuk húzni-halasztani a mai árak mellett. De egyenlőre még jó szolgálatot tesz.


Vasárnap hazavittük Géza bácsit. Kaptunk finomat enni, inni, felköszöntöttünk mindenkit, majd jól megpakolták az utánfutónkat. Kaptunk öt zsák szemes kukoricát, egy zsák krumplit, négy kockabála szalmát (majd a kecskék alá akarjuk rakni mikor fialnak). Elhoztunk egy Simson motort (Viola férjéé), majd Zolinak kellene megjavítani (már ha lesz ideje), hogy a két fiúnak legyen mivel motoroznia. Én meg kaptam pár fajta gyógynövényt Géza bácsitól, hogy legyen mivel szappant készíteni (már jó egy hónapja bújom a szakirodalmat, az alapok már elméletben mennek), borsmentát, citromfüvet, körömvirágot, kamillát és egy kis levendulát. Szerintem kezdésnek megfelelnek.


Délután négy körül értünk haza, Zoli még előkapta a robikapát, fel akarta még ásni a kert másik felét is. Természetesen félúton kifogyott belőle a benzin (de mi állandóan így járunk vele), így inkább mindent kipakolt a futóból. Utána gyors készített a tápos helységbe egy kis ajtót, mert a hátsó részt lekerítettük, ott vannak a tápok, elöl pedig nyúlketrecek, és a földön is nyulak ugrabugrálnak. Így ost már nem egy deszkán kell átmászni, hanem kaput nyitunk és zárunk :)


A jószágok pedig nem győztek napozni egész hétvégén. Az egyik jobbra volt elborulva, a másik balra, mindegyik a napon szeretett volna lenni. A vadkacsánk megtojta az első tojását, ő a párjával külön lett rakva, hogy együtt legyenek nyugalomba, de lehet, hogy tovább lesznek költöztetve. A japánok állandóan a szénakazal alatt bujkálnak (egy raklapon van a széna így rés van alatta), sanda gyanúm, hogy ha onnan elpakolnánk akkor biztos lelnék pár tojást. Újabb nyuszik születtek (akik nyomon követtek a facebookon, azok már olvashattak legalább négy ellésről), két mamánál is, tisztára tiritarkák.


A kecsók pedig szépen növesztik oldal irányban a pocakjukat, a kicsinek pedig elkezdett ereszkedni a tőgye (felágaskodott a drótkerítésre, természetesen Zoli lógatott az orra előtt egy finom falatot és így tudtunk a pocak alá lesni). Egyre valószínűbb, hogy kis kecskék lesznek áprilisban :)


2014. március 3., hétfő

Paprikapalánta hírek

Most már nemcsak időjárásilag hanem naptárilag is beköszöntött a tavasz. Emlékszem tavaly ilyentájt is gyönyörű időnk volt, március közepére már kis saláta és zöldborsó kezdemények voltak a kertben. Utána pedig beütött a ménkű holmi jeges eső képében. Egyenlőre semmi nincs még elvetve (időhiány miatt) a kertben, csak a lakásban az ablakban nőnek a különféle paprika palánták ládákban.


Amit még januárban vetettünk el magokat, nagyon szépen növekszenek, lassan már négy levél is lesz rajtuk. Még nem tudom eddig maradnak a lakásban mert a fóliát egy kicsit meg kell foltoznunk, egy-két nagyobbacska lyuk éktelenkedik rajta.

A következő ládába paprikákon kívül próbáltunk elvetni három sor óriás vajretket, illetve egy sorba zeller gumót. A zeller (10 számú sor) elég nehezen fejlődik, de ezt olvastam is valahol. Remélem ha majd kikerül a fóliába, illetve kipalántázzuk külön poharakba akkor csak növésnek indul. De mivel az egy sor azonos képet mutat, gondolom azért csak fejlődik valamicskét/vagy nem :) A vajretek az ezerrel nekilódult, szerintem neki inkább fényhiánya lehetett, hiába volt az ablakban. Egy nagyon vékony szálú, össze-vissza boruló valami lett. Ezért inkább ki is szedtük a helyéről, majd ültetünk a fóliába hónapos retket, az hamar beérik. Ebben a ládában végül egy-egy sor csípős-, pritamin-, kápia- és fűszerpaprika növekszik.


A harmadik ládába került a chilitrió elvetésre. Kettő féléből lesz jó pár palántánk, de a bohócsipkából összesen három mag bújt ki a húszból. Ez az amelyik két méter magasra is felfut, remélem azért ez a három megmarad. Illetve próbáltunk vetni a felfűzött csípős fűszerpaprikából is egy sort, de úgy látszik ez nem nagyon jött be, itt egy bújt ki összesen. Gondolom az is közrejátszott, hogy amiből a magot kiszedtem az már 2-3 éve ott lóg a konyhában. De a frissen boltból vett zöld, hegyes, csípős paprikának a megszedett magjából is csak pár bújt ki. Hátha kibújik még pár mag míg a szobaablakban maradnak, lehet szórok még rájuk egy nagyon vékony réteg földet.
Egyenlőre csak paprika palántáink vannak, ja meg egy sor zellergumó :) Most már ha tényleg marad a jó idő akkor előkerülnek a tejfölös poharak és vetjük el folyamatosan a többi fajta magot is. De még egy vetőmagos boltot is fel kell keresnünk, mert még nincs dughagymánk és zöldbab vetőmagunk.





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...